<<< Vissza

Adómegtagadás Csongrád megyében
145 éve történt - Erőszakos adóbehajtás (II.)

2006. július 7.

Csongrádi látkép

Csongrád Megye Bizottmánya - igen viharos légkörben - 1861. május 2-án tárgyalta az adóbehajtással kapcsolatos helytartótanácsi leiratot. A bizottmányi tagok mély megütközésük kifejezése mellett, hosszasan fejtegették az intézkedés törvénytelen voltát. Az elhúzódó vita lezárásaként megállapították, hogy mivel "...e megyének szuronyok ellen szuronyokat szegezni módjában nincsen (...), s belzavarok előidézőjévé lenni, s magára ezért a jelen és jövőkor ítélőszéke előtt felelősséget vállalni nem akar: csak azon szomorú teendő marad fenn e megye bizottmányának, hogy a megyebeli községek elöljáróit és adófizető lakosait a fentebbi intézményről, valamint arra keletkezett jelen megyei végzésről (...) köröztetés útján értesítse. De midőn ezt tenni kényszerítve látja magát e megye bizottmánya, elengedhetetlen kötelességének érzi egyszersmind ezen erőszakos eljárás és törvényszegés ellenében, országgyűléseink és koronázott királyaink által szentesített, úgy az uralkodót, mint a nemzetet kötelező törvényeinkre hivatkozással ünnepélyes óvását és tiltakozását jegyzőkönyvbe iktatni (...). Mellőzhetetlen kötelességének ismeri a bizottmány végzésileg kimondani, ha találkoznának, kik netán a törvénytelenül kivetet adónak behajtásába fognának avatkozni, az ilyeneket az 1504-dik évi 1-ső tcz. s több e tárgyú törvényeinek értelmében becsteleneknek és honárulóknak s az említett törvényekben kiszabott fej- s vagyonvesztési büntetés alá esőknek tekinti."

E megyei végzéssel tehát megtiltották a városi és községi elöljáróságoknak, hogy az adóbehajtásban közreműködjenek, illetve a császári és királyi hatóságoknak segítséget nyújtsanak. Ez pedig egyenértékű volt az adófizetés megtagadására való nyílt felhívással.

A Helytartótanács leiratában ígért katonai erővel történő adóbehajtás nem maradt puszta fenyegetés. 1861. május közepén megjelentek az első fegyveresek Csongrád megyében, s kezdetét vