|
-- Szentesi internetes kalendárium -- 2024. július --
A hónap szentesi évfordulói - Labádi Lajos (1953-2019) főlevéltáros emlékére
2024.
január,
február,
március,
április,
május,
június,
x,
augusztus,
szeptember,
október,
november,
december
26 éve, 1998. július 31-én Budapesten elhunyt Boros Ferenc (1928-1998) geográfus, címzetes egyetemi tanár, városunk szülötte. A 1949-ben a Horváth Mihály Gimnáziumban érettségizett, majd 1953-ban az ELTE Élet- és Földtudományi Karán földrajz szakos tanári oklevelet szerzett. Az egyetem tudományos munkatársa, majd 1960-tól az Országos Tervhivatal főelőadója, 1972-től az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője és egyetemi oktató volt. A településhálózat fejlődésével és ennek gazdasági összefüggéseivel foglalkozott, a településtudományi, területfejlesztési és környezetvédelmi kutatások egyik irányítója volt. 80 éve, 1944. július 31-én sebesült német katonaként Szentesen lábadozó Heinrich Böll (1917-1985) maga által hamisított papírokkal elhagyta a várost. Kölnbe ment, ahol családtagjaival találkozott. A háborút követően irodalmi munkássága révén vált ismertté, 1972-ben Nobel-díjat kapott. Az 1951-ben megjelent „Ádám, hol voltál?” című regényének 3. fejezete szentesi tartózkodásának élményeit tükrözi. 89 éve, 1935. július 31-én megjelent a kereskedelemügyi miniszter 1/1935. sz. rendelete a 48 órás munkahét bevezetéséről és a legkisebb munkabérek megállapításáról. 106 éve, 1918. július 31-én Szentes város főjegyzőjévé választották dr. Kiss Bélát, jogügyi tanácsnokává pedig dr. Négyesi Imrét. 124 éve, 1900. július 31-én született Papp Imre (1900-1973) földműves, néprajzi gyűjtő, a „tanyavilág tudósa”. 1953-tól összesen 51 tanulmányt készített, melyekkel 12 országos és 10 megyei pályadíjat nyert. Írásait közölte a Honismeret, a Tiszatáj, a Szentesi Élet, a Csongrád Megyei Honismereti Híradó. Értékes kéziratos hagyatékát a Koszta József Múzeum, a Szentesi Levéltár és a szegedi Móra Ferenc Múzeum őrzi. (Válogatott néprajzi írásai 1982-ben A parasztember élete Szentes tanyavilágában címen jelent meg.) 151 éve, 1873. július 31-én megalakult a Szentesi Ács, Molnár és Kőműves Ipartársulat. (Tagok száma 24 fő.) 159 éve, 1865. július 31-én Oroszi Miklós és Mikecz Ferenc Bécsbe utazott, hogy az Udvari Kancellárián benyújtsák a szentesiek rendezett tanács visszaállítását kérő folyamodványát. 168 éve, 1856. július 31-én a megyehatóság engedélyezte Szentesnek a városi ügyészi hivatal felállítását. 175 éve, 1849. július 31-én a tiszai böldi átkelőhelyet védő honvéd- és nemzetőr csapatok elvonultak; Szentes katonai fedezet nélkül maradt.
*** *** *** 106 éve, 1918. július 30-tól szeptember 16-ig háromszáz osztrák gyermek nyaralt Szentesen. 110 éve, 1914. július 30-án a szentesi lapokban megjelent Ferenc József „Népeimhez!” című kiáltványa. Az esti órákban több ezres tömeg tüntetett a Kossuth téren a háború mellett. Dr. Cicatricis Lajos főispán lelkesítő beszédet tartott. 114 éve, 1910. július 30-án született Szentesen dr. Vajda János (1910-1944), a szentesi kiadású Alföldi Újság munkatársa. Országos lapokban megjelent, szentesi vonatkozású, többnyire a tanyavilág mindennapjairól szóló cikkeiről vált ismertté. Válogatott írásait 1941-ben adta közre a Fekete földekről című könyvében. Neve a második világháború áldozatainak tiszteletére 1989-ben emelt szentesi emlékművön olvasható. 117 éve, 1907. július 30-án az uralkodó szentesítette az 1907:XLV. törvénycikket, az ún. derestörvényt, mely a gazda és a gazdasági cseléd közti jogviszonyt szabályozta. 125 éve, 1899. július 30-án Petőfi emlékünnepséget tartottak Szentesen a költő halálának 50. évfordulója alkalmából. (A városi közgyűlés határozatot hoz az Úri utcának Petőfi Sándor utcára történő átkereszteléséről.) A díszközgyűlésen dr. Lakos Imre polgármester mondott ünnepi beszédet. 175 éve, 1849. július 30-án a császáriak büntetésből felgyújtották Csongrádot. *** Lenkey Károly ezredes 7. hadosztályának egy százada tűzpárbajt vívott a böldi révnél, és megakadályozta az osztrákok átkelését a Tiszán. 277 éve, 1747. július 30-án a szentesi katolikusok a megkapott templomot Szent Anna tiszteletére szentelték fel. A korabeli feljegyzés megfogalmazása szerint, a templom átvételét követő harmadnapra „az odagyűlt sokaságnak jelenlétében, azok ceremóniái által ajándékoztatott Szent Anna asszonynak”.
*** *** *** 34 éve, 1990. július 29-én ünnepi szentmisét tartottak a Szent Anna templomban, amelyen prédikált dr. Katona István püspök. 34 éve, 1990. július 29-én az Országgyűlés népszavazást rendelt el az alábbi kérdésben: „Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlen módon válasszák meg?” A népszavazást nagyfokú érdektelenség kísérte. Csongrád megyében mindössze 13,12%-os volt a részvételi arány, ezen belül a szentesi választókerületben 12,7%-os. A népszavazás eredménytelen lett, amely jórészt a nyári szabadságolásoknak volt betudható. 45 éve, 1979. július 29-én Koszta József Kossuth-díjas festőművész halálának 30 éves évfordulója alkalmából népes szentesi delegáció megkoszorúzta a világhírű művész sírját Budapesten, a Kerepesi úti temetőben. Emlékbeszédet mondott dr. Dömötör János, a Képzőművészek Dél-Alföldi Területi Szövetségének elnöke. 75 éve, 1949. július 29-én 88 éves korában Budapesten elhunyt Koszta József (1861–1949) festőművész, a szentesi tanyai táj és életmód világhírű megörökítője. Számos művészeti díj birtokosa: Fraknói-, Röck-, Andrássy-, Wolfner-, Kossuth-díj. A Nemzeti Galéria több festményét őrzi. Hagyatékából 29 festmény a szentesi múzeum tulajdonába került, melyek állandó tárlaton láthatók. 1949-től a helyi múzeum névadója, 1962-ben utcát, 1992-ben iskolát neveztek el róla. Volt Zrínyi u. 2. sz. alatti házát emléktábla jelöli, utcája elején domborműves emlékoszlop áll, amely Borsos Miklós alkotása. 77 éve, 1947. július 29-én megalakult a koalíciós pártok választási szövetsége, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Választási Szövetsége. 105 éve, 1919. július 29-én az antant hatalmak ultimátumban követelték a Forradalmi Kormányzótanács lemondását. *** A román hadsereg Tiszaladánynál és Taktakenéznél átkelt a Tiszán. 146 éve, 1878. július 29-én született Gombási István (1878-1959) téglagyári munkás. 159 éve, 1865. július 29-én a megyei hatóság népgyűlést tartott Szentesen, amelynek célja az új községi szervezet elfogadtatása és a tisztviselők megválasztása volt. Oroszi Miklós indítványára a népgyűlés résztvevői elutasították a tervezetet, kérve a rendezett tanács helyreállítását. A népgyűlés eredmény nélkül oszlott fel. 175 éve, 1849. július 29-én Kksebb osztrák lovas csapat vonult be Csongrádra, de a lakosság kiverte őket.
*** *** *** 77 éve, 1947. július 28-án megalakult a Magyar Függetlenségi Párt. Elnöke Pfeiffer Zoltán. 110 éve, 1914. július 28-án a Monarchia követe átnyújtotta a hadüzenetet Belgrádban. 144 éve, 1880. július 28-án 53 éves korában meghalt dezséri Cicatricis Pál (1827-1880) volt 48-as honvéd főhadnagy, Szentes város egykori számvevője, aljegyzője, majd főjegyzője, a helyi olvasókör elnöke, a Szentesi Lap külső munkatársa, dr. Cicatricis Lajos későbbi főispán, örökös felsőházi tag édesapja. 150 éve, 1874. július 28-án megalakult a Szentesi Tímár Ipartársulat. (Tagok száma 17 fő.) 157 éve, 1867. július 28-án a király szentesítette az 1867:XII. törvénycikket, az osztrák-magyar kiegyezés törvényét. (Kimondja Magyarország közjogi és belkormányzati önállóságát. Közös ügynek nyilvánítja a kül- és hadügyet, valamint az ezek fedezéséről gondoskodó pénzügyet.)
*** *** *** 78 éve, 1946. július 27-én közzétették a kormány 10860/1946. sz. rendeletét, amely az egész országra kiterjesztette az élelmiszer-jegyrendszert. A közellátási miniszter szabályozta a kenyér- és lisztfejadagokat, valamint a pótjegyre jogosultak körét. 98 éve, 1926. július 27-én Szentes székhellyel megalakult a Csongrád Vármegyei Kultúr Egyesület. Elnöke dr. Madarassy Gábor főispán. 100 éve, 1924. július 27-én Szittner Imre vette át a Szentesi Kisgazda c. újság szerkesztését. 110 éve, 1914. július 24-én a mozgósítási parancs értelmében a szentesi hadkötelesek első csoportja elindult Szolnokra. 163 éve, 1861. július 27–28 között rendkívüli városi közgyűlést tartottak Szentesen, amelynek a legfőbb tárgya az volt, hogy kitegyék-e a város lakosságát a közelgő császári csapatok megszállásának, vagy – okulva Csongrád példáján – önként kezdjék meg az adófizetést. A hosszúra nyúlt heves vita következtében Oroszi Miklós polgármester benyújtotta lemondását, de azt a képviselők nem fogadták el. Végül határozatilag kimondták, hogy a katonaság tényleges megérkezésekor a tanács belátása szerint döntsön. 175 éve, 1849. július 27-28-én Kossuth Lajos Kisújszállásról Szentesre érkezett. Másnap levelet küldött Csongrádra, amelyben megparancsolta a kisebb ellenséges alakulatok megsemmisítését, majd Szegedre utazott. 277 éve, 1747. július 27-én a szentesi reformátusok legfelsőbb rendeletre átadták az általuk használt templomot a katolikusoknak. Mivel az új templomuk még nem készült el, az istentiszteleteket hónapokon át egy ideiglenes faszínben tartották.
*** *** *** 105 éve, 1919. július 26-án 44 éves korában mártírhalált halt Szentesen Árvai Bálint (1875–1919) cipész, a Szociáldemokrata Párt szentesi szervezetének alapító tagja, az 1899-ben indított Szabad Szó c. szentesi munkáslap egyik szerkesztője, 1901-ben a Szentesi Általános Népkör alapító tagja, 1905-től elnöke, 1918-ban a helyi Nemzeti Tanács Intéző Bizottságának alelnöke, a Munkástanács vezetőségi tagja, a Népakarat c. megyei lap munkatársa. A várost megszálló román katonaság július 26-án brutálisan kivégezte. (1945–1990 között a mai dr. Udvardi László utca az ő nevét viselte.) 105 éve, 1919. július 26–27 között megkezdődött a Vörös Hadsereg visszavonulása a tiszai fronton. Feladta a szolnoki hídfőt, és mindenütt a Tisza mögé vonult vissza. 151 éve, 1873. július 26-án megalakult a Szentesi Kovács Ipartársulat. (Tagok száma 34 fő.) 177 éve, 1847. július 26-án Szent Anna tiszteletére fölszentelték az új római katolikus templomot. A szertartást Leeb Mátyás plébános végezte. Az építéskor a régi torony újabb emeletet és laternás, hagymatagos késő barokk sisakot kapott. A homlokzatot félköríves ablakokkal képezték ki. A főhomlokzat fülkéiben Szent József és Szent Péter szobra látható, amelyek még az 1768-i építési időszakból származhatnak. Az új hajó öt boltszakaszos, szintén félköríves ablakokkal. (Az új templom püspöki fölszentelését Raskoványi Ágoston váci megyés püspök 1853. évi látogatásakor végezte el.)
*** *** *** 39 éve, 1985. július 25–28. között Szentesen rendezték meg a repülőmodellezők országos bajnokságát. A verseny három kategóriában folyt: szabadon repülő vitorlázók, gumimotoros és mechanikus modellek. Az MHSZ szervezetek által lebonyolított találkozón 250 versenyző vett részt. A legnagyobb közönségsikere a mechanikus motoros gépek versenyének volt, mely kategóriában a Csongrád megyei csapat végzett az első helyen. A győztes csapat tagja volt Turányi Imre szentesi modellező. 105 éve, 1919. július 25-én a szentesi tiszai hídfő a román túlerő miatt elesett, a hídfő védői a Tisza jobb partjára vonultak vissza. Szentest megszállták az 1. vadász- és a 18. erdélyi hadosztály alakulatai. 106 éve, 1918. július 25-én született dr. Imre Ernő (1918-2013) református lelkész, nyugalmazott esperes, teológiai író, publicista - Szentes város díszpolgára. 110 éve, 1914. július 25-én az uralkodó elrendelte a mozgósítást az Osztrák-Magyar Monarchiában. 115 éve, 1909. július 25-én megalakult a Szentesi Önkéntes Tűzoltó Egyesület. A megválasztott tisztikar: elnök dr. Cicatricis Lajos alispán, alelnök és főparancsnok Zsoldos Ferenc gépészmérnök, titkár és alparancsnok Nagy Imre árvaszéki ülnök, főparancsnoki segédtiszt báró Maasburg Sándor hivatalnok. A rendes tagok száma 35 fő, a pártoló tagok száma 20 fő. 175 éve, 1849. július 25-26-án Kossuth Lajos Szegedről Szentesre érkezett. A városban éjszakázott, majd tovább utazott Kunmadarasra.
*** *** *** 91 éve, 1933. július 24-én született Gut László magánfuvarozó, volt önkormányzati képviselő. 105 éve, 1919. július 24-én a Tiszánál megindult a román hadsereg általános ellenoffenzívája a Vörös Hadsereg visszaszorítására. 125 éve, 1899. július 24-én született Szentesen dr. Csipke Zoltán (1899-1966) gyógyszerész, orvos, egyetemi rendkívüli tanár, kandidátus, a Budapesti Egyetemi Gyógyszertár vezetője. 135 éve, 1889. július 24-én emberemlékezet óta nem látott orkán erejű vihar vonult el Szentes és a szomszédos Szegvár, Mindszent, Mágocs, Derekegyház és Nagykirályság felett. A villámlással, esővel és jéggel járó vihar tetemes károkat okozott az épületekben és terményekben egyaránt. 159 éve, 1865. július 24-én a Szentesi Váltsági és Gazdasági Bizottmány felterjesztést készített gróf Mailáth György kancellárhoz, kérve a város rendezett tanácsának helyreállítását, valamint a tervbe vett átszervezés felfüggesztését. 163 éve, 1861. július 24-én a csongrádiak felhagytak a további kilátástalan ellenállással, és megkezdték az adófizetést.
*** *** *** 34 éve, 1990. július 23–29 között a Szentesi SC felnőtt férfi vízilabdacsapata a török bajnok Yüzme Ihtisas Istanbul Klub meghívására edzőtáborozáson vett részt Isztambulban. A július 5-én tartott hivatalos mérkőzésen a Szentesi SC 9:7 arányban legyőzte a török bajnokcsapatot. 35 éve, 1989. július 23-án találkozót szervezett a Repülés Baráti Köre Szentesen, a repülés helyi kezdetének 50 éves, valamint az 1949. évi motoros repülőiskola 40 éves jubileuma alkalmából. 77 éve, 1947. július 23-án a nemzetgyűlés elfogadta az 1947: XXII. törvénycikket, az új választójogi törvényt. 92 éve, 1932. július 23-án született Kiskunmajsán Horváth István József (1932-2013) tanár. Szülővárosában volt pályakezdő, ahonnan 1957-ben került Szentesre. Egy évig a Külterületi Általános Iskolák igazgatóhelyettese, majd városi- illetve járási népművelési felügyelő. 1970-től 1993-ban történt nyugdíba vonulásáig a 603. Sz. Ipari Szakmunkásképző Iskola (a mai Zsoldos) tanára. 1990-től a Kereszténydemokrata Néppárt szentesi szervezetének elnöke, 1990/94 és 1998/2002 között önkormányzati képviselő, a kulturális, oktatási és sportbizottság elnöke volt. 1991-ben Kiváló Pedagógus kitüntetést kapott. 2013. februárjában hunyt el. 105 éve, 1919. július 23-án a Vörös Hadsereg elfoglalta Kisújszállást, Szentesnél azonban a várost kiürítve a Tisza jobb partjára vonult vissza. Tóth Sándor alezredes, hadosztályparancsnok vezetésével a magyar csapatok még ugyanezen a napon ismét kiszorították a románokat Szentesről. 107 éve, 1917. július 23-án beiktatták tisztségébe dr. Kelemen Bélát, Csongrád megye és Szeged új főispánját. Dr. Kelemen Béla 1902-ben a tápéi kerületben egy időközi választáson lett először a parlament tagja a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt programjával. Az 1905-ös és az 1906-os választásokat is itt nyerte meg. 1910-ben Szeged kettes számú választókörzetében indult és nyert mandátumot. Közben már 1906 és 1910 között is Csongrád vármegye és Szeged város főispánja volt. 110 éve, 1914. július 23-án Belgrádban az Osztrák-Magyar Monarchia követe átnyújtotta az ultimátumot. 135 éve, 1889. július 23-án Sarkadi Nagy Mihály polgármester műútépítési pályázatot hirdetett, amely a főtértől a vasútállomásig terjedő 1500 méter hosszú és 8 méter széles műút kiépítésére vonatkozott. (A keramitút építése szeptember elején vette kezdetét.)
*** *** *** 126 éve, 1898. július 22-én megalakult Szentesen a Középtiszai Halászati Társulat. (Elnöke dr. Csató Zsigmond alispán.) 163 éve, 1861. július 22-én a képviselőházban kihirdették a Deák-féle feliratot elutasító uralkodói válaszleirat szövegét. 180 éve, 1844. július 22-én született Nógrádon dr. Uhlár István (1844–1919) katolikus lelkész, tanár, esperes, apát, pápai prelátus, aki 1878-tól haláláig lelkipásztor volt Szentesen. (1932 óta utca viseli nevét.)
*** *** *** 94 éve, 1930. július 21-én a helyi munkásszervezeteket összefogó Szakszervezeti Bizottság beadvánnyal fordult a polgármesterhez, amelyben anyagi támogatást kértek egy munkásotthon létesítéséhez. 98 éve, 1926. július 21-én született dr. Aranyi Gábor (1926-1999) jogász, köztisztviselő, volt zeneiskola-vezető, hegedűoktató, karnagy. 105 éve, 1919. július 21-én a Vörös Hadsereg I. hadtestének 2. hadosztálya – amelyben több száz szentesi is szolgált – koncentrikus támadással felszabadította Szentest, Szegvárt és Mindszentet. A Kossuth téren toborzó nagygyűlést tartottak, amelynek hatására több mint 2000-en jelentkeztek a Vörös Hadseregbe. A város és környéke az elkövetkező napokban hadszíntérré vált. 112 éve, 1912. július 21-én Szánthay Ferenc vívómester vezetésével a Szentesi Vívóegylet vívóversenyt rendezett a Tóth József Színházban, amelyen részt vettek a székesfehérvári, hódmezővásárhelyi és kunszentmártoni vívóklubok versenyzői. 123 éve, 1901. július 21-én Máramarosszigeten született Szöllősy Géza (1901-1970) gimnáziumi tanár, a Horváth Mihály Gimnázium 1942-1961 közötti igazgatója. 132 éve, 1892. július 21-én a városi közgyűlés Tasnády Antal polgármester felfüggesztésének idejére Burián Lajos tisztiügyészt helyettes polgármesterré választotta. Tasnády végleges elmozdítása után - 1893 szeptemberében - Buriánt közfelkiáltással a város polgármesterévé választották. Hivatali ideje alatt kezdődött el a kórház bővítése, a Felsőpárton felépült a városi kisdedóvoda, elkészíttette az új városháza terveit, s ő kezdeményezte a villanyvilágítás bevezetését. 134 éve, 1890. július 21-én született Papp Lajos (1890-1975) földmunkás.
*** *** *** 42 éve, 1982. július 20-án 84 éves korában elhunyt Török János (1898-1982) földmunkás-kubikos, 1947–1948 között a FÉKOSZ megyei titkára, 1949-ben főtitkárhelyettese, Szentes 1949-1950 közötti polgármestere, a város díszpolgára. 48 éve, 1976 július 20-án elhunyt Rigó Alajos (1916-1976) tanító, zene- és gyógypedagógus, iskolaigazgató. Jogutód tagintézményként ma nevét viseli a Rigó Alajos Gyermekotthon. 77 éve, 1947. július 20-án Balogh István bejelentette a Független Magyar Demokratikus Párt megalakulását. 105 éve, 1919. július 20-án megindult a Vörös Hadsereg támadása a tiszai arcvonalon; a magyar csapatok átkeltek a Tiszán Tokajnál, Szolnoknál és Csongrádtól délre. 128 éve, 1896. július 20-án Dankó Pista és daltársulata nagysikerű hangversenyt tartott Szentesen. 146 éve, 1878. július 20-án Szentesre érkezett Simonyi Ernő országgyűlési képviselő. Beszámolója után ismét őt választották meg a helybeli Függetlenségi Párt országgyűlési képviselőjelöltjévé. 151 éve, 1873. július 20-án 60 éves korában elhunyt kiszombori Rónay Mihály (1813-1873), Csongrád vármegye volt országgyűlési követe, szabadságharc alatti alispánja. 174 éve, 1850. július 20-án a kompromisszionális bíróság ítéletében elmarasztalta Szentes városát, s kimondta a végrehajtás 30 napon belőli megkezdését. A város fellebbezést nyújtott be az igazságügyi minisztériumhoz. 175 éve, 1849. július 20-án a vesztett turai ütközet után Perczel Mór csapatai visszavonultak Szeged irányába. Haynau akadálytalanul előrenyomult a Duna-Tisza közén.
