-- Szentesi
internetes kalendárium -- 2024. június --
Merítsen
a múltból!
|
|
-
a digitális emlékezet
|
ekonyvtar.vksz.hu

A hónap szentesi évfordulói -
Labádi
Lajos (1953-2019) főlevéltáros emlékére
2024.
január,
február,
március,
április,
május, x, július, augusztus,
szeptember,
október,
november,
december
június 01.
02. 03. 04. 05.
06. 07. 08. 09.
10. 11. 12. 13.
14. 15. 16. 17.
18. 19. 20. 21.
22. 23. 24. 25.
26. 27. 28. 29.
2024. június 30.
34
éve, 1990. június 30-tól hetilappá vált az 1968-tól havonta megjelenő Szentesi Élet.
A korábban 10 oldalas újság terjedelme 4 oldalra csökkent, s elmaradt a Kulturális Magazin c. melléklet. Az új köntösben megjelenő városi hetilap fejlécéről lemaradt a Kurca-partot ábrázoló Drahos István-féle metszet; helyére a visszaállított pálmás címer ábrája került.
A helyi újság alapító szerkesztője Szabó Róbert
(1932-2012.)
133
éve, 1891. június 30-án dr. Mikecz Ödönt manipulált kandidációs eljárással
Szentes város főjegyzőjévé választották.
134 éve, 1890. június 30-án született
Kisteleken Nádai Géza
(1890-1977) MÁV tiszt, 1913-tól Szentesen szolgált, 1930-1947 között szentesi állomásfőnök, NB I-es futballista, sportszervező, a Szentesi MÁV Sport Club egyik alapítója, a helyi
tenisz és a helyi
vízisportok pártolója. Nevéhez köthető a
ligeti
sportuszoda, a vasutas sportpálya és a tekepálya megépítése. (2001-ben
róla nevezték el a vasútállomás előtti
teret,
emlékét az
állomás falán tábla is őrzi.)
163
éve, 1861. június 30-án a szomszédos Csongrádon 500 főre növelték az adószedő katonaság létszámát.
A szentesi képviselő-testület 1000 osztrák forint kölcsönt utalt át a szomszédos város megsegítésére.
170
éve, 1854. június 30-án elhunyt Osztrovszky József
(1786-1854) országgyűlési követ.
***
*** ***
2024. június 29.
85
éve, 1939. június 29-én megalakult Makón a Nemzeti Parasztpárt.
Programjában többek között a függetlenséget, a szabadságjogok biztosítását, az 500 holdon felüli nagybirtokok kisajátítását, az ország iparosítását követeli.
95
éve, 1929. június 29-én életbe lépett a közigazgatás rendezéséről szóló
1929: XXX. törvény,
amely intézkedett az önkormányzati testületek újjászervezéséről, a közigazgatási tisztviselők és egyéb alkalmazottak személyi és szolgálati viszonyairól. Kimondta, hogy a rendezett tanácsú városokat – mint Szentes is – a jövőben megyei városoknak kell nevezni.
119 éve,
1905. június 29-én Szentes város képviselő-testülete rendkívüli közgyűlést tartott.
A függetlenségi párti képviselők indítványára a parlamentben szövetkezett ellenzéki pártok vezéreit –
Kossuth
Ferencet, gróf Apponyi
Albertet , Ugron Gábort és
báró Bánffy Dezsőt – Szentes
díszpolgáraivá választották;
továbbá felkérték Csongrád vármegye törvényhatóságát, hogy szólítsa fel a megyebeli községeket az adószedés és újoncállítás felfüggesztésére.
145
éve, 1879. június 29-én Törs Kálmán
országgyűlési képviselő beszámoló népgyűlést tartott. (Több napot a városban töltött.)
189 éve, 1835. június 29-én
született Szathmáry Ede (1835-1911) ügyvéd, volt városi főjegyző, megyei és városi képviselő, a református egyház presbitere, a
Szentesi Takarékpénztár és a
Körös-Tisza-Maros Ármentesítő Társulat ügyésze.
665
éve, 1359. június 29-én az aradi káptalan nevében Jakab olvasókanonok tanúsította, hogy előtte
Szeri Pósa Margit Zeuleus és
Zenmptes (Szentes) Csanád megyei (!) birtokban lévő részét gyerekeinek, Jánosnak és Istvánnak adta.
***
*** ***
2024. június 28.
40
éve, 1984. június 28-29 között a Közlekedéstudományi Egyesület szervezésében országos közlekedési tanácskozást tartottak Szentesen.
80
éve, 1944. június 28-án a városi képviselő-testület megtartotta
a korszak utolsó közgyűlését, amelyen a 80 képviselőből mindössze 21 jelent meg.
93 éve, 1931. június 28-án
dr. Lázár Andor
hadügyi államtitkárt, az Egységes Párt jelöltjét kiáltották ki
Szentes város „egyhangúan” megválasztott országgyűlési képviselőjének. (Az ellenzéki jelöltek ajánlási íveinek
jelentős részét megsemmisítették, ezáltal dr. Lázár maradt az egyedüli jelölt.)
103
éve, 1921. június 28-án megalakult a Szentesi Munkás Testedző Klub (SZMTK).
***
Szentesre érkezett
Hegedüs Lóránt pénzügyminiszter,
s előadást tartott az időszerű országos pénzügyi kérdésekről. A nap folyamán látogatást tett a
Zsoldos
Ipartelepen, majd tárgyalt a helyi Kisgazda Szövetség küldötteivel, akik emlékiratban foglalták össze és nyújtották át kívánságaikat.
106
éve, 1918. június 28-án a budapesti Belvárosi Színház vendégszerepelt
Szentesen.
110
éve, 1914. június 28-án Szarajevóban
meggyilkolták Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét.
110
éve, 1914. június 28-án Szentesen vendégszerepelt a Szegedi Atlétikai Klub “Merkur” nevű footballcsapata. Ezúttal a házigazdák győztek 4:1 arányban; a szegedi csapat elvesztette veretlenségét. A következő napon a hódmezővásárhelyiek csapatát verték meg a szentesiek 7:1 arányban. A házigazdák ezen a mérkőzésen érték el a 100. gólt, amellyel szemben mindössze 17 gólt kaptak.
145 éve, 1879. június 28-július
2 között Törs Kálmán
országgyűlési képviselő Szentesen tartózkodott, június 29-én beszámoló népgyűlést
tartott.
***
*** ***
2024. június 27.
53 éve, 1971. június 27-én 85 éves korában elhunyt Takács Antal (1886-1971) földmunkás, 1910-től a helyi földmunkásszövetség és SZDP vezetőségi tagja, a munkáskönyvtár kezelője, 1918/19-ben a Munkástanács tagja. A Tanácsköztársaság bukása után Romániába internálták. 1921-től ismét bekapcsolódott a mozgalmi életbe; a kortársak szerint a szentesi munkásmozgalom egyik legnépszerűbb
vezetője volt.
80
éve, 1944. június 27-én
született Berkecz István
festő, grafikus.
86
éve, 1938. június 27-én 12 óra 49 perckor Szegvár felől begördült a szentesi állomásra a nemzeti ereklyénket, a
Szent Jobbot – államalapító Szent István királyunk kardforgató és törvénybíró
jobbját – szállító díszes „aranyvonat”.
Az ereklyét tartalmazó üvegszekrényt baldachin alá, vörös bársony párnára helyezték, a koronaőrök védelme alatt. Katonai tiszteletadás, rövid egyházi szertartás és szavalat után, a szentesi, orosházi és kunszentmártoni nép tízezres tömege négyes sorokban vonult el az ereklye előtt. Az „aranyvonat” 14 óra 14 perckor kigördült az állomásról Csongrád felé.
89
éve, 1935. június 27-én a Csongrád megyei Hírlap közleménye szerint a belügyminiszter utasította az alispánt, hogy
a Szentesi Polgári és Kisgazda Párt további működését minden rendelkezésére álló eszközzel akadályozza meg,
és szükség esetén a vezetőség ellen kihágási eljárás megindítása iránt intézkedjék.
92
éve, 1932. június 27-én egyhetes nyári szabadságra Szentesre érkezett
Fedák Sári
színésznő.
93
éve, 1931. június 27-én elhunyt ifj. Kókay István (1864-1931) ügyvéd, tb. megyei főügyész.

95
éve, 1929. június 27-én átadták a Magyary János műépítész tervei alapján készült, szecessziós stílusú új
vasúti pályaudvart,
valamint a szomszédságában épült 27 méter magas vasbeton víztornyot. (Az időközben romossá vált
vasútállomást az 1980-as évek közepén fölújították.)
100
éve, 1924. június 27-én született Derekegyházán dr. Brusznyai Árpád (1924–1958) középiskolai tanár, az 1956-os forradalom mártírja. A
gimnáziumot Szentesen végezte 1934–1942 között. A
Budapesti Tudományegyetemen

Eötvös-kollégistaként szerzett görög–magyar–történelem szakos tanári diplomát. 1952-től a veszprémi
Lovassy László Gimnázium tanára. 1956. október 26-tól a megyei forradalmi tanács tagja, majd elnöke. Előbb életfogytiglani börtönre, majd kötél általi halálra ítélték; 1958. január 9-én
kivégezték. (1991-ben egy
sétányt neveztek el róla Szentesen; emlékét márványtábla őrzi a
Horváth Mihály Gimnázium falán, amelyet
Göncz Árpád köztársasági elnök leplezett le.)
112 éve, 1912. június 27-én Szentesen elhunyt
Ambrus Mór
(1845-1912) magyar nyelv, irodalom és latin nyelv szakos gimnáziumi
tanár, újságíró. 1873-tól a
losonci gimnázium tanára, címzetes
igazgatója, a Losonzi Lapok alapító szerkesztője volt. Sírja a
református középső temetőben van.
125 éve, 1899. június 27-én 49 éves korában meghalt
Ónodi Szabó Lajos
(1850-1899) volt városi aljegyző, majd főjegyző. (17 évig állt Szentes szolgálatában.)
128
éve, 1896. június 27-én országos ezredéves ünnepséget tartottak a pusztaszeri
Árpád emlékműnél.
