1.24:Sportrepülés

Szentes egykor a magyar sportrepülés egyik vidéki fellegvára volt. A cserkészrepülõk kezdeményezésére 1936-ban az ún. Felsõcsordajáráson 96 holdon repülõtér létesült. Ezen a területen található a mai Ruhagyár. A többi része ma is megvan a Kiss Ernõ utca — magyartési mûút — kiskunfélegyházi vasútvonal által határolt területen, és Repülõtér I. néven szerepel a nyilvántartásban.

A szentesi repülõk az 595. számú Bethlen Gábor Cserkészcsapat tagjaiból alakultak. A repülõgép-tároló hangár tervei még abban az évben elkészültek. A hangár felépítésére Szentes város polgárainak adományából 1938-ban került sor.

Ez év õszén adták át hivatalosan is a repülõteret gróf Teleki Pál miniszterelnök és vitéz nagybányai Horthy István, késõbbi kormányzó-helyettes jelenlétében.

Néhány évvel késõbb megindult a repülõkiképzés. A folyamatos oktatás végén a pilóták a honvéd légierõ kötelékébe kerültek. A repülõtér elsõ parancsnoka várbogyai Bogyai Kamill csendõrparancsnok lett. A hangármester és mûszakvezetõ Vass Mihály volt, aki egyben oktatói tevékenységet is folytatott Massányi Sándorral és Schlett Lászlóval. A vitorlázó repülõgépek száma ekkor 7 db volt.

A II. világháború nem kímélte ezeket a kis repülõtereket sem. A repülõgépeket ugyan sikerült kimenteni és megõrizni, de a létesítmények — a betonhangár kivételével — a fosztogatások áldozataivá lettek.

1946-ban Magyarországon újra engedélyezték a sportrepülést, így 1947-ben Szentesen is megindultak a tanfolyamok a megmentett repülõgépekkel. Az aktív repülõk létszáma általában 30–40 fõ volt. 1948–49-ben Szentesen motoros repülõiskola nyílt Bücher Jungmann 131 típusú újjáépített gépekkel. (Az országban csak két helyen volt ilyen kiképzés.) Az itt kiképzett pilóták adták az újjáalakult Magyar Honvédség Légierejének egy részét.

1950 és 1955 között Szentesen képezték ki Szeged, Csongrád, Kiskunfélegyháza és esetenként Szolnok, valamint a budapesti BESZKART sportrepülõit is. Ekkorra már megépült központi beruházással a minden igényt kielégítõ iskolaépület. Így repülõgép-szerelõ tanfolyamok is indulhattak. A szentesi sportrepülés fénykorát 1958-ban érte el Batta Sándor repülõtér-parancsnoksága alatt. Ebben az évben több mint 2000 felszállás történt, és az éves repülési idõ meghaladta a 400 órát. A Repülõgépes Növényvédelmi Állomás és az Országos Mentõszolgálat repülõgépei is rendszeresen igénybe vették a repülõteret. A budaörsi központi repülõtér után Szentes volt a második, aki otthont adott a mezõgazdasági repülésnek. A bevetett repülõgépek elsõsorban a Pankotai Állami Gazdaság területén végeztek szolgáltatásokat.

1959-ben az országban 10 repülõteret megszüntettek, köztük a szentesit is. 1960 és 1993 között a repülõsport szerelmesei vitorlázó és motoros gépekkel Szegeden és Kiskunfélegyházán folytatták tevékenységüket. Így Szentesen nem volt sportrepülés. Ettõl függetlenül különbözõ célokkal a repülõteret használták. Ilyen volt pl. a távot repülõ vitorlázógépek kényszerleszállása, mezõgazdasági gépek, késõbb a sárkányrepülõk, esetenként a honvédségi helikopterek le- és felszállása. A honvédelmi napokon voltak ejtõernyõs ugrások és repülõmodellezõ bemutatók. 1993 óta a régi repülõtéren repülõgép nem szállt le. Az itt található épületekbõl hozták létre a Ruhagyárat.