*** *** *** 50 éve, 1974. július 19. – augusztus 3. között nemzetközi női sakkversenynek adott helyet Szentes. Európa legjobb női sakkozói mérték össze tudásukat a Kertészeti Kutató Állomáson kialakított teremben. 104 éve, 1920. július 19-én megalakult gróf Teleki Pál miniszterelnök kormánya. 110 éve, 1914. július 19-én a közös minisztertanács egyhangú határozatot hozott a Szerbiának küldendő ultimátumról. 116 éve, 1908. július 19-én kelt az a vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet, amely a szentesi görögkeleti egyházat (ősi önkormányzatának fenntartása mellett) magyar jellegűnek nyilvánította (magyar liturgiával), megalapítva ezzel az első "görögkeleti magyar" egyházat hazánkban. 125 éve, 1899. július 19-én, Sátoraljaújhelyen született Palasovszky Béla (1899–1974) jogász, újságíró, író, Csongrád vármegyei aljegyző, majd főispáni titkár; 1925–1944 között Szentesen élt. Verseit, novelláit szentesi és országos lapokban publikálta. Derzsi Kovács Jenő több versét megzenésítette.
*** *** *** 83 éve, 1941. július 18-án megalakult az Országos Egészségvédelmi Szövetség Csongrád vármegyei fiókja. 98 éve, 1926. július 18-án díszközgyűlést tartott a Kisgazda Párt II. és III. 48-as Függetlenségi Népköre, amelyen megjelent Bugyi Antal nemzetgyűlési képviselő, Madarassy Gábor főispán, dr. Csergő Károly alispán, dr. Kövér Imre vármegyei főjegyző és dr. Négyesi Imre polgármester. A közgyűlést Bálint József pártelnök nyitotta meg, akinek az indítványára Bugyi Antalt a népkörök díszelnökévé választották. A képviselő megköszönte a bizalmat, és támogatásáról biztosította a köröket. Valamennyi meghívott vendég beszédet tartott, dicsérve a gazdatársadalom szorgalmát. Négyesi polgármester megelégedéssel nyugtázta, hogy a gazdaközönség Szentesen egységes, s ezen egység megtartására kérte a párt tagságát. 110 éve, 1914. július 18–20 között Szentesen tartottak pihenőt a 7. tüzérezred katonái, útban temesvári állomáshelyükre. A Hajmáskérről elindult alakulat parancsnoka Zsagár Domokos ezredes. A tisztek (25 fő) a Petőfi Szállóban, az altisztek és a legénység (358 fő), valamint a lovak (216 db) a III–IV. kerületi lakosoknál nyertek elhelyezést. Az ágyúkat és szertárkocsikat a Vásárhelyi út végén lévő szélmalom melletti térségen helyezték el. 115 éve, 1909. július 18-án elhunyt Falábú Sándor (1841-1909) református tanító. 135 éve, 1889. július 18-án született Bogyay Kamill csendőr százados. 159 éve, 1865. július 18-án az uralkodó fölmentette hivatalából gróf Pálffy Móric királyi helytartót. A Helytartótanács elnökévé, egyben főtárnokmesterré báró Sennyey Pált nevezte ki. 175 éve, 1849. július 18-án Csány László közlekedésügyi miniszter Szentesre érkezett, és elrendelte egy tartalékos zászlóalj felállítását.
*** *** *** 46 éve, 1978. július 17-18 között rangos nemzetközi junior vízilabdatornát tartottak Szentesen. A tornát a holland junior együttes nyerte; a Vízmű SK OB I-es junior csapata gólkülönbséggel a második helyre szorult. 92 éve, 1932. július 17-én Szentesen tartotta búcsúmérkőzését dr. Papp László birkózó Európa-bajnok, amelyen részt vett Keresztes Lajos világbajnok, Tasnády József Európa-bajnok és dr. Ambrus Pál sokszoros magyar bajnok. 108 éve, 1916. július 17-én megalakult a Függetlenségi és 48-as (Károlyi) Párt. Néhány nappal később a Szentesi Kossuth Lajos Pártkör választmánya kimondta csatlakozását a Károlyi-párthoz. 114 éve, 1910. július 17-én a Magyar Református Énekvezérek Egyesülete orgona, ének, hegedű és tárogató hangversenyt tartottak a szentesi központi református templomban. A neves orgonistákat az Angster-féle új orgona csábította Szentesre. (A szereplők között volt Sugár Viktor orgonaművész.) 128 éve, 1896. július 17-én 72 éves korában tragikus körülmények között meghalt Stammer Sándor (1824-1896) ügyvéd, királyi tanácsos, a Ferenc József-rend lovagja, volt főszolgabíró, Szentes város polgármestere, 1871–1892 között Csongrád vármegye alispánja. (A vármegye 1898-ban megfestette arcképét, alkotója Vastagh György. 1906–1945 között a mai Farkas Antal utca viselte nevét.) 136 éve, 1888. július 17-én megalakult a Jó Szív Egyesület Csongrád Megyei Vidéki Bizottsága. (Székhelye Szentes.)
*** *** *** 46 éve, 1978. július 16-28 között Szentesen rendezték meg az országos női ifjúsági sakkbajnokságot. 55 éve, 1969. július 16-án elhunyt Fekete Nagy Antal (1900-1969) történész, levéltáros, a magyar középkor jeles kutatója. 78 éve, 1946. július 16-án megalakult a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége (NÉKOSZ). Elnök Gyenes András, főtitkár Szabó Gergely. 102 éve, 1922. július 16-án harangszentelő ünnepet tartott a szentesi római katolikus egyház. A Szent István nagyharang 2000 kg-os, 155,7 cm alsó átmérőjű, c1 alaphangú. Szlezák László öntötte 1922-ben Budapesten. Az I. világháborúban elrekvirált nagyharangok közül ezt öntötték újra elsőnek az országban. 126 éve, 1898. július 16-18. között Szentesen vendégszerepelt Weinbaum Krisztián fuvolaművész, a Vígszínház első fuvolása. (Fellépett a Központi Kávéházban, a Kaszinóban és a Széchenyi ligetben.) 164 éve, 1859. július 16-án Ferenc József császár kiáltványt intézett a monarchia népeihez, amelyben ígéretet tett, hogy a törvényhozásban és a közigazgatásban korszerű javításokat hajt végre. 175 éve, 1849. július 16-20 között Vörösmarty Mihály költő, országgyűlési követ Bajza József, Fényes Elek, Erdélyi János és mások társaságában – Ceglédről Szegedre menet – Szentesen időzött. Vörösmarty és Bajza feleségeikhez írt leveleikből kitűnik, hogy szentesi vendéglátásukról Kiss Bálint és Dobosy Mihály református lelkészek, valamint Horváth Ferenc országgyűlési követ gondoskodtak. 176 éve, 1848. július 16-án kelt az a Szemere Bertalan belügyminiszter ellenjegyzésével ellátott nádori leirat, amely kiemelte Szentest a mezővárosok sorából, fölhatalmazva rendezett tanácsú városi szervezetének kialakítására. 176 éve, 1848. július 16-án elindult az első 400 fős szentesi nemzetőr osztag (300 gyalogos, 100 lovas) a délvidéki becsei táborba, Óbecsére, ahonnan Törökbecsére irányították az alakulatot. A gyalogosok élén Hadzsy György százados, a lovasok élén Beliczay Pál kapitány állt. (Kéthetes váltásban két további egységet állított ki a város augusztus folyamán.) 196 éve, 1828. július 16-án született ifj. Dobosy Lajos (1828-1898) megyei főpénztárnok. 240 éve, 1784. július 16-án II. József népszámlálást rendelt el Magyarországon.
*** *** *** 109 éve, 1915. július 15-én az MSZDP levelet intézett a Nemzetközi Szocialista Irodához, amelyben javasolta a béketárgyalások előkészítését. 120 éve, 1904. július 15-én született dr. Nagy József városi főjegyző, h. polgármester.
*** *** ***
79 éve, 1945. július 14-én született dr. Lengyel Sándor (1945-2012) reumatológiai szakorvos. 88 éve, 1936. július 14–26 között sztrájkba léptek a festőmunkások, mivel a munkaadók megtagadták az építőmunkásoknak kiharcolt 32–36 filléres órabér fizetését. A közel kéthetes munkabeszüntetés eredménnyel zárult. 97 éve, 1927. július 14-én Szentesre érkezett Aljechin sakk-nagymester, világbajnok, s részt vett a Petőfi Szállóban rendezett, 40 játékossal, tábla nélküli játékkal lefolyó sakktornán. 105 éve, 1919. július 14-én a Forradalmi Kormányzótanács a lemondott Böhm Vilmos helyére Landler Jenőt nevezte ki a Vörös Hadsereg főparancsnokává. *** A szövetséges missziók Nagykikindán tartott konferenciája elhatározta a Tanácsköztársaság elleni támadást. *** Kun Béla Clemenceau-nak adott válaszában ismertette a román hadsereg fegyverszünetet sértő sorozatos támadásait, és ismételten kérte a Tiszántúl kiürítését. 155 éve, 1869. július 14-én a király szentesítette a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869: IV. törvénycikket. (Elválasztotta a közigazgatástól az igazságszolgáltatást, és általánossá tette a bírák kinevezését.)
*** *** *** 54 éve, 1970. július 13-án a nemrég átadott víztorony 60%-ban használhatatlanná vált. A torony 1500 köbméter víz befogadására alkalmas, ebből 600 a belső, 900 pedig a külső víztárolóban található. A belső víztároló hibátlanul működött, de a külső meghibásodott. 104 éve, 1920. július 13-án a Kisgazdapárt és a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja megalakította az egységes kormánypártot, Egyesült Keresztény Nemzeti Kisgazda- és Földművespárt néven.
*** *** *** 35 éve, 1989. július 12-én az Ifjúsági Ház szabadtéri színpadán az Edda együttes mutatta be legújabb nagylemezének anyagát, „Térdre a nép előtt” címmel. 46 éve, 1978. július 12-én 75 éves korában elhunyt dr. Páhi Ferenc (1903-1978) tanító, városi és megyei tisztviselő, 1935-1950 között megyei főlevéltárnok, majd 1950-től 1972-ig a Szentesi Levéltár igazgatója volt, több helytörténeti kiadvány és tanulmány szerzője. 84 éve, 1940. július 12-én kihirdették az 1940: XX. törvénycikket az iskolázási kötelezettségről és a nyolcosztályos népiskoláról. 96 éve, 1928. július 12-én született id. Szabics Ferenc (1928-1999) asztalos, fafaragó művész. 119 éve, 1905. július 12-én Fejérváry Géza miniszterelnök „Intő szózat”-ban szólította fel a megyei tisztviselőket, hogy hagyják abba a nemzeti ellenállást. 128 éve, 1896. július 12-én Tornai Schiller János hegedűművész Szentesen vendégszerepelt. 132 éve, 1892. július 12-én a szentesi képviselő-testület fegyelmi vizsgálat indítása mellett felfüggesztette hivatalából dr. Tasnády Antal polgármestert. (Indok: hivatali kötelesség gyakorlásának elmulasztása, a város erkölcsi és anyagi kárára elkövetett önkényes és törvényellenes eljárás.)
*** *** *** 42 éve, 1982. július 11-én Bródy János zeneszerző és szövegíró, az egykori Illés és Fonográf együttesek tagja önálló műsoros estet tartott a Művelődési és Ifjúsági Ház teraszán. 83 éve, 1941. július 11-én szigorú liszt-, kenyér- és zsírfejadagot vezettek be Szentesen. Lisztből egyénenként heti 50 dkg, kenyérből napi 25 dkg (nehéz fizikai dolgozóknak 40 dkg), zsírból havonta 1 kg volt a fejadag. 98 éve, 1926. július 11-én 39 éves korában szíven lőtte magát Bándy György (1887–1926) alezredes, rendőr tanácsos, városi főkapitány. 105 éve, 1919. július 11-én Kun Béla külügyi népbiztos jegyzékben kérte Clemenceau-tól a román hadsereg Tiszántúlról való visszavonulását. Clemenceau válaszként közölte a Tanácskormánnyal, hogy amíg a fegyverszüneti szerződést be nem tartja, a békekonferencia nem tárgyalhat Magyarországgal. 126 éve, 1898. július 11-én zálogház nyílt Szentesen a Kossuth utcai Weisz Bernát féle házban. 152 éve, 1872. július 11-én 21 taggal megalakult a Szentesi Asztalos Ipartársulat. A céhek megszűntetését kimondó Ipartörvény (VIII. tc.) mindössze három hónapot adott a céhek megszűnésére és kilenc hónapot arra, hogy a volt céhek vagyonukat átvigyék a megalakítandó társulatokba. 165 éve, 1859. július 11-én Ausztria fegyverszünetet kötött, lemondott Lombardiáról. 176 éve, 1848. július 11-én Kossuth Lajos előterjesztésére a képviselőház megszavazta a kormány által kért 200.000 újoncot a szükséges anyagi fedezettel együtt. 284 éve, 1740. július 11-én kezdték el vezetni Szentes mezőváros első fennmaradt tanácsülési jegyzőkönyvét, amelynek címlapján a következő fölirat olvasható: „Szentes Mező Városa Protocoluma, Mellyben a Város Székin fojó Törvényes Causák, úgy Város Közönséges javára és megmaradására tartozó rendes végzések emlékezetre feljegyeztetnek Az 1740-dik és következő esztendőkről akkori Hites Notarius Török János által”.
*** *** *** 57 éve, 1967. július 10-én megnyílt a Felszabadulás úti (ma Csongrádi út) új ABC kisáruház. Az épületben jelenleg a Beleon és Társa Kft. SKF Műszaki Áruháza működik. 73 éve, 1951. július 10-én, 66 éves korában elhunyt Bárdos Rezső (1885-1951) magyar-latin szakos tanár, a szentesi gimnázium nyelvész-pedagógusa. A Szentesi Napló, az Ethnográfia, a Magyar nyelv, valamint a Nép és Nyelv című folyóiratokban megjelent cikkeinek témái leginkább a néprajz és a nyelvtudomány területét érintik. Nyomtatásban megjelent tanulmányai jórészt a szentesi nyelvjárással kapcsolatos megállapításait, gyűjtéseit tartalmazzák. 75 éve, 1949. július 10-én a Népi Kollégiumok Országos Szövetségének III. rendes közgyűlése kimondta a szövetség feloszlását és a népi kollégiumok átadását az államnak. 95 éve, 1929. július 10-én született Füsti Molnár János autóforgalmi műszaki tiszt. 102 éve, 1922. július 10-én leégett a szentesi szegénymenház és a sóház épülete a Tóth József utcában (a mai Gyógyfürdő helyén). 128 éve, 1896. július 10-én a vármegyei fegyelmi választmány meghozta döntését a szentesi tisztviselők ellen 1895-ben indított fegyelmi vizsgálat ügyében. Burián Lajos polgármestert 500 forint (a kiszabható legnagyobb összegű) pénzbírsággal sújtották. A többi tisztviselőt szintén pénzbüntetésre ítélték. 134 éve, 1890. július 10-én a július 22-re kitűzött városi tisztújítást Stammer Sándor alispán – a készülő új szervezési szabályrendeletre hivatkozva – elhalasztotta, tovább fokozva ezzel a városban uralkodó feszült közhangulatot. 151 éve, 1873. július 10-én megalakult a Szentesi Takács Ipartársulat. (Tagok száma 39 fő.) 175 éve, 1849. július 10-én Kossuth Lajos kormányzóelnök és felesége Vukovics Sebő igazságügy-miniszter társaságában – Ceglédről Szegedre menet – Szentesre érkeztek, ahol rövid pihenőt tartottak, majd folytatták útjukat Hódmezővásárhelyre. Vukovics Sebő utóbb a következőket jegyezte fel visszaemlékezésében: Szentesre érkezvén, “hol a nép Kossuthot nagy lelkesültséggel fogta körül, s ketten fürödni mentünk a Kurca vizén felállított fürdőbe; Vásárhelyre menénk hálásra, hol még több nép gyülekezett össze látni s éljeneztetni a kormányzót”.
*** *** *** 67 éve, 1957. július 9-én elhunyt Koncz Antal (1884-1957) szentesi szobrászművész. Kereskedőtanoncként került Szentesre. Hegedűs László festőművész figyelt fel tehetségére. 1906-ban a városi tanács ajánlólevelével beiratkozott a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Radnai Béla növendéke volt. Szentes város rendszeres ösztöndíjjal támogatta a tehetséges ifjút. 1911-ben visszatért Szentesre; a vármegyeházán műtermet kapott. A képzőművészeti tárlatok állandó szereplője. Hagyatéka egy részét a szentesi múzeum őrzi. 80 éve, 1944. július 9–31 között sebesült német katonaként Szentesen időzött Heinrich Böll (1917–1985) későbbi Nobel-díjas író. Gyógykezelésre a gimnáziumban berendezett német hadikórházba járt, szállása a Bartha János Kertészeti Szakközépiskolában volt. Szentesről naponta küldött levelet vagy képeslapot Kölnben élő feleségének. A városunkban töltött időszakot az Ádám, hol voltál? c. kisregényének harmadik fejezetében örökítette meg. (Az iskola falán 1987 óta Böll emléktábla látható.) 87 éve, 1937. július 9-én született Bíró Jenő (1937-2012) közgazdász, festő. Mesterei Drahos István, Füstös Zoltán és Tokácsli Lajos voltak. Az impresszionizmus és kolorizmus, Holló László és Koszta József követőjeként vakító színeket használ, művészetére jellemző az erőteljes kifejezésmód. Több mint 200 festménye található köz- és magán-gyűjteményekben. Munkácsy utcai lakóházának falán 2012-ben avatott tábla őrzi az emlékét. 92 éve, 1932. július 9-én Szentesre látogatott Purgly Emil földművelésügyi miniszter. 96 éve, 1928. július 9-én született Kádár József ny. sportfelügyelő. 108 éve, 1916. július 9-én gróf Károlyi Mihály lemondott a Függetlenségi Párt elnökségéről, és 25 társával kilépett a pártból, mivel nem értett egyet a párt többségének németbarát, a kormányt támogató politikájával. 110 éve, 1914. július 9-én 64 éves korában elhunyt Pósa Lajos (1850–1914) író, költő, újságíró, az 1880-as években a Szentesi Lap külső munkatársa. 148 éve, 1876. július 9-én megnyitották az első szentesi óvodát, amelyet a Jótékony Nőegylet alapított a Serkorcsma közben (ma Farkas Mihály utca). Sonnenfeld Sámuel újonnan épült házában. Ünnepi beszédet mondott Kiss Zsigmond ügyvéd, a városi iskolaszék tagja. Az óvodások száma 60 fő; az óvónő Hugyecz Elíz, aki Kolozsvárról került Szentesre. 153 éve, 1871. július 9-én Szentesi Lapok címen megjelent a város első helyben előállított, rendszeresen megjelenő újságja. (A vegyes tartalmú hetilap kiadója Cherrier János, felelős szerkesztője Honthy László. 1872. június 30-án megszűnt.)
*** *** *** 35 éve, 1989. július 8-án a Független Kisgazdapárt helyi szervezetének kezdeményezésére gyászünnepséget rendeztek a Szeder-temetőben ifj. Lakos József egykori rendőrkapitány sírjánál, akit szélsőséges elemek 1946 márciusában brutális módon meggyilkoltak. Rózsa Gábor muzeológus alkalmi szónoklata után, Nyíri Sándor református lelkész – aki 1946-ban Lakos kapitányt temette – idézte fel a 43 évvel korábbi eseményeket. A Lakos család mellett a síron koszorút helyezett el a városi tanács, a rendőrség, a Hazafias Népfront, a Kisgazdapárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Szociáldemokrata Párt, a Magyar Néppárt, és számos egykori ismerős. 38 éve, 1986. július 8–10 között Szentesen rendezték meg a XIII. Országos Labdarúgó Tehetség- kutató Torna döntőjét. 45 éve, 1979. július 8-án 71 éves korában elhunyt Nagy György (1908-1979) kubikos, 1945-ben a Földigénylő Bizottság elnöke, városi és megyei képviselő, 1948–1949 és 1952–1954 között az MDP Szentes városi párttitkára, 1954-től 1968-ig tanácselnök. 113 éve, 1911. július 8-án földrengést észleltek Szentesen. 115 éve, 1909. július 8-án 30 éves korában meghalt Pásztor János (1880–1909) hírlapíró, a Csongrád megyei Ellenzék volt munkatársa, a Szabad Szó című szocialista lap és a Munkás Szövetség szerkesztője. 124 éve, 1900. július 8-án elhunyt ifj. Kamocsay László (1849-1900) megyei várnagy. 142 éve, 1882. július 8-án Stark Nándor volt Temes megyei postamester megnyitotta Szentesen könyv-, zenemű-, papír-, rajz- és írószer kereskedését. 163 éve, 1861. július 8-án Szentes jelentős mennyiségű búzát és élelmiszert küldött az éhező csongrádiaknak. 175 éve, 1849. július 8-án a kormány Szegedre helyezte át székhelyét.
*** *** *** 63 éve, 1961. július 7-én Szentesre látogatott Kádár János, az MSZMP KB első titkára (a kíséretében volt Fehér Lajos KB titkár és Németh Károly mezőgazdasági osztályvezető). A vendégek megtekintették a Felszabadulás Tsz-nél folyó aratást, majd az épülő Erőtakarmány Gyárat. Hosszabban időztek a Szentesi Állami Gazdaságban, megszemlélve a gazdaság épülő szabadszállásos tehenészetét és tejkombinátját. 99 éve, 1925. július 7-én a nemzetgyűlés elfogadta az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1925: XXVI. törvénycikket. A nemzetgyűlés helyébe a kétkamarás országgyűlés képviselőháza lépett. A választói jogosultság feltételei lényegében azonosak maradtak a 2200/1922. számú kormányrendeletben foglaltakkal. A kisebb városokban és községekben megmaradt a nyílt szavazási rendszer. 112 éve, 1912. július 7-én a szentesi református presbitérium megtekintette a felsőpárti református templom építésére beérkezett pályázatokat. Tíz terv közül Dobovszky József István szentesi, és Wagner József békéscsabai építészek terveit választották ki, további kidolgozásra kérve a pályamunkák készítőit. 113 éve, 1911. július 7-én 41 éves korában Budapesten meghalt Hegedűs László (1870-1911) festőművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára, Szentes szülötte. (1932-ben utcát neveztek el róla Szentesen.) 115 éve, 1909. július 7-én a király újból Wekerle Sándort nevezte ki miniszterelnökké. 123 éve, 1901. július 7-én az I. 48-as Népkör választmánya állást foglalt dr. Molnár Jenő jelölése mellett. 127 éve, 1897. július 7-10. között Szentesen vendégszerepelt Újházy Ede színművész. 139 éve, 1885. július 7-én megalakult a Tiszai Fürdőtársaság, amely a tiszai strandon fürdőházat építtetett, s megszervezte a közlekedést a város és a partfürdő között. (A július végén átadott fürdőházat Tihanyi Ferenc ácsmester készítette.) 153 éve, 1871. július 7-én született Békéscsabán Uhrin Irma (1871–1958) óvónő, aki 1890–1932 között vezette a Szentesi Jótékony Nőegylet által 1876-ban alapított kisdedóvodát. (1899-től férjezett Bóné Antalné.)