143 éve, 1881. június
27-én Kunszentmártonban (Szolnok megye) született Cseuz Béla
(1881-1957) Szentes 1908-1955 közötti mérnöke, főmérnöke, műszaki tanácsosa. A századforduló utáni nagyarányú utcarendezések, csatornázások, útburkolások az ő nevéhez fűződnek. Működése idején, 1932-ben készült el a város új építkezési szabályrendelete. (1971-ben
utcát neveztek el róla Szentesen.)
180
éve, 1844. június 27-én a vármegye által kirendelt úriszék ítéletileg elrendelte, hogy
az örökváltsági tartozás 2/3-ad részének lefizetéséig Szentes igazgatásába vissza kell állítani a koordinációban meghatározott közigazgatási rendszert.
***
*** ***
2024. június 26.
83
éve, 1941. június 26-án Magyarország hadat üzent a Szovjetuniónak.
92
éve, 1932. június 26-án megünnepelték a szentesi római katolikus leányok
Mária Kongregációja alapításának és fennállásának 10 éves jubileumát. A rendezvényen részt vett és előadást tartott
Bangha Béla
jezsuita atya, neves egyházi tudós és szónok, valamint Jámbor László páter, a Mária Kongregációk Országos Szövetségének elnöke.
125 éve, 1899. június 26-án
a folyamatban lévő csődeljárás miatt
Sima Ferenc
nevét törölték a városi és a megyei képviselők sorából.
141 éve, 1883. június 26-án
született Lakos János Pál
(1883-1919) rajztanár,
festőművész.
143 éve, 1881. június 26-án
ismét Törs Kálmánt választották Szentes országgyűlési képviselőjévé. (Első ízben 1878-ban választották meg.)
159
éve, 1865. június 26-án az uralkodó fölmentette hivatalából
Zichy Hermann magyar kancellárt, s utódául
Mailáth Györgyöt nevezte ki.
160 éve, 1864. június 26-án
„kalapos" népszavazás
volt Szentesen. A formális hirdetés útján összegyűlt csekély számú lakos – kalapja lengetésével – úgy határozott, hogy a jövőben nem akarja fenntartani a költséges
rendezett tanácsú városi közigazgatást. (Hasonló eredmény született a megye többi városában is.)
***
*** ***
2024. június 25.
87
éve, 1937. június 25-én született Szegeden dr. Beliczay Tamás
szülész-nőgyógyász
tüdőgyógyász főorvos.
1961-ben szerzett orvosi diplomát Szegeden, majd a Szentesi Kórházban
kezdett dolgozni. Szakvizsgáit követően 1974-től a Család-és Nővédelmi
Tanácsadó vezető főorvosa, és a helyi Vöröskereszt Családvédelmi
Bizottságának tagja. Számos szakmai szervezet tagjaként, rendszeresen
publikált szakmai folyóiratokban, de a Szentesi Életben is. A TIT
előadójaként több száz ismeretterjesztő előadást tartott városszerte.
Nevéhez fűződik a gyermek- és ifjúsági nőgyógyászati szakrendelés
beindítása Szentesen.
93
éve, 1931. június 25-én az Alföldi Újság közzétett egy számítást az
ajánlási ívek meghamisítása tárgyában. Eszerint az
Egységes Párt jelöltjének ajánlási ívein volt 7907 aláírás, a három ellenzéki jelölt ívein pedig összesen 4190. Ez 12 097 aláírás. A szentesi választójogosultak száma összesen 10 300 fő. Ha hozzávesszük, hogy ebből távol volt, meghalt, elköltözött stb. kb. 1200 fő, s megközelítőleg ugyanennyi tartózkodott az aláírástól, akkor legfeljebb 7800 név szerepelhetett volna az ajánlási íveken. Vagyis közel 4000 aláírás hamisított volt!
94
éve, 1930. június 25-én született dr. Gila Mátyás
ny. körzeti főorvos, háziorvos, fogorvos, a Vöröskereszt
volt körzeti elnöke.
124
éve, 1900. június 25-én elhunyt Szabó Zsigmond (1821-1900) honvéd hadnagy.
125 éve, 1899. június 25-én
tüntető népgyűlést tartottak a Kossuth téren
Sima Ferenc mellett. (18-20 ezer fős tömeg követelte
Vadnay Andor főispán lemondását. Az esti fáklyás felvonuláson a nép Simát éltette, kifejezve bizalmát és ragaszkodását.)
149 éve, 1875. június 25-én 84 éves korában elhunyt Dobosy Lajos (1791-1875), Csongrád vármegye volt alispánja, megyei törvényszéki elnök, szentesi birtokos.
226 éve, 1798. június 25-én elhunyt
Szentmiklósi Sebők Sámuel
református lelkész, esperes, aki 1777-től haláláig, 22 éven át szolgált Szentesen.
***
*** ***
2024. június 24.
64
éve 1960.
június 24-én
született
dr. Dömsödi József ügyvéd, OB I-es
vízilabdázó, volt önkormányzati
képviselő és a szentesi
Fidesz
alapszervezet volt vezetője, a Szentesi Vízilabda Klub
szakosztályvezetője.
93
éve, 1931. június 24-én az ellenzéki pártok felháborodással fogadták
ajánlásaik többségének megsemmisítését,
és elhatározták, hogy feljelentést tesznek az ajánlási ívek aláírásainak meghamisítása miatt. Az 1500 aláírással ellátott petíciós panaszukat azonban a közigazgatási bíróság alaki okokra hivatkozva elutasította.
96
éve, 1928. június 24-én vitéz Horthy Miklós kormányzó és felesége Szentesre érkezett, s részt vett a városban rendezett nagyszabású lóversenyen.
99
éve, 1925. június 24-én 300–400 főből álló munkáscsoport lepte el a városháza folyosóit.
A polgármesternek és az alispánnak elpanaszolták, hogy hónapok óta munka és kereset nélkül vannak, és kérték megfelelő munkaalkalom biztosítását.

111 éve, 1913. június 24-én a városi képviselő-testület határozatot hozott Sima László: Szentes város története című munkájának kinyomtatásáról.
Az 560 oldalas mű, amely kezdetektől 1836-ig tárgyalja városunk múltját, 1914-ben valóban megjelent.
118 éve, 1906. június 24-én
a szentesi szervezett munkások népgyűlést tartottak a Kossuth téren. Napirend: 1. Miként védjük meg szervezetünket?; A politikai helyzet; 3. A szervezkedés célja és haszna. (Szónok: Bokányi Dezső.)
134
éve, 1890. június 24-én a király szentesítette a középiskolákról szóló
1890: XXX. törvénycikket,
amely modernizálta a középiskolai oktatást.
148 éve, 1876. június 24-én
a Szatmár megyei Pettyén
született Jócsák Kálmán
(1876-1948)
malomipari munkás, 1906-tól a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségének titkára,
szociáldemokrata politikus, 1918/19-ben Csongrád megye kormánybiztos-főispánja.
149 éve, 1875. június 24-én – az éleződő pártküzdelmek részeként -
hatósági hajsza indult
Buday József szentesi függetlenségi pártelnök, lapszerkesztő ellen, amelynek következtében felfüggesztették városi pénztárnoki állásából.
152 éve, 1872. június 24-én országgyűlési képviselőválasztásokat tartottak Szentesen. (A választásra jogosult 1898 polgár közül 1726 adta le szavazatát. Ezek megoszlása a jelöltek között:
László Imre 1110,
Jókai Mór 396, Kerkápoly Károly 218. Vagyis László Imre, a 48-as Párt jelöltje,
fölényes győzelmet
aratott.)
165 éve, 1859. június 24-én
az osztrák csapatok Solferinónál
súlyos vereséget szenvednek III. Napóleon francia császártól.
187
éve, 1837. június 24-én az Örökváltsági pótszerződés értelmében a Károlyi uradalom megbízottai hivatalosan átadták Szentesnek a törvényhatóságot és – a szerződésekben foglalt megszorításokkal – birtokba helyezték a várost.
***
*** ***
2024. június 23.
78 éve, 1946. június 23-án a Baloldali Blokk nyílt levelet intézett a
Független Kisgazdapárt tagjaihoz, amelyben javasolta, hogy a párt demokratikus paraszti többsége fogjon össze a párt jobboldala ellen.

79
éve, 1945. június 23-án 70 éves korában Szentesen elhunyt
Csajághy
Gyula (1875-1945)
nótaszerző, költő, számos országos pályadíj nyertese. Legismertebb nótái: Érik a, érik a búzakalász, Árva vagyok, nincsen apám, Csongorádi bíró lánya.
Szerzeményeit hangversenyeken és a rádióban gyakran előadták. 1939-ben végleg letelepedett Szentesen; haláláig városi tisztviselő.
Sírja a Szeder-temetőben található.
118 éve, 1906. június 23-27. között a bökényi duzzasztótelep építésénél dolgozó szentesi és más vidékről való ácsok, kőművesek, kovácsok és földmunkások beszüntették a munkát. (Béremelési követelésük eredménnyel járt.)
123 éve, 1901. június 23-án Szentesre érkezett több országos hírű függetlenségi politikus (Bartha Miklós,
Lovászy Márton,
Városy
Gyula, Visontai Soma stb.), és több ezer fős hallgatóság előtt agitáltak
dr. Molnár Jenő
országgyűlési képviselővé választása érdekében.
176 éve, 1848. június 23-án országgyűlési képviselő-választást tartottak Szentesen. A két jelölt
(Boros Sámuel főbíró és Horváth Ferenc jegyző) közül
Horváth Ferenc
került ki győztesen, így ő lett
a város követe az első népképviseleti országgyűlésen.
208
éve, 1816. június 23-án Hajdúbagoson
született Basa János (1816–1868) ügyvéd, városi főkapitány
(Basa József főjegyző, polgármester, majd főszolgabíró testvére).
***
*** ***
2024. június 22.
35
éve, 1989. június 22-én a tanácsülésen Dorogi
Zsigmond, a város díszpolgára indítványozta, hogy a rendőrség épületén helyezzenek el egy
Lakos József rendőrkapitány mártír voltát megörökítő
emléktáblát.
A testület úgy foglalt állást, hogy a Lakos-gyilkosság feltárásával megbízott szakértői bizottság vizsgálatának eredményétől függően, emléktábla örökítse meg a meggyilkolt kapitány emlékét.
