Enyelgés


Száz korona


Jézus és a samariai asszony

2.4:Hegedûs László

festõmûvész (Szentes, 1870. jan. 3. Budapest, 1911. júl. 7.)

Elszegényedett köznemesi család tizenegyedik gyermekeként született Szentesen. Kézügyességét bérmakeresztapja ismerte fel, aki vásárhelyi papként vallási tárgyú rajzos feladatokkal látta el.

Tanulmányait Münchenben, Bécsben, Párizsban, majd Benczúr Mesteriskolájában végezte. Elsõ sikereit a Szent Imre herceg és a Szent család címû bibliai témájú képeivel nyerte el: 1894-tõl állította ki bibliai és történelmi témájú festményeit. 1903-tól a Képzõmûvészeti Fõiskola tanára lett, ahol akt és fejrajzot tanított.

1895-ben Liliomos Magdolna, valamint Káin és Ábel címû képével több díjat nyert.

A millennium éve (1896) a közönség figyelmét a magyar történelem felé irányította. Felkérést kapott az Országház freskóinak tervezésére is. Ekkor készült a Vérszerzõdés és az Árpád pajzsra emelése címû alkotása. További történelmi témájú képei: Budavár bevétele, Mátyás Bécs elõtt, Bem Szászvárosnál.

A kor társasági életének mozzanatait is megjelenítette alkotásaiban. Az 1905-ös milánói nemzetközi kiállításon aranyéremmel tüntették ki. Festett életképeket, készített grafikai illusztrációkat is. Az Osztrák-Magyar Bank a száz koronás bankjegy tervezésével Hegedûs Lászlót bízta meg, mert a pályázaton az õ rajza aratott sikert.

Szentesen leghíresebb munkája az evangélikus templom számára készült oltárképe, mely Jézus és a samariai asszony találkozását ábrázolja.

Rövid életének utolsó éveiben kerámiakészítéssel is foglalkozott. A szentesi fekete kerámia készítéstechnológiáját alkalmazta vázatervei, szobrászi megfogalmazású kerámiái kivitelezé-séhez.

Szentesen 1932-ben utcát neveztek el róla. A szentesi Koszta József Múzeum számos rajzát, festményét õrzi.