Ehhez a korrajzhoz tartozik id. Rubik Ernõ Kossuth-díjas repülõgép-tervezõ mérnök és repülõgép-vezetõ személye. 1938 óta rendszeresen járt Szentesre, mivel az általa tervezett repülõgépekbõl néhány darab itt épült. A mûhely az Arany János utcai tüdõgondozó melletti magtárépületben volt. A megépült együléses szerkezetek a "Vöcsök" nevet kapták, és Szentesen emelkedtek magasba. Id. Rubik Ernõ 1990 és 1995 között több ízben járt Szentesen. Itt kívánta megalkotni a 34. saját tervezésû segédmotoros vitorlázógépét. Az idõközben bekövetkezett halála miatt terve nem válhatott valóra.

1990-ben fölmerült a gondolat, hogy Szentesen újra induljon meg a sportrepülés. A régi repülõtér már nem jöhetett számításba, mivel az épületek a Ruhagyár tulajdonába kerültek, ezenkívül a Kiss Ernõ sorból utca lett, így házhelyek és egyéb akadályok miatt lecsökkent a repülõtér területe.

1990-ben újból megalakult a repülõklub Szentesen. Ekkor nagy lelkesedéssel és társadalmi összefogással kezdtek hozzá az új repülõtér építésének. Erre a célra a Vásárhelyi út kivezetõ szakaszának jobb oldalán egy zsombékos rész lett kijelölve. Felépült a repülõgép-tároló hangár és a kiszolgáló részek is.

A sportrepülésen kívül helyet kapott a mezõgazdasági, mentõ és vízügyi repülés is. Az új repülõteret 1993. június 19-én nagyszabású repülõnap keretében avatták föl. 15 000 ember nézte a vitorlázók, motoros repülõk, ejtõernyõsök, sárkányrepülõk és repülõmodellezõk bemutatóját. Az új repülõtér vezetõje Hári László lett. A nyilvántartásban Szentes Repülõtér-II. néven szerepel, és felvették a nemzetközi lajstromba is. Beindult tehát újból a sportrepülés három motor nélküli vitorlázógéppel. A hagyományos csörlõs indítási mód mellett helyet kapott a motoros repülõgéppel történõ vontatásos rendszer is. A felszállások száma és a repült idõ évrõl évre gyarapodott. Jelenleg több mint kétezerszer emelkedtek a gépmadarak a levegõbe. A klub tagsága napjainkban 54 fõ, ebbõl 3 fõ repülõoktató. A gépeket Válóczi István repülõ ezredes adta át, aki 1951–52-ben Szentesen volt repülõvezetõ növendék. A repülõtér saját légtere Csongrádtól Derekegyházig, Fábiánsebestyéntõl Csanytelekig terjed.

Sportteljesítményük után a Nemzetközi Repülõ Szövetség (FAI) a következõ szentesi sportrepülõket részesítette elismerésben:

Gyémánt koszorú: Mester László

Arany koszorú: Németh Zoltán és Hévér Lajos

Ezüst koszorú: 1938–1993 között: dr. Papp Lehel György, Gerecz Elemér, Batta Sándor, Gulay Mihály, Pusztai János, Vígh Mihály, Gera József, Czakó Antal, Pap László.

1993–1998 között: Horváth Ferenc, Németh Zoltán, Gerecz Lehel, Vígh Mátyás, Kiss Csilla, Hári László, Ozsváth Lajos, Dávid Ferenc, Szõke Márton.

Megjegyzendõ, hogy Magyarországon az elsõ magassági rekordot Lipták Lajos, volt szentesi repülõoktató érte el 1957-ben 8000 méteres abszolút magasságával — természetesen oxigén légzõkészülékkel a Mátra hegység felett.

A Magyar Repülõ Szövetség elnöke dr. Papp Lehel György, aki sebészorvosként, majd országgyûlési képviselõként évtizedekig Szentesen élt.