35
éve, 1989. június 22-én a városi tanács megvitatta a 425-ös Emlékbizottság címerrel kapcsolatos javaslatait. A testület 30 pártoló és 1 ellenszavazattal kimondta
a történelmi pálmafás címer változatlan formában történő visszaállítását.
66
éve, 1958. június 22-én felszentelték a felsőpárti katolikus templom orgonáját, amelyet
Kuczora Béla váci mester épített. (Az ünnepi szertartást
Kovács Vince megyés főpásztor végezte.)
88
éve, 1936. június 22–25 között a minimális órabérek felemelése érdekében sztrájkba léptek a szentesi építőmunkások (kőművesek és ácsok, kb. 150 fő). A munkanélküliek szolidaritást vállaltak velük, és nem mentek el sztrájktörőknek. A munkabeszüntetés eredménnyel járt; az addigi 26–30 filléres órabéreket 32–36 fillérre sikerült felemeltetni a munkaadókkal.
104
éve, 1920. június 22-én született Laki Imre (1920-1974) földmunkás.

107
éve, 1917. június 22-én elhunyt Joó Károly
(1842-1917) református orgonista- kántor, dalszerző, a Szentesi Dalárda
megalakítója és karnagya.
Sírja
a szentesi Szeder temetőben van. Kiss Bálint utcai lakóházán 2004 óta
domborműves tábla őrzi az emlékét -
Vígh László alkotása.
119
éve, 1905. június 22-én a Fejérváry-kormány lemondott,
de az uralkodó nem fogadta el.
140 éve, 1884. június 22-én
a megtartott országgyűlési választáson ismét Törs Kálmánt
választották Szentes város országgyűlési képviselőjévé. (Törs Kálmán 871, Ordódy Pál 360 szavazatot
kapott.)

164
éve, 1860. június 22-én született Szentesen Pap Lajos (1860–1945) tanító, református leányiskolai igazgató, egyházi jegyző, egyháztörténész. 1879–1924 között működött igazgató-tanítóként. 1919/20-ban elkészült
fő műve: A szentesi református egyház története c. munkája (kézirat). Egyháztörténeti cikkeit a helyi újságok is közölték.
***
*** ***
2024. június 21.
119
éve, 1905. június 21-én a képviselőház alkotmányellenesnek nyilvánította a kormányt, mivel nem a parlamenti többségből alakult. Az ellenzéki koalíció meghirdette a nemzeti ellenállást, felszólítva a törvényhatóságokat az adófizetés és az újoncállítás megtagadására.
140 éve, 1884. június 21-én Szentesre érkezett
Mocsáry
Lajos, a Függetlenségi Párt országos elnöke, továbbá
Hermann Ottó szegedi és
Justh Gyula makói országgyűlési képviselő azzal a céllal, hogy
mozgósítsák a függetlenségi választókat Törs Kálmán
támogatására. Több ezer fős hallgatóság részvételével sikeres nagygyűlést
tartottak a város főterén.
142 éve, 1882. június 21-én a
Duna Gőzhajózási Társulat Szentes érintésével járatot indított a Tiszán
Szeged-Szolnok között.
Egyidejűleg megszűnt a szentesi Nagy Testvérek Szolnok-Szentes közötti
gőzhajójárata. A
menetrendet a vasúti csatlakozásokhoz igazították.
175
éve, 1849. június 21-én született Szentesen Fekete Márton (1849–1924) vármegyei tisztviselő, ármentesítési főigazgató, országgyűlési képviselő. Csongrád vármegye főjegyzőjeként az 1876. és 1879. évi nagy árvizek idején kitűnt szervezőkészségével, melynek következtében Ordódy Pál közmunka- és közlekedésügyi miniszter az 1881. évi árvízveszély idején őt nevezte ki a Tisza Csongrád–Szolnok közötti szakaszának kormánybiztosává.
Eredményes munkájának elismeréseként
1885-ben a szentesi székhellyel alakult Körös–Tisza–Maros Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat főigazgatójává, majd 1895-ben a
Tiszavölgyi Társulat titkárává választották. A vízügyi adminisztráció terén szerzett érdemeit az uralkodó királyi tanácsosi, majd udvari tanácsosi címmel ismerte el. 1910–1918 között
Szentes város országgyűlési képviselője.
184
éve, 1840. június 21-én a város díszbandériummal és lelkes ünnepléssel fogadta a szegvári megyegyűlésre utazó
gróf Károlyi Györgyöt,
aki ebben az időben (1839–1842) Csongrád vármegye főispáni helytartói tisztséget viselte.
209
éve, 1815. június 21-én hatalmas jégeső szakadt a városra, amely 212 gazda minden termését elpusztította.
A korabeli feljegyzések szerint amerre a zivatar átvonult, tönkreverte a vetést, szőlőket, s a tyúktojás és ökölnyi nagyságú jégdarabok agyonsújtották a kint ért aprójószágokat, bárányokat, malacokat. Még a következő napon is lapáttal lehetett hányni a jeget. A károsult gazdák adóelengedésben, valamint vetőmag- és élelemsegélyben részesültek.
***
*** ***
2024. június 20.
39
éve, 1985. június 20-án Szentes az 1984. évben elért kiemelkedő társadalmi munkájával elnyerte a
Hazafias Népfront Országos Tanácsa által adományozott nemzeti zászlót, amelynek ünnepélyes átadására a városi tanács alakuló ülésén került sor. A nemzeti zászlót
Ribánszki Róbert, a
HNF Országos Tanácsának titkára adta át Dóczi Gábor tanácselnöknek.
39
éve, 1985. június 20-án a városi tanács alakuló ülésén Dóczi Gábort választották tanácselnökké.
Az elnökhelyettes Szirbik
Imre, a vb-titkár pedig dr. Gilicze Lajos lett.
44
éve, 1980. június 20-án a Szentes Városi Tanács alakuló ülésén
tanácselnökké ismét Csorba Györgyöt,
elnökhelyettessé dr. Kocsis
Ferencet, vb-titkárrá pedig dr. Gilicze
Lajost választották meg.
93
éve, 1931. június 20-án a kitűzött határidőre valamennyi pártnak sikerült összegyűjtenie az országgyűlési választáson való indulás kritériumát jelentő 1000 ajánlást. Az ajánlások felülvizsgálata után azonban kiderült, hogy mégsem lesz választási küzdelem Szentesen, ugyanis olyan nagymennyiségű ajánlást semmisítettek meg a választási biztosok, amelyek lehetetlenné tették az ellenzéki jelöltek indulását. (A Kossuth Lajos Párt 1557 ajánlásából 1143-at érvénytelenítettek, a
Kisgazda Párt 1542 ajánlásából 1113-at, az
SZDP 1011 ajánlásából 681-et, az
Egységes Párt /Polgári Párt/ 7907 ajánlásából pedig 2779-et érvénytelenítettek. Vagyis egyedül a kormánypártnak maradt kellő számú ajánlása a jelöltállításhoz.)
138 éve, 1886. június 20-án felszentelték Szentesen a Szentháromság szobrát,
Jablonszky Vince budapesti szobrász alkotását.
138 éve, 1886. június 20-án
48 éves korában Kunszentmiklóson
meghalt Cherrier János (1838–1886) nyomdász, lapkiadó, az
első szentesi újságok (Szentesi Lapok, Alföldi Figyelő, Szentesi Lap) elindítója.
150 éve, 1874. június 20-án
felavatták Szentesen a Zöldkoszorú nagyvendéglő udvarán épült
első állandó színkört.
Építtetője Rambovszky József vendéglős. (Az ünnepélyes megnyitáson előadták a Szigetvári vértanúk című drámát.)
253
éve, 1771. június 20-án kihirdették a megyegyűlésen az
1767. évi úrbéres rendelet értelmében végrehajtott földosztályozás eredményét, meghatározva a
jobbágytelkek kiterjedését.
Szentest az első osztályba sorolták, amelyben egy jobbágytelek állt 1 hold beltelekből, 22 hold rétből és 34 hold szántóföldből. (Szentesen ekkor 521 jobbágy, 841 házas zsellér és 287 háznélküli zsellér élt, családtagokkal együtt kb. 8-9000 fő. A telkek tényleges kimérésére csak 1775-ben került sor.)
***
*** ***
2024. június 19.
72
éve, 1952. június 19-én a városi tanács vb elnökévé Papp Istvánt választották meg.
76
éve, 1948. június 19-én született
Kruzslicz
Pál
(1948-2017) népművelő, újságíró, lapszerkesztő, riporter, rádiószerkesztő, a
Rádió Szentes
volt stúdióvezetője, a Csongrád Megyei Közművelődési Egyesület volt
elnöke.
105
éve, 1919. június 19-én a Szentesről Budapestre elhurcolt túszok, akiket eleinte a Markó utcai fogházban, később Rákospalotán őriztek,
visszatértek lakhelyükre.
105
éve, 1919. június 19-én a Tanácsok Országos Gyűlése elfogadta a
Clemenceau-jegyzék föltételeit; a
Vörös Hadsereg megkezdte visszavonulását a felvidéki arcvonalon.
109 éve, 1915. június 19-én
dr. Csák Béla ezredorvost Szentes város tiszti főorvosává
választották.
114
éve, 1910. június 19-én a szentesi szociáldemokraták népgyűlést tartottak a Tyúkpiac téren.
(Ma Szabadság tér.) (Napirend: a pártszervezet megalakítása.)
130 éve, 1894. június 19-én
Csató Zsigmond alispán elnökletével megyei albizottság
alakult
a szociális munkásmozgalom eredetének, okainak, céljának és jogosultságának tanulmányozására.
150
éve, 1874. június 19-én az alsópárti példát követve, a belvárosban,
a Kurczaparti utcában (ma Tóth József
u.) özvegy Viczmándyné megnyitotta kisdedóvodáját, ahol “a kisdedek játszás közben magyar és német nyelven kis verseket, énekeket és imádságokat tanulnak.”
195
éve, 1829. június 19-én született Hódmezővásárhelyen ifj. Bartha János
(1829-1890)
gazdálkodó, aki 1855-ben házasság révén került Szentesre. 1867-től városi és megyei képviselő, a Polgári Olvasókör alelnöke, 1874–1879 között a református egyház főgondnoka. Végrendeletileg alapítványt tett egy
mezőgazdasági iskola felállítására. (Az iskola 1940-ben megvalósult, s utóbb felvette a nemes adományozó nevét.)
198 éve, 1826. június 19-én született Magyar József (1826-1913) volt városi írnok, levéltárnok, jogi és pénzügyi tanácsnok, helyettes polgármester. (52 évig állt Szentes város szolgálatában.)
294
éve, 1730. június 19-én beiktatták hivatalába Csongrád vármegye új főispánját, báró Révay Mihályt.
***
*** ***
2024. június 18.
92
éve, 1932. június 18-án Szentesen vendégszerepelt Fedák Sári,
az ország legünnepeltebb színésznője. (A Szentesi Hírlap terjedelmes interjút készített a neves színésznővel.)
119
éve, 1905. június 18-án a király kinevezte Fejérváry Géza bárót miniszterelnökké. Megalakult az ún.
darabont kormány.
125 éve, 1899. június 18-án
a Szentesi Lap utódlapjaként megindult a Csongrádmegyei Ellenzék.
(Kiadója Sima Ferencné, felelős szerkesztője Hollósy István, főszerkesztője
Sima
Ferenc.)
126 éve, 1898. június 18-án
egy század katonaság érkezett Szentesre, hogy megakadályozza
a munkások várható újabb tüntetését.
151 éve, 1873. június 18-án 48 éves korában
elhunyt dr. Csikányi Károly
(1824-1873), Szentes város 22 éven át volt főorvosa.
159 éve, 1865. június 18-án született Temesváron
dr. Várady Lipót Árpád
(1865-1923)
teológiai doktor, egyházi író, miniszteri osztálytanácsos, győri püspök, kalocsai érsek, a szentesi gimnázium volt növendéke. (1932 óta
utca viseli nevét Szentesen. Éder Gyula
1935-ben megfestette
portréját, mely a
Szent Anna Plébánia épületében látható.)
209
éve, 1815. június 18-án letették az evangélikus imaház és iskola alapjait.
(Az épület 1817-ben került tető alá.)
***
*** ***
2024. június 17.
41
éve, 1983. június 17-én 66 éves korában elhunyt Lengyel Károly
(1917–1983) vállalatvezető. 1952 áprilisában az ő irányításával alakult meg az Ivóvíz-, Fürdő- és Csatornamű Vállalat. Néhány hónap múlva ebből nőtt ki szentesi központtal a Csongrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, amelynek évtizedeken át az igazgatója volt. Sokat tett az úszó és vízilabda sportág felvirágzásáért.
102
éve, 1922. június 17-én a szentesi gimnáziumban 1892-ben elsőként érettségizett volt növendékek
30 éves találkozójuk emlékére
"Jutalomdíj-Emlékalapítványt" tettek a végzős gimnazisták javára.
107 éve, 1917. június 17-én
a Szentesi Kossuth Lajos Pártkör
üdvözlő iratot intézett gróf Károlyi Mihály pártelnökhöz
a Tisza-kormány bukása alkalmából, amelyben szorgalmazták a Károlyi-párt intenzív szervezésének megkezdését.
108
éve, 1916. június 17-én született
Rigó
Alajos
(1916-1976) tanító, zene- és gyógypedagógus, iskolaigazgató. Jogutód
tagintézményként ma nevét viseli a
Rigó Alajos Gyermekotthon.
137 éve, 1887. június 17-én
ellenjelölt nélkül ismét Törs Kálmánt választották

Szentes
országgyűlési képviselőjévé.
146 éve, 1878. június 17-én
dr. Uhlár Istvánt a szentesi katolikus egyházközség plébánosává választották. (41 éven át Szentesen szolgált.)
149 éve, 1875. június 17-én
született
Árvai Bálint (1875-1919) cipész,
a
Szociáldemokrata Párt szentesi szervezetének
alapító tagja, az 1899-ben indított Szabad Szó c. szentesi munkáslap egyik szerkesztője,
1902-ben a Szentesi Általános Népkör alapító tagja, 1905-től elnöke, 1918-ban a helyi
Nemzeti Tanács Intéző Bizottságának alelnöke, a Munkástanács vezetőségi tagja, a Népakarat c. megyei lap munkatársa. A várost megszálló románok 1919. július 26-án brutálisan kivégezték.
Sírja
a Kálvária temetőben van. (1945-1990 között
utca őrizte nevét Szentesen.)
***
*** ***
2024. június 16.
76
éve, 1948. június 16-án az országgyűlés elfogadta az 1948: XXXIII. törvénycikket az egyházi iskolák államosításáról.
79
éve, 1945. június 16-án a MÁV Igazgatósága és az „Olasz és Széchy” Hídépítési Vállalat megkezdte
a németek által felrobbantott Szentes–Csongrád közötti vasúti híd újjáépítését.
80
éve, 1944. június 16-án a gettóba zárt szentesi zsidókat elszállították a szegedi gyűjtőállomásra, a téglagyárba, a többieket munkaszolgálatra vitték. Többségük haláltáborokban vesztette életét.
93 éve, 1931. június 16-án megkezdődött a
szentesi huszárlaktanya – a későbbi Damjanich Laktanya – építése.
(Dr. Lázár Andor országgyűlési képviselőjelölt a kampány során a munkanélküliség enyhítésére állami építkezéseket ígért Szentesen, ennek volt látványos megnyilvánulása a laktanya építésének megkezdése.)
103
éve, 1921. június 16-án született Kristó Nagy István
(1921-2010)
irodalomtörténész, szerkesztő.
109
éve, 1915. június 16-án miniszterelnöki rendeletre állami igénybevétel céljából
zárolták az 1915. évi gabonatermést, és Haditermény
Rt. felállítását írták elő.
117
éve, 1907. június 16-án a szentesi szocialisták népgyűlést tartottak a Kossuth téren, amelyen határozatilag kimondták, hogy az általános választójog kiterjesztése érdekében felirattal fordulnak a képviselőházhoz.
125 éve, 1899. június 16-án
a Sima Ferenc ellen indított csőd következtében
a nagymúltú, 1872-es alapítású Szentesi Lap megszűnt.
134 éve,
1890. június 16-án Szentes város képviselő-testülete határozatot hozott a
városi gimnázium 8 osztályúvá történő átalakításáról. (Szeptembertől
főgimnáziumként működött.)
140 éve, 1884. június 16-án
a helybeli Szabadelvű Párt választási népgyűlést tartott a város főterén
Ordódy Pál megválasztása érdekében.
149 éve, 1875. június 16-án született
Csajághy
Gyula (1875-1945)
nótaszerző,
költő, számos országos pályadíj nyertese. Legismertebb nótái: Érik a, érik a búzakalász, Árva vagyok, nincsen apám, Csongorádi bíró lánya.
Szerzeményeit hangversenyeken és a rádióban gyakran előadták. 1939-ben végleg letelepedett Szentesen; haláláig városi tisztviselő volt.
163
éve, 1861. június 16-án a városi közgyűlés hetenként 200 osztrák forint átutalását határozta el
a katonai megszállás alatt tartott csongrádiak segélyezésére.
***
*** ***
2024. június 15.
5
éve, 2019. június 15-én elhunyt
Labádi
Lajos (1953-2019) főlevéltáros, a Csongrád Megyei Levéltár
Szentesi Levéltára nyugalmazott igazgatója, a szentesi helytörténetírás
kiemelkedően termékeny személyisége. Kutató és publikációs munkájának
eredményét őrzi több ezer újságcikk és számos könyv, kiadvány.
Élményszámba menő előadásai sokak számára tették vonzóvá a
helytörténettel való foglalkozást. A jelen Évfordulónaptár is az ő
támogatásával, kutatásainak eredményeit felhasználva kezdett működni 2002-ben.
49 éve, 1975. június 15-én
ismét Mag Pált
választották Szentes és környéke országgyűlési képviselőjévé. (1971-1990 között ő képviselte a várost a Parlamentben.)
83
éve, 1941. június 15-én megtartotta alakuló közgyűlését a Nemzeti Munkaközpont szentesi csoportja.
Az alapító tagok száma 29 fő.
90
éve, 1934. június 15-i részlet a Szentesi Takarékpénztár helyzetjelentéséből,
amelyet a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankhoz intézett: “A munkásság helyzete igen nehéznek látszik, és folyton rosszabbodik. A kereseti viszonyok igen rosszak, és a magasabb búzaár következményeképpen a liszt és kenyérárak felmentek. Az itteni munkásság táplálékának túlnyomó részét teszi ki a kenyér vagy tészta, és a szalonna. A mezőgazdasági munkások keresete is igen számottevően fog csökkenni azáltal, hogy a termés gyenge…”
102
éve, 1922. június 15-én Móra Ferenc
író felolvasó estet tartott Szentesen.
107 éve, 1917. június 15-én dr. Cicatricis Lajos
főispán benyújtotta lemondását.
112
éve, 1912. június 15-én a szentesi járásbíróság megkezdte működését az
az Erzsébet téri új épületében. (Tervezője Dobovszky József István.)
175 éve, 1849. június 15-én
az orosz hadsereg
(mintegy 200 ezer fő) megkezdte benyomulását Magyarországra.
176 éve, 1848. június 15-én
a szentesi birtokos lakosok közgyűlése határozatot hozott az 1836/37. évi örökváltsági szerződés félre tételéről, vagyis
a váltsági tartozások törlesztésének felfüggesztéséről.
Az ebből keletkezett úrbéres per utóbb a Károlyi grófok javára dőlt el.
***
*** ***
2024. június 14.
35
éve, 1989. június 14-én az MSZMP városi bizottságának kezdeményezésére közös tanácskozást tartottak a városban működő pártok és egyéb társadalmi szervezetek képviselői.
Az első „szentesi kerekasztal” tárgyalásnál valamennyi meghívott szervezet képviseltette magát: MSZMP, Reformkör, SZEVISZ, Hazafias Népfront, szakszervezetek, MDF, Független Kisgazdapárt,
Erdélyi Szövetség, Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége, Munkásőrök Baráti Köre, VEGA Békeklub. Közös álláspontot alakítottak ki többek között a lakosság tájékoztatásának fejlesztéséről. Ezzel összefüggésben
kimondták, hogy a Szentesi Élet mielőbb váljon hetilappá,
s adjon több hírt a helyi politikai eseményekről. Szó esett az ünnepek mikénti megtartásáról, s egyéb aktuális kérdésekről.
82
éve, 1942. június 14-én letették a felsőpárti Jézus Szíve templom alapkövét.
Az ünnepi alkalomból Medgyesi Dezső kapucinus tartományfőnök mondott beszédet. A neoromán stílusú épület terveit
Fábián Gáspár készítette; az építkezési munkálatokat
Juhász Irén atya irányította.
83
éve, 1941. június 14-én dr. Lakos István városi főjegyző elhalálozása folytán sor került a főjegyzői (egyben polgármester-helyettesi) állás betöltésére. Több forduló után
a választásból dr. Nagy József került ki győztesen.
89
éve, 1935. június 14-én született Négyesiné
dr. Pásztor Zsuzsa zongoraművész, tanár.
93 éve, 1931. június 14-én Gömbös Gyula hadügyminiszter
választási beszédet tartott a Kossuth téren a kormánypárti országgyűlési képviselőjelölt,
dr. Lázár Andor hadügyi államtitkár megválasztása érdekében.
94
éve, 1930. június 14-15-én Szentesen tartotta soros közgyűlését az
Alföldkutató Bizottság.
A rendezvényt gróf Klebelsberg Kuno
vallás- és közoktatás- ügyi miniszter nyitotta meg. Jelen volt Móra Ferenc
szegedi múzeum-igazgató is, aki előadást tartott az Attila kérdésről.
149 éve, 1875. június 14-én Jókai Mór megtartotta
programbeszédét Szentes főterén.
Az ünnepelt író a délután folyamán meglátogatta a kaszinót, az olvasókört és a
Széchenyi-ligetet, este pedig színielőadáson vett részt. (Másnap Hódmezővásárhelyre utazott, ahol szintén jelöltként léptette fel a
Szabadelvű Párt.)
174 éve,
1850. június 14-én
a Zemplén megyei Bodrogszöllöskén született Gerőcz Lajos (1850-1912) református lelkész, városi és megyei képviselő, iskolaszéki elnök, aki 33 éven át szolgált Szentesen.
215
éve, 1809. június 14-én az osztrák és az egyesült magyar nemesi csapatok a
győri csatában vereséget szenvedtek a francia hadaktól. A
Csekonics József tábornok által vezetett tiszántúli és erdélyi nemesi seregek a győri ütközet után értek csak a helyszínre, így a felsőbb hadvezetőség egyszerűen hazaküldte őket.
***
*** ***
2024. június 13.

55
éve, 1969. június 13-án elhunyt
dr.
Csergő Károly (1879–1969)
vármegyei tisztviselő, közigazgatási reformer, szociográfus. A gimnáziumot Szentesen, jogi tanulmányait Budapesten és Kolozsváron végezte. 1903-ban jogtudorrá avatták. 1901-ben lépett Csongrád vármegye szolgálatába. 1912-ben
főjegyzővé választották. Az első világháború idején ő szervezte meg és vezette a vármegyei közélelmezési ügyosztályt. Érdemeiért 1916-ban a
Ferenc József Rend Lovagkeresztjével tüntették ki. 1918-ban jelent meg a Közigazgatási fórumok c. munkája, amelyet a
Magyar Tudományos Akadémia dicséretben részesített. 1925-ben Csongrád megye alispánjává választották, mely tisztségét nyugdíjazásáig, 1937-ig viselte.
Alispáni működését a korszak súlyos gazdasági,
szociális és közegészségügyi problémái iránti érzékenység jellemezte. Szociográfiai munkái: Az Alföld problémái (1931), A sokgyermekes családok védelme (1939). 1937-ben az Országos Mezőgazdasági Szociálpolitikai Tanács alelnökévé választották. 1946-ban a Gazdasági Főtanács felhívására tanulmányt készített a közigazgatás átalakításáról, munkáját aranyéremmel jutalmazták.
88 éve, 1936. június 13-án
született Szentesen
dr. Filep Antal néprajzkutató, a
MTA Néprajzi Intézetének tudományos munkatársa, egyetemi tanár.
104
éve, 1920. június 13-15 között nemzetgyűlési választásokat tartottak Szentesen. Három jelölt indult: dr. Miklós Ferenc a
Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP),
dr. Négyesy László egyetemi magántanár az
Országos Kisgazda és Földműves Párt színeiben, valamint
dr. Tauffer Gábor keresztény nemzeti földműves programmal. A választást rendkívül nagy érdeklődés kísérte; ezt jelzi, hogy a 11 027 választásra jogosult polgár közül 10 490, vagyis a választók 95 %-a járult az urnákhoz. (Az érvényes szavazatok száma 10 182.)
A szentesi születésű Négyesy László fölényes (74%-os) győzelmet aratott, amennyiben 7777 szavazatával szemben (74 %) Miklós Ferenc 1937 (18,5 %), Tauffer Gábor pedig csupán 776 (7,5 %) szavazatot kapott. (Ez utóbbi jelölt menet közben visszalépett.)
105
éve, 1919. június 13-án újabb Clemenceau-jegyzék íródott a
Forradalmi Kormányzótanácshoz. Lényege: kijelöli Magyarország új határait, amelyek északon és keleten megegyeznek a későbbi trianoni békében meghúzott határral; felszólítja a Forradalmi Kormányzótanácsot, hogy csapatait legkésőbb június 19-ig vonja vissza a jegyzékben kijelölt határvonal mögé; ígéretet tesz, hogy ennek megtörténte után a román csapatokat kivonják a Tiszántúlról.
129 éve, 1895. június 13-án
45 éves korában elhunyt Sarkadi Nagy Antal
(1850-1895) szentesi földbirtokos, Csongrád vármegye volt főpénztárnoka, nemes
adományozó, a szentesi árvaházi alap létrehozója. (A város 1896-ban megfestette portréját, 1906-ban pedig utcát nevezett el róla; ma
József Attila
utca.)
140 éve, 1884. június 13-án
Szentesre látogatott Neszveda István római katolikus püspök,
akit fényes külsőségek között fogadtak, felekezetre való tekintet nélkül. A kortárs tudósító szerint: “Mikor ő nagyméltósága a vekeri csárdához ért, 3 ágyúlövés jelezte, hogy az elfogadtatás megtörtént. A város határához érve, megkondultak a harangok, s egész a templomig sűrű mozsárlövések és éljenek közt haladt a menet, melynél szebbet, fényesebbet még nem láttunk. Közvetlenül a püspöki fogat előtt haladt Bálint János vezetése alatt a 24 tagból álló fényes bandérium, ünnepi ruhába öltözve, és jelvényekkel díszítve. Az egész város visszhangzott a lelkes éljenzéstől, mely a püspököt egész útjában kísérte.”
149 éve, 1875. június 13-án Szentesre érkezett Jókai Mór, a helyi
Szabadelvű Párt országgyűlési
képviselőjelöltje. A Tiszánál hatalmas tömeg és díszbandérium fogadta. A szentesiek pártállásra való tekintet nélkül ünnepelték a neves írót.
151
éve, 1873. június 13-án elhelyezték a Kiséri Református Elemi Népiskola alapkövét a mai Árpád utcában.
Az új iskola építésénél közreműködött
ifj. Zsoldos Ferenc ácsmester-fakereskedő, Kullik László kőműves és Kajtár Lajos üveges.
199
éve, 1825. június 13-án beiktatták Csongrád vármegye főispáni hivatalába
gróf Keglevich Gábort.
225
éve, 1799. június 13-án Kiss Bálint református lelkész megtartotta bemutatkozó igehirdetését Szentesen. (Ettől kezdve, 1853-ban bekövetkezett haláláig Szentesen szolgált.)
***
*** ***
2024. június 12.
76
éve, 1948. június 12-én az MKP IV. és az
SZDP XXXVII. kongresszusa kimondta a két párt egyesülését
Magyar Dolgozók Pártja (MDP) néven.
Az új párt elnökévé
Szakasits Árpádot, főtitkárává
Rákosi Mátyást választották. A párt hivatalos lapja a
Szabad Nép.
100
éve, 1924. június 12-én érdekvédelmi célkitűzéssel megalakult a Magyarországi Cipész és Csizmadia Munkások és Munkásnők Szakegyesületének szentesi csoportja. Elnök Bíró Mihály, jegyző Molnár Imre, pénztáros Berényi Lajos. (Az alakulást követő két hónap alatt a tagok létszáma 37-ről 69-re emelkedett.)
105
éve, 1919. június 12-én elhunyt Kardos Lajos (1891-1919) irodalomtörténész.
118 éve, 1906. június 12-én
született Szentesen Molnár Imre
(1906-1958) cipészmunkás, a helyi munkásmozgalom jeles személyisége. 1926-32 között a munkás szavalókórus vezetője, az eszperantó nyelv oktatója. 1932-től Budapesten élt, részt vett a
Szociáldemokrata Párt munkájában. 1945-ben tagja az
Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, 1947-53 között országgyűlési képviselő, a parlament alelnöke.
126 éve, 1898. június 12-én
dr. Lakos Imre polgármester nem engedélyezte a munkások által bejelentett népgyűlés megtartását,
amelynek napirendjén a munkások és munkaadók közötti viszály kiegyenlítése, valamint az általános választói jog követelése szerepelt. A hatósági tilalom ellenére nagy tömeg gyűlt össze a Kossuth téren, ragaszkodva a gyűlés megtartásához. Többszöri felszólítás után a rendőrfőkapitány szuronyos csendőrök bevetésével feloszlatta a tömeget.
(Ketten szuronysebet kaptak, két személyt letartóztattak. Politikai okból ekkor folyt először vér Szentesen.)
127 éve, 1897. június 12-én elhunyt
Filó János
(1823-1897) református lelkész, teológiai tanár, az
Országos Közoktatási Tanács tagja, aki 40 éven át szolgált Szentesen.
(Az ő fiai voltak Csáktornyai (Filó) Lajos író, költő, publicista és
dr. Filó Tihamér ügyvéd, városi főügyész.)
160 éve, 1864. június 12-én
Rozgonyi Bertalan főispáni helytartó részletes instrukciókkal látta el a főszolgabírókat és polgármestereket a rendezett tanáccsal kapcsolatos népgyűlések tartásáról, nem hagyva kétséget afelől, hogy
felsőbb helyen a rendezett tanácsok „önkéntes" megszüntetését várják.
172 éve, 1852. június 12-én Ferenc József császár első magyarországi körútja alkalmával
átutazott Szentesen.