*** *** *** 34 éve, 1990. július 6-án a Szegedi Távközlési Igazgatóság üzembe helyezte a telefonközpontot az új postapalotában. Az induláskor 991 előfizetőt kapcsoltak be az automata forgalomba. A második félévben további 980, a következő évben pedig 1020 előfizető kapott telefont. A város különböző pontjain 21 nyilvános telefont állítottak üzembe. 83 éve, 1941. július 6-án Szentesen áttértek a jobboldali közlekedésre. 109 éve, 1914. július 6-án született dr. Bessenyei Kálmán gyermekorvos. 180 éve, 1844. július 6-án letették az épülő új katolikus templom alapkövét. A város 600 000 téglával és a toronyórákkal, a kegyuraságot gyakorló gróf Károlyi család 58 000 forinttal, az egyházközség 33 000 forinttal járult hozzá a költségekhez. (A ma is álló templom 1847-ben nyerte el jelenlegi formáját.) 211 éve, 1813. július 6-án Szentesen született keszi Hajdú Lajos (1813-1901) református népiskolai igazgató-tanár, újságíró, publicista. (1967-ben utcát neveztek el róla Szentesen.) 216 éve, 1808. júliusában Fischer Ágoston kecskeméti építőmester tervei alapján kiásták az új református nagytemplom (48 m hosszú és 24 m széles) alapjait, s július 6-án letették az alapkövet. (A ma is álló klasszicista stílusú műemlék templom építése 1826-ban fejeződött be.)
*** *** *** 38 éve, 1986. július 5-én az ifjúsági kategóriában Szentesen (Cserebökény) rendezték meg a vitorlázó modellek országos bajnokságát. Az ország 80 legjobb ifjúsági versenyzője mérte össze tudását. 76 éve, 1948. július 5-én született Udvarhelyi Gyula agrármérnök, volt önkormányzati képviselő. 92 éve, 1932. július 5-én a Csongrádi úti sportpálya mellett megkezdődött a Horthy-ház (a mai Dózsa-ház) építése. Az építkezést dr. Farkas Béla főispán ünnepélyes kapavágása indította el. A neoromantikus stílusjegyeket hordozó épület terveit Dobovszky József István és Antal Endre szentesi építészek készítették. (Az épület teljes befejezésére majd csak 1937-ben került sor. 97 éve, 1927. július 5-én elhunyt dr. Mátéffy Ferenc (1856-1927) ügyvéd, lapszerkesztő, Szentes 1902-1918 közötti polgármestere. 109 éve, 1915. július 5-én heti két hústalan napot vezettek be Magyarországon. 149 éve, 1875. július 5-én lezajlottak az országgyűlési választások Szentesen. A rendkívül szoros küzdelemből Jókai Mórral szemben (524:509 szavazati aránnyal) az Egyesült 48-as és Függetlenségi Párt jelöltje, Simonyi Ernő került ki győztesen. (Az 1874:XXXIII. új választójogi törvény előírásai alapján - melyek szigorítottak a vagyoni cenzuson - a 28.000 lakosból 1351 választójogosult polgárt írtak össze Szentesen, szemben az 1872-ben összeírt 1896 választóval.) 151 éve, 1873. július 5-én megalakult a Szentesi Önkéntes Tűzoltó Egylet. 201 éve, 1823. július 5-én született Tóth József (1823-1870) színész, a Nemzeti Színház második nemzedékének legjelentősebb realista jellemábrázolója. (Szülőházát 1883-ban emléktáblával jelölték meg, 1906-ban utcát neveztek el róla, a helyi színház 1909-ben az ő nevét vette fel, 1923-ban Koncz Antal szobrászművész megmintázta alakját.) 215 éve, 1809. július 5–6 között Napóleon Wagramnál (Alsó-Ausztria) döntő győzelmet aratott az osztrák csapatok fölött. 278 éve, 1746. július 5-én a Helytartótanács elrendelte, hogy a szentesi reformátusok adják át templomukat az ekkor még csekély számú katolikusoknak. A szigorú parancs azonban megengedte, hogy a földesúr – báró Harruckern Ferenc – a reformátusok részére helyet jelöljön ki új imaház és harangláb építéséhez. Kikötötte viszont, hogy az imaház csak vályogból vagy puhafából épülhet, csupán a fundamentum lehet téglából. Egy év haladékot kaptak az építkezésre, addig használhatták a régi templomot. A kis fatemplom 1747-ben felépült, a mai főtéri nagytemplom helyén. Az 1760. évi tűzvész alkalmával leégett.
*** *** *** 37 éve, 1987. július 4-én harmadszor rendezték meg Szentesen a szabadon repülő modellek országos ifjúsági bajnokságát. 46 éve, 1978. július 4-én Tornyai János és Endre Béla emlékkiállítás nyílt a Városi Galériában. A neves festőművészek alkotásait a hódmezővásárhelyi múzeum gyűjteményéből válogatták. 78 éve, 1946. július 4-én Rajk László belügyminiszter rendeleti úton feloszlatta a Magyar Cserkész Szövetséget és a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyesületek Országos testületét (KALOT). (Az elkövetkező két hétben további, mintegy 1500 társadalmi egyesületet és egyházi ifjúsági szervezetet oszlatott fel. 81 éve, 1943. július 4-én szentelték fel a felsőpárti Jézus Szíve új katolikus templomot. A szertartást dr. Pétery József megyéspüspök végezte. (A templom festményeit Márton Lajos festőművész készítette.) 102 éve, 1922. július 4-én született Gujdár Sándor (1922-2005) nyugalmazott honvéd ezredes, zászlóaljparancsnok. Az 1956-os forradalom idején a szentesi helyőrség parancsnoka volt. Higgadtságának köszönhetően nem folyt vér Szentesen október végén. Mindezért a rendszerváltozásig megbélyegzett volt - Tatabányán vájárként, Szentesen rakodómunkásként, majd Szegeden portásként dolgozva. 2000-ben Szentes díszpolgárává fogadta. 2006-ban az 1956-os októberi forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján emléktáblát avattak a tiszteletére a Városháza Kossuth tér felőli oldalán. 109 éve, 1915. július 4-én elhunyt Beszédes István (1854-1915) városi közgyám. 128 éve, 1896. július 4-én Nagyszebenben (Erdély) született remetei dr. Filep Aladár (1896–1987) orvos, nőgyógyász, egyetemi magántanár. Orvosi oklevelét 1921-ben szerezte. A szentesi kórház szülészet-nőgyógyászati osztályán kezdte pályáját, ahol 1926-tól főorvos, 1928–1966 között igazgató főorvos. A szülészet-nőgyógyászat gyakorlati és elméleti kérdéseivel foglalkozott; műtéttanból 1931-ben a szegedi orvosi karnál magántanári képesítést szerzett. Szakirodalmi tevékenysége sokoldalú volt, hazai és külföldi szakfolyóiratokban közölték tanulmányait. 130 éve, 1894. július 4-én született Szentesen Jakó Dezső (1884–1953) zongora- és énektanár, orgonista, zeneszerző, karnagy, az első szentesi zeneiskola megalapítója (1933), a Szentesi Filharmonikusok vezetője, az Iparos Dalárda karnagya. 165 éve, 1859. július 4-én szentesi küldöttség utazott Bécsbe a város folyamatban lévő úrbérkárpótlási ügyének intézése végett.