173 éve, 1851. június 12-én Szentes város elveszítette az egy éve kezdődött kompromisszionális perét a
Károlyi grófokkal szemben. A megtagadott
örökváltsági tartozás törlesztési módjára egyezség született.
***
*** ***
2024. június 11.
34
éve, 1990. június 11-én a szentesi iparosok gyűlést tartottak a
Móricz Zsigmond Művelődési Házban, az Ipartestület egykori székházában, és kimondták a
Szentes és Vidéke Ipartestület újjáalakítását. A 604 iparost tömörítő érdekvédelmi szervezet kimondta csatlakozását az országos szövetséghez.
104
éve, 1920. június 11-én született Szentesen
Halász Szabó Sándor
(1920-1997) rajztanár, festőművész, a kollázs mestere. Első mestere
Koszta József volt, a
Képzőművészeti Főiskolán növendéke. 1963-tól Svédországban élt és alkotott, de kapcsolata nem szakadt meg szülővárosával.
110
éve, 1914. június 11-én
Szentesre érkezett és népgyűlést tartott gróf Károlyi Mihály, az
Egyesült Függetlenségi és 48-as Párt új országos elnöke.
Hatalmas tömeg gyűlt össze a fiatal pártvezér és kísérete (dr. Róth Endre,
Laehne Hugó,
Kun Béla, Reök István országgyűlési képviselők) fogadására. A 48-as körök zászlók alatt, zeneszóval vonultak az állomásra; a menet élén 54 lovasból álló díszbandérium haladt. A Tyúkpiac téren (ma Szabadság tér) megrendezett népgyűlést Burián Lajos ügyvéd nyitotta meg.
Károlyi Mihály beszédében hosszasan bírálta
Tisza István politikáját, a szuronyokkal teremtett „békét”. Kijelentette, hogy a szebb jövőt csak akkor lehet megvalósítani, ha a nép széles rétegeit bevonják az ország irányításába. Szükséges az általános, egyenlő és titkos választói jog, mert e nélkül nem lehet a nemzeti demokráciát megteremteni. Az új korszak új jelszava: „Jog! Föld! Kenyér!”
113 éve, 1911. június 11-én szocialista tiltakozó gyűlések zajlottak Budapesten és a vidéki városokban a katonai terhek ellen és az
általános választójogért.
131 éve, 1893. június 11-én megalakult a Szentesi Katolikus Kör.
140 éve, 1884. június 11-én
átadták a forgalomnak a városba vezető, ma is álló Széchenyi úti
(ma Csongrádi út)
kurcai kőhidat,
amelyen ekkoriban fizetni kellett az átkelésért.
***
*** ***
2024. június 10.
75
éve, 1949. június 10-én a köztársasági elnök ismét Dobi Istvánt
(FKgP) nevezte ki miniszterelnökké.
114
éve, 1910. június 10-én országgyűlési képviselőválasztást tartottak Szentesen. A részekre szakadt
függetlenségi párt jelöltjeivel szemben
a Nemzeti Munkapárt jelöltje –
Fekete Márton – került ki győztesen. (A szavazatok megoszlása: Fekete Márton 1018, Molnár Jenő 599, Kalpagos Szabó Imre 205. Kovács Dénes visszalépett.) Az országos eredmények alapján a
Nemzeti Munkapárt nyerte meg a választásokat. Szentesen 1869 óta most első ízben jutott mandátumhoz a kormánypárt jelöltje.
125 éve, 1899. június 10-én Békési Imre ideiglenes elnök
beterjesztette jóváhagyásra a
Szentesi Munkások Önképző Körének alapszabály-tervezetét. Az alispán a jóváhagyást nem
javasolta. Indok: az egylet vezetősége ismert szocialista vezérekből áll, s az egylet tulajdonképpeni célja az
agrárszocialista mozgalom szervezése és ezen tanok terjesztése. (A belügyminiszter 1900. május 30-án kelt végzésével megtagadta az alapszabály jóváhagyását. Indok: az alapszabályban a kör céljaként
feltüntetett törekvések annyira különfélék, hogy azok elérése egy önképző kör keretén belül nem remélhetők.)
130 éve, 1894. június 10-én
a király ismét Wekerle Sándort nevezte ki miniszter- elnökké.
135
éve, 1889. június 10–14 között a városi tanács kirendelte a lakosságot a határba
a hetek óta pusztító sáskák irtására.
148
éve, 1876. június 10-én az alispán pályázatot írt ki a Szentesen fölállítandó személyes jogú
harmadik gyógyszertár létesítésére.
(Megnyitására 1877-ben került sor.)
154
éve, 1870. június 10-én
megalakult a Szentesi 48-as Népkör. Kossuth Lajost közfelkiáltással tiszteletbeli elnökké választották. (Rendes elnök Ferenczy Sándor, alelnök ifj. Posta János. Tagok száma 186 fő.)
155 éve, 1869. június 10-én
pótválasztást tartottak Szentesen. László Imre 48-as párti képviselőjelölt
fölényes győzelmet aratott a Balközép-párt jelöltje, Horváth Ferenc
volt 1848/49-es országgyűlési képviselő fölött. (A szavazatok aránya 907:287.)
163 éve, 1861. június 10-én a városi képviselő-testület tagjainak többsége (73:31 arányban)
Oroszi Miklós
tanácsnokot, volt református népiskolai professzort, a tisztikar egyik legtevékenyebb és legtehetségesebb tagját
választotta meg Szentes polgármesterévé. Oroszi egészségügyi okok miatt elhárította a megbízatást, de a többszöri felkérésnek engedve,
utóbb elvállalta az adott körülmények között terhesnek ígérkező tisztséget.
187
éve, 1837. június 10-én beiktatták szentesi pártfogói tisztségébe
Klauzál Gábort.
***
*** ***
2024. június 9.
93
éve, 1931. június 9-én a Szociáldemokrata Párt szentesi szervezete
Bresztovszky Ede írót
léptette fel országgyűlési képviselőjelöltjének.
110
éve, 1914. június 9-én elhunyt dr. Herczegh József (1882-1914) megyei aljegyző, lapszerkesztő.
130
éve, 1894. június 9-én született Botyánszky János
(1894-1976) evangélikus lelkész.
133
éve, 1891. június 9-én Csongrád Vármegye Közigazgatási Bizottsága hivatalvesztésre ítélte Tóth Kálmán városi tanácsnokot, ugyanakkor
beszüntette a Sarkadi Nagy Mihály
lemondott polgármester ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárást.
145 éve, 1879. június 9-én 67 éves korában
Szarvason meghalt Kocsis Pál (1812–1879) uradalmi segédmérnök, 1847–1858 között városi mérnök, Szentes első átfogó telekkönyvének elkészítője. 1858-tól a szarvasi
Kákafoki Ármentesítő Társulat mérnöke.
155 éve, 1869. június 9-én
Szeghő József, a Szentesi Deák-párt képviselőjelöltje,
a választás előtti éjjel – egy sikertelen kortesvacsora után –
belátva esélytelenségét, elhagyta Szentest. Távozásával a jelöltek száma kettőre csökkent.
208 éve,
1816. június 9-én Somogyvisontán
született Szalai István
(1816-1878) szentesi református lelkész, esperes, filozófiai író, a
Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, megyei és városi képviselő. (19 éven át szolgált Szentesen.)
***
*** ***
2024. június 8.
35
éve, 1989. június 8-án a városi tanács végrehajtó bizottsága megtárgyalta a 425-ös Emlékbizottság javaslatait,
s változtatás nélkül felvette a június 22-én tartandó tanácsülés napirendi pontjai közé.

35
éve, 1989. június 8-án 65 éves korában Budapesten elhunyt dr. Novobáczky Sándor (1924–1989) újságíró, a Magyarország c. hetilap alapító tagja, 1968-tól haláláig rovatvezetője, városunk jeles szülötte. Újságírói pályáját a
Szabad Nép c. napilapnál kezdte, majd a
Magyar Nemzetnél folytatta. Az
Irodalmi Újságban 1956. október 6-án megjelent Különös emberek? c. cikke miatt letartóztatták, majd tíz hónapi börtönbüntetésre ítélték. Kiszabadulása után évekig letiltották az újságírói pályáról. 1959-ben került a
Népsport szerkesztőségébe.
39
éve, 1985. június 8-án megtartották az országgyűlési képviselő- és tanácstag választásokat.
Szentes és környéke országgyűlési képviselőjévé ismét Mag Pált választották meg,
aki 1971 óta viseli a tisztséget.
44
éve, 1980. június 8-án országgyűlési képviselő- és tanácstag-választásokra került sor.
Szentes és környéke országgyűlési képviselőjévé ismét Mag Pált választották meg. (1971–1990 között megszakítás nélkül viselte a tisztséget.)
88
éve, 1936. június 8-án a városi közgyűlésen dr. Lakos István főjegyző, helyettes polgármester jelentést tett a rendkívül rossz 1935/36-os gazdasági évről,
a bekövetkezett általános ínség és nyomor enyhítésére szervezett akciókról. Beszámolóját azzal az indítvánnyal zárta, hogy az ínség legyőzése érdekében tett fáradozásaiért a képviselő-testület nyilvánítsa ki háláját és köszönetét elsősorban a miniszterelnöknek és a vezetése alatt álló kormánynak, valamint a főispánnak és az alispánnak. A szociáldemokrata képviselők a köszönetnyilvánítást a kormány iránti bizalomnyilvánításnak fogták fel, ezért az indítvány ellen foglaltak állást. Heves szóváltás és vita után a többség megszavazta az indítványt.
89 éve, 1935. június 8-án
Darányi Kálmán földművelésügyi miniszter kárszemlét tartott a szentesi határban. A jégkárt szenvedett gazdáknak kedvezményes vetőmagot és adókedvezményeket ígért.
94
éve, 1930. június 8-án nagysikerű lóversenyt tartottak Szentesen
a felső-csordajárási lóversenytéren. A nézők száma elérte a 10 ezer főt.
105
éve, 1919. június 8–10 között gróf Károlyi Gyula ellenforradalmi kormánya Szegeden elrendelte a “magyar nemzeti hadsereg” felállítását.
*** Június 8–10 között Kun Béla külügyi népbiztos távirati választ intézett
Clemenceau
jegyzékére. Lényege: a Tanácsköztársaság önvédelmi harcot folytat a belgrádi fegyverszüneti egyezmény megsértése miatt; kész a harcot beszüntetni, ha az érdekelt államok Bécsben összeülnek fegyverszünet megkötésére; a
békekonferenciára való meghívást elfogadja.
*** 1919. június 8–10 között a magyar Vörös Hadsereg elfoglalta
Zólyomot,
Rozsnyót és
Bártfát.
116
éve, 1908. június 8-án megalakult Szentesen a Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdíj Egyletének 208. fiókpénztára. (Elnök: Varga József; tagok száma 70 fő.)
128 éve, 1896. június 8-án
Csongrád vármegye díszbandériuma felvonulást tartott Budapesten az
ezredéves évforduló alkalmából.
133 éve, 1891. június 8-án a megyei vezetés részéről tapasztalt sorozatos támadások miatt
Sarkadi Nagy Mihály szentesi polgármester benyújtotta lemondását.
140 éve, 1884. június 8-án
a helybeli Szabadelvű Párt
Ordódy Pál volt közmunkaügyi- és közlekedési minisztert,
a Függetlenségi Párt pedig
Törs Kálmánt választotta országgyűlési képviselőjelöltjévé.
152 éve, 1872. június 8-án
a helyi 48-as Párt meghívására
Szentesre érkezett Irányi Dániel országos pártelnök és
Vidáts János országgyűlési képviselő.
A város főterén nagyhatású beszédeket tartottak László Imre újbóli országgyűlési képviselővé választása érdekében. Értekezletet tartott a Szentesi Deák-párt is,
amelyen elhatározták, hogy Kerkápoly Károly pénzügyminisztert kérik fel a párt képviselőjelöltjének. A helyi
Balközép-párt
Jókai Mórt nyerte meg a jelölés elfogadására.
157 éve, 1867. június 8-án
I. Ferenc József osztrák császárt és feleségét,
Erzsébet császárnét Magyarország és társországai
királyává és királynéjává koronázták
Pest-Budán. Az ünnepségen Csongrád vármegye és
Szentes lovas díszbandériummal képviseltette magát.
159
éve, 1865. június 8-án az uralkodó elrendelte a Helytartótanács hagyományos hatáskörének helyreállítását, és a katonai bíróságok hatáskörének korlátozását.
***
*** ***
2024. június 7.
54
éve, 1970. június 7-én a gimnáziumban megalakult a
Szentesi Diákok Baráti Társasága, amely programjában vállalta az iskolával való kapcsolat ápolását, az érettségi- és öregdiák találkozók megszervezését, valamint a városból elszármazott volt diákok (tudósok, művészek stb.) felkutatását.
57
éve, 1967. június 7-én Budapesten elhunyt dr. Kanász Nagy Sándor (1888-1967) ügyvéd, Szentes 1936-1944 közötti polgármestere.
(A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.)
90
éve, 1934. június 7-én dr. Várady László városi képviselő indítványozta, hogy
a képviselő-testület tagjaiból hozzanak létre egy bizottságot a szegénykérdéssel kapcsolatos ügyek intézésére.
A bizottság feladata lenne: a/ szegénykataszter felállítása; b/ a szegénykérdés intézményes megoldása; c/ munkakataszter felállítása; d/ munkaalkalmak szerzése; e/ a munkások állandó munkával való foglalkoztatása, állami közmunkák megindításával. A bizottság felállítását a közgyűlés megszavazta.
105
éve, 1919. június 7-én Clemenceau, a
párizsi békekonferencia elnöke, jegyzéket intézett a
Forradalmi Kormányzótanácshoz.
Lényege: a csehszlovák hadsereg elleni hadműveletek azonnali beszüntetését és a demarkációs vonalra való visszavonulást követeli; a jegyzék visszautasítása esetére általános antant-támadással fenyeget, teljesítése esetén viszont a magyar kormány képviselőjét meghívják a békekonferenciára.
127 éve, 1897. június 7-én a
Szentesi Függetlenségi és 48-as Párt tiltakozó népgyűlést tartott a Kossuth téren. Napirend: 1. Tiltakozás a kvóta tervezett felemelése ellen; 2. A sajtószabadság védelme; 3. A 48-as Népszövetség megalakítása. A gyűlésre vendégek érkeztek Budapestről, Tiszaföldvárról és Mezőtúrról. Beszédet mondtak
Sima
Ferenc , Kassits Péter és Szederkényi Nándor országgyűlési képviselők. Feltűnést
keltett, hogy a függetlenségi politikusok mellett felszólalt Tarnóczi Mihály, a szentesi szocialisták vezetője.
153
éve, 1871. június 7-én a király szentesítette a községek rendezéséről szóló
1871:
XVIII. törvénycikket. Eszerint a községek közvetlen és elsőfokú végrehajtó szervei mind az önkormányzati jellegű, mind a központi állami közigazgatásnak; felügyeleti szervük a megyei törvényhatóság.
***
*** ***
2024. június 6.
35
éve, 1989. június 6-án az MSZMP, az
MDF, a
Független Kisgazdapárt és a SZEVISZ helyi szervezetei
közös szolidaritási nagygyűlést tartottak Szentesen, mélyen elítélve a
pekingi mészárlást,
a kínai vezetők emberellenes, brutális magatartását. (A hatalmon lévő párt és az alternatív politikai szervezetek első alkalommal tartottak közös rendezvényt.)
36 éve,
1988. június 6-án 83 éves korában elhunyt ifj. Mikecz János (1905-1988) kőműves, szociáldemokrata városi képviselő, a Magyar Építőmunkások Országos Szövetsége szentesi szervezetének volt elnöke.
45 éve, 1979. június 6-án
három kórus közreműködésével nagysikerű hangversenyt rendeztek az
Állami Zeneiskolában.
A műsorban fellépett a Horváth Mihály Gimnázium nőikara,
Majtényi András vezetésével, a
Közgazdasági és Egészségügyi Szakközépiskola nőikara,
Nagy János vezetésével, valamint a
Szentes és Vidéke Áfész
vegyeskara, Nagy János és Veréb Imre vezényletével.
51 éve, 1973. június 6-án az Ünnepi Könyvhét
alkalmából a Városi Könyvtár író-olvasó találkozót szervezett
Nemeskürty Istvánnal,
az Ez történt Mohács után és a
Requiem egy hadseregért c. könyvek szerzőjével.
53 éve, 1970. június 6-án elhunyt Böszörményi Benjamin (1888-1970) földmunkás.
89 éve, 1935. június 6-án
beiktatták hivatalába Szentesen
vármegye és Hódmezővásárhely thj. új főispánját, dr. Kozma Györgyöt.
93
éve, 1931. június 6-án a Szentesi Függetlenségi és 48-as Kossuth Lajos Párt nyilvánosságra hozta, hogy
dr. Rupert Rezsőt, a
Kossuth Párt országos elnökét lépteti fel
országgyűlési jelöltnek.
98 éve,
1926. június 6-án a gimnázium dísztermében leleplezték
Zolnay Károly egykori igazgató, a szentesi
középiskolai oktatás megszervezőjének életnagyságú portréját,
Zolnay Géza festőművész alkotását. Az ünnepségen beszédet mondott
dr. Négyesy László egyetemi tanár, irodalomtörténész, Szentes szülötte,
Zolnay Károly volt tanítványa.
110
éve, 1914. június 6-án
megalakult az Országos Polgári Radikális Párt,
Jászi Oszkár és
Szende Pál vezetésével. (Követelték a politikai szabadságjogokat, a közigazgatás, a bíráskodás demokratizálását, a hitbizományi birtokok eltörlését, valamint az egyházi javak szekularizálását.)
115
éve, 1909. június 6-án a Függetlenségi Párt országos tüntető népgyűlést tartott Budapesten az önálló magyar bank mellett, amelyen Szentes 12 fős delegációval képviseltette magát. A szónokok között szerepeltek
gróf Batthyány
Tivadar, Holló Lajos és
Hock János országgyűlési képviselők.
117
éve, 1907. június 6-án született dr. Pataki Tamás (1907-1977) ügyvéd, megyei tisztifőügyész.
119 éve, 1905. június 6-án 51 éves korában
Szegeden meghalt Kulinyi Zsigmond (1854-1905) hírlapíró, lapszerkesztő, közgazdász, a
Szentesi
Lap, majd a Szegedi Napló szerkesztője, a Vidéki Hírlapírók Egyesületének alapítója és elnöke, a
Dugonics Társaság tagja, Szentes szülötte.
157 éve, 1867. június 6-án a megyei közgyűlés elé került a
szentesi rendezett tanács ügye, de érdemi döntés nem született.
***
*** ***
2024. június 5.
51
éve, 1973. június 5-én a Tóth József Színházteremben
első alkalommal szerepelt a Magyar Állami
Hangversenyzenekar, élén Ferencsik János
kétszeres Kossuth-díjas, Érdemes és Kiváló művész vezetőkarnaggyal. Az esten közreműködött
Kovács Dénes Kossuth-díjas hegedűművész.
110
éve, 1914. június 5-én
Scholtz
Gusztáv bányakerületi evangélikus püspök Szentesre látogatott, aki kíséretével meglátogatta a
Széchenyi-ligetben lévő
vármegyei múzeumot.
113 éve,
1911. június 5-én a Szentesi Általános Népkör
zászlószentelő ünnepséget tartott a kör Rákóczi tér 9. sz. alatti helyiségében (ma Fekete Bárány Vendéglő).
135
éve, 1889. június 5-én megyei díszközgyűlés keretében ünnepélyesen beiktatták hivatalába
Csongrád vármegye új főispánját, dr. Zsilinszky Mihály
történetírót. (Zsilinszky 1892-ig viselte hivatalát.)
155 éve, 1869. június 5-én és 6-án
László
Imre, a Szentesi 48-as Párt új országgyűlési képviselőjelöltje
- Madarász József kíséretében
- Szentesre érkezett. Több ezer fős hallgatóság előtt ismertette programját.
A Balközép-párt színeiben
Horváth Ferenc városi főkapitány indult el, remélve, hogy az idegen jelöltekkel szemben többséget szerezhet.
163
éve, 1861. június 5-én a képviselőházban Deák Ferenc felirati javaslata 155:152 szavazati aránnyal többséget szerzett a határozati javaslattal szemben.
***
*** ***
2024. június 4.
51
éve, 1973. június 4-én az Ünnepi Könyvhét alkalmából a Városi Könyvtár író-olvasó találkozót szervezett Borbás Lajossal,
a Közkatonák c. könyv
szerzőjével.
53
éve, 1971. június 4-én az Ünnepi Könyvhét színházi megnyitóján fellépett
Juhász Ferenc Kossuth-díjas költő,
Hubay Miklós drámaíró és
Zelk Zoltán kétszeres Kossuth-díjas költő. A város vendége volt még
Borsos Miklós szobrászművész.
78
éve, 1946. június 4-én született
Vidovics Ferenc
(1946-2021) órásmester. Szentesi iparos családok sarja, édesapja
Vidovics János talicskás volt. 56 éven át művelte az órás szakmát,
tudását
a város toronyórái és az általa életre keltett
múzeumi zenegép is dicsérik.
Bácskai Mihály
diákszínpadosaként szerette meg az irodalmat és a zenét. Diákkorától
tagja volt a Katolikus Énekkarnak, 1986 óta pedig feleségével együtt a
Bárdos
Lajos Vegyeskarnak. 2020. október 21-én, 74 éves korában hunyt el.
89 éve, 1935. június 4-én született Piti Péter (1935-1978) birkózó, országos bajnok, olimpiai 4. helyezett, kétszeres válogatott.
93
éve, 1931. június 4-én a szentesi kisgazda pártkörök közös értekezlete kimondta, hogy önálló jelöltet állítanak a közelgő
országgyűlési választáson.
Néhány nappal később megnevezték jelöltjüket is, Soós Sándor kisbirtokos, az Országos Gazdasági Liga elnöki tanácsának tagja személyében.
104
éve, 1920. június 4-én aláírták a Magyarországgal kötött békeszerződést a versailles-i
Kis-Trianon-palotában. (Az ország területe 283 ezer km2 -ről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent.)
108
éve, 1916. június 4-én megindult a Bruszilov-offenzíva az orosz hadszíntéren.
Az orosz seregek áttörték az osztrák–magyar védővonalat.
124 éve, 1900. június 4-én 72 éves korában meghalt
Farkas Mihály (1828-1900) földbirtokos, városi képviselő, aki jelentős alapítványt tett a szentesi szegények javára. (1906-ban
utcát neveztek el róla Szentesen.)
124 éve,
az 1900. június 4-én tartott városi közgyűlésen
leleplezték ifj. Bartha János
(1829-1890)
gazdálkodó, városi és megyei képviselő, a szentesi
mezőgazdasági szakiskola alapítójának
portréját, Ábrányi Lajos
festőművész alkotását.
125 éve, 1899. június 4-én
a szentesi munkások népgyűlést tartottak a Kossuth téren. (Napirend: 1. A munkások helyzete. 2. Az általános és titkos választójog. 3. Egyesülési és gyülekezési szabadság.)
175 éve, 1849. június 4-én
I. Ferenc József
kinevezte Karl von Geringer bárót Magyarország teljhatalmú császári biztosává,
és megbízta az ország polgári közigazgatásának megszervezésével.
***
*** ***
2024. június 3.
49
éve, 1975. június 3-án a Magyar Rádió Üdvözlet az olvasókhoz címmel élő adást közvetített az ÉLIKER kultúrterméből.
A könyvhéten a város vendége volt még
Jókai
Anna József Attila-díjas írónő és Tóth Béla író.
56
éve, 1968. június 3-án megindult a
Kistyúk c. üzemi lap, a
BOV Szentesi Gyárának
híradója.
78
éve, 1946. június 3-án dr. Kunszeri Bélát
(1909-1996) Csongrád megye alispánjává választották.
***
*** ***
2024. június 2.
40
éve, 1984. június 2-án a Horváth Mihály Gimnázium fennállásának 125 éves jubileuma alkalmából reprezentatív kiállítást rendeztek az iskola dísztermében. A kiállításon az iskolatörténeti dokumentumok mellett helyet kaptak a híressé vált egykori tanítványok és a gimnázium tudós tanárainak publikációi, relikviái.
41
éve, 1983. június 2-án a szentesi kenyérgyárban megszűnt a termelés.
Megkezdődött az 1910/1911-ben épült üzem teljes felújítása, korszerűsítése. (A megfiatalított üzem 1985 októberében kezdte meg ismét a termelést.
2009 júniusában a
kenyérgyár végleg bezárt.)
46
éve, 1978. június 2-án a Szentes Városi Tanács a város érdekében végzett kiemelkedő munka elismerésére
„Szentes Városért” elnevezéssel kitüntetést alapított.
A rendelet értelmében a kitüntetésből évente legfeljebb három adható ki; az egyes személyek mellett kollektívák is megkaphatják.

111
éve, 1913. június 2-án megalakult a Szentesi Iparos Kör.
(A tisztikart június 9-én választották meg. Elnök: Budai János, alelnök: dr. Tóth László.)
122
éve, 1902. június 2–4 között Szentesen tartózkodott Csáky Károly Emánuel
váci püspök.
***
*** ***
2024. június 1.
35
éve, 1989. június 1-jén a városi pártbizottság háromtagú szakértői bizottságot állított fel azzal a feladattal, hogy
hitelesen tárja fel Lakos József volt városi rendőrkapitány 1946-ban történt meggyilkolásának körülményeit.
A bizottság tagjai: dr. Barta László levéltár-igazgató,
Labádi Lajos főlevéltáros és dr. Virágos István jogász.
49 éve, 1975. június 1-jén
az Ünnepi Könyvhét keretében irodalmi estet tartottak a Tóth József Színházteremben Szépirodalmi figyelő címmel. Az est vendégei voltak:
Katkó István,
Csukás István,
Simon István és
Mocsár Gábor.
51
éve, 1973. június 1-jén az államigazgatási intézményekben is életbe lépett a 44 órás munkahét. (Minden második szombat szabad.)
77
éve, 1947. június 1-jén művésztelep nyílt Szentesen. A város 4000 Ft-ot szavazott meg a telep és a művészek számára, akik szeptember 30-ig dolgozhattak a településen.
89 éve, 1935. június 1-jén Szentesre érkezett dr. Lázár Andor
igazságügy-miniszter, s mezőgazdasági szakértők kíséretében kárszemlét tartott a jégverte szentesi határban.
104
éve, 1920. június 1-jén megindult Szentesen az Alföldi Sportélet c. újság.
(Felelős szerk.: Piti Péter. A lap 1923-26 között szünetelt, 1927 októberében megszűnt.)
105
éve, 1919. június 1–6 között a Vörös Hadsereg elvágta egymástól a csehszlovák és a román hadsereget;
egész hosszában átlépte az Ipolyt; elfoglalta Lévát, Szerencset, majd Érsekújvárt, Tokajt, Sárospatakot, Sátoraljaújhelyet, Kassát, Korponát és Selmecbányát.
110 éve, 1914. június 1-jén a Szentesi II. 48-as Népkör díszközgyűlést tartott
Sima Ferenc
halálának 10. évfordulója alkalmából.
(Indítvány
hangzott el arról, hogy a Kurcaparti utcát neveztessék el Sima Ferencről, s indítsanak mozgalmat hamvainak hazaszállítása érdekében.
Az esti társasvacsorán felavatták az ezüstből készült, nagyméretű, díszes Sima Ferenc emlékserleget, amely a következő feliratot viseli: „Megtörhettek, de meg nem hajoltam!”)
120 éve, 1904. június 1-jén 50 éves korában
Amerikában meghalt
Sima Ferenc
(1853–1904) volt néptanító, városi tisztviselő, lapszerkesztő, ármentesítő társulati igazgató, országgyűlési képviselő, a Csongrád megyei és a szentesi függetlenségi 48-as ellenzék vezére. Az Ohio állambeli Fairport melletti painesvillei köztemetőben helyezik örök nyugalomra. (1945-ben
utcát neveznek el róla
Szentesen.)
122 éve, 1902. június 1-jén
életbe lépett Szentes város új
szervezési szabályrendelete,
amely a korábbihoz képest több fontos újítást tartalmazott.
123 éve, 1901. június 1-jén 69 éves korában Versecen (Bánság) elhunyt Buday József (1832-1901) tanító, városi pénztárnok, 1873-75 között a
Szentesi Lap szerkesztője, a
Szentesi 48-as Népkör elnöke, 1878-tól a verseci polgári iskolák igazgatója.
123
éve, 1891. június 1-5. között Szentesen vendégszerepelt Reményi Ede hegedűművész és
Bodó Alajos zongoraművész.
(Két hangversenyt tartottak, az egyiket a szegénymenház javára.)
134
éve, 1890. június 1-jén az első állandó óvoda vezetését
(Hugyecz Elíz betegsége miatt) a békéscsabai születésű
Uhrin Irma (1899-től férjezett Bóné Antalné) vette át.
140 éve, 1884. június 1-jén
megszűnt Szentesen az éjjeliőri szolgálat. (A város 40 éjjeliőrét,
akik síppal és lándzsával fölszerelve teljesítettek szolgálatot, nyugdíjazták.
Indok: a városi csendőrség felállítása után nincs rájuk tovább szükség.)
160 éve, 1864. június 1-jén hatásköri súrlódások és viszálykodások kiküszöbölése érdekében Rozgonyi Bertalan főispáni helytartó közös értekezletre hívta egybe a városi tanácsot és a Váltsági Bizottmányt. A tanács kívánságára
megszüntették Oroszi Miklós alelnöki megbízatását,
s körvonalazták a hatásköröket.
Kimondták, hogy a bizottmány 42 fővel, Váltsági és Gazdasági Bizottmány néven folytatja működését.
163
éve, 1861. június 1-jén a császári adóbehajtók átkutatták a városházát,
de az adófőkönyveket nem találták meg. Fenyegetőzések közepette követelték az adótabellák kiadását, de hiába. Egy hét elteltével üres kézzel távoztak Szentesről.
163
éve, 1861. június 1-jén eltemették Bálint László polgármestert.
188
éve, 1836. június 1-jén a váltsági összeg kétharmadának fizetési határideje lejárt.
A városi tanács haladékot kért a grófoktól, akik 1837. január 1-ig megadták a haladékot.