*** *** *** 71 éve, 1953. július 3-án elhunyt Jakó Dezső (1884–1953) zongora- és énektanár, orgonista, zeneszerző, karnagy, az első szentesi zeneiskola megalapítója (1933), a Szentesi Filharmonikusok vezetője, az Iparos Dalárda karnagya. 86 éve, 1938. július 3-án született Dóczi Gábor (1938-1990) tanár, 1983-1987 között Szentes város tanácselnöke, 1987-től 1989-ig a MSZMP Szentes Városi Bizottságának első titkára. 92 éve, 1932. július 3-án átvonultak Szentesen a Tour de Hongrie kerékpárversenyzői, összesen 79 kerékpáros. 95 éve, 1929. július 3-án elhunyt Félegyházi Török János (1858-1929) földmunkás. 105 éve, 1919. július 3-án a Forradalmi Kormányzótanács a lemondott Stromfeld Aurél helyére Julier Ferencet nevezte ki a Vörös Hadsereg vezérkari főnökévé. *** 1919. július 3-án a vidéki városokban megkezdődött a munkásezredek szervezése. 110 éve, 1914. július 3-án 75 éves korában meghalt id. Kátai Pál János (1839– 1914) városi és megyei képviselő, a Szentesi I. Függetlenségi és 48-as Népkör volt elnöke, a helybeli Köztársasági Párt, majd Kossuth Lajos Pártkör alapítója és elnöke. 116 éve, 1908. július 3-7 között a szentesi bérkocsisok sztrájkoltak a bevezetett új bérkocsi-szabályrendelet miatt. (Munkabeszüntetésük nem vezetett eredményre.) 118 éve, 1906. július 3-án Buffalo Bill (Cody ezredes) amerikai lovas társulata bemutatót tartott a szentesi Vásár téren. 120 éve, 1904. július 3-án megalakul a Magyarországi Famunkások Szövetsége. 120 éve, 1904. július 3-án Lehota Kiss Bandi cigányzenekara hangversenyt tartott a Széchenyi-ligetben, amelynek bevételéből támogatni kívánják a Szegeden felállítandó Dankó Pista szobor megvalósulását.
*** *** *** 105 éve, 1919. július 2-án a román kormány jegyzékben közölte Clemenceau-val, hogy a román hadsereg csak akkor üríti ki a Tiszántúlt, ha a Vörös Hadsereget leszerelik. 118 éve, 1906. július 2-4 között Cicatricis Lajos alispán rendelete alapján hatósági vizsgálat indult a Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetsége (MÉMOSZ) szentesi csoportja ellen. Indok: a szervezett munkások kirekesztő, erőszakos magatartása a szervezetlen munkásokkal szemben. 134 éve, 1890. július 2-án éles küzdelem alakult ki a városi képviselő-testületi választásokon. Az ún. „városi párt” fölényes győzelmet aratott a „megyei párt” fölött. (A megválasztott 50 rendes és 20 póttag közül 64 fő a „városi párt” jelöltjeként indult.) 149 éve, 1875. július 2-án 57 éves korában elhunyt Grócz Alajos (1818-1875) Szentes város volt számvevője, majd főjegyzője. 167 éve, 1857. július 2-án elhunyt Kugler János (1799-1857) postamester, városi tanácsnok, albíró, főbíró, Szentes 1849-1851 közötti polgármestere. 174 éve, 1850. július 2-án megkezdődött a Károlyi grófok és Szentes városa közötti kompromisszionális per. 175 éve, 1849. július 2-án kezdetét vette Szentesen az általános népfelkelés szervezése. Polgári biztossá Boros Sámuelt, katonai biztossá Müller Lajost választották. (A népfelkelésre nem került sor.)
*** *** *** 15 éve, 2009. július 1-jén bezárt a szentesi kenyérgyár. A lépést azzal indokolták, hogy nem jött annyi megrendelés, mint amennyire számítottak. Az 50 dolgozó többsége az ugyancsak az Árpád Agrár Zrt. tulajdonában lévő vásárhelyi sütödében kapott munkát. A nagy múltú intézményt Első Szentesi Kenyérgyár Rt. néven Zsoldos Ferenc, Bugyi Antal és Farkas Mihály alapították 1910-ben. 16 éve, 2008. július 1-jén elhunyt Vági László (1918-2011) katolikus plébános, főesperes, címzetes becskei apát, publicista. A Pázmány Péter Tudományegyetemen végzett filozófiai és teológiai tanulmányai után 1942-ben szentelték pappá Vácott. Ezt követően Taksonyban, Dunavarsányban és Abonyban, majd 1979-től - 1992-ben történt nyugdíjazása után is - Szentesen szolgált. Szülei eltérő felekezetűek lévén igen nyitott volt a többi felekezet tagjai iránt. Az ökumené gondolatiságában méltó társra és barátra talált dr. Imre Ernő református esperesben. A vallások közötti megértés érdekében végzett munkájukért és életművükért 1999-ben Szentes díszpolgárává fogadta mindkettőjüket. Ezt megelőzően 1995-ben Dunavarsány - ahol 1944-től 30 éven át szolgált - szintén díszpolgárává fogadta. A Szentesi Élet számára két évtizeden át rendszeresen írta az aktualitásokhoz kapcsolódó témájú cikkeit. 34 éve, 1990, július 1-jén a Független Kisgazdapárt helyi szervezete összeírta a földjeiket visszaigénylő gazdákat. A jelzett időpontban Csongrád megyében 4017-en kérték vissza egykori földjeiket, összesen 42.760 katasztrális hold kiterjedésben. Szentesen 387 földigénylőt írtak össze, 4986 hold területtel. 36 éve, 1988. július 1-2 között „Hungavis’88” címen országos teniszversenynek adott otthont Szentes. A Baromfifeldolgozó Vállalat és a Hungavis országos elnökségének támogatásával megrendezett erőpróbán 30 sportkör 340 versenyzője mérte össze tudását. Az eddigi eredmények alapján aranyjelvényesnek nyilvánították városunk egyik legrangosabb sportrendezvényét. 43 éve, 1981. július 1-jén Csongrád megyében és Szentesen elsőként a 10. Volán szentesi főnökségénél tértek át az ötnapos munkahétre. 47 éve, 1977. július 1-jén a Csongrád Megyei Levéltár Szentesi Levéltárában megkezdte működését Labádi Lajos levéltáros-helytörténész. 54 éve, 1970. július 1-jén letették a Kossuth tér 5. sz. alatt épülő 97 lakásos új bérház és szolgáltatóház alapkövét. Ünnepi beszédet tartott, s az alapkövet elhelyezte Török László megyei tanácselnök. A funkcionalista szemléletű, modern szalagház terveit Novák István Ybl-díjas építész és felesége, Juhász Márta készítette. 77 éve, 1947. július 1-jén a nemzetgyűlés elfogadta az 1947: XVII. törvénycikket a 3 éves tervről. 83 éve, 1941. július 1-jén a belügyminiszter betiltott minden politikai jellegű gyűlést. 86 éve, 1938. július 1-jén elhunyt dr. Szeder Ferenc János (1877-1938) földbirtokos, városi és megyei képviselő, lapkiadó, Szentes 1926-1931 közötti országgyűlési képviselője, m. kir. gazdasági főtanácsos. 118 éve, 1906. július 1-jén megalakult a Magyarországi Cipész és Csizmadia Munkások és Munkásnők Szakegyletének szentesi csoportja. (Elnök: Csenki István; a tagok száma 24 fő.) 118 éve, 1906. július 1-jén Sima László (Sima Ferenc fia) életre keltette apja nagy múltú újságját, az 1899-ben megszűnt Szentesi Lapot. 125 éve, 1899. július 1-jén megindul az Új Szentesi Lap. (Kiadója és felelős szerkesztője Sz. Kovács Pál.) 179 éve, 1845. július 1-jén beiktatták Csongrád vármegye főispáni hivatalába Bene Józsefet. 197 éve, 1827. július 1-jén született Cicatricis Pál (1827-1880) városi főjegyző, dr. Cicatricis Lajos főispán édesapja.
Szentesi Évfordulónaptár - június
Összeállította: Tímár Ferenc - támogató a TEAM Számítástechnika - www.szentesinfo.hu
Szentes, 2024. 07. 01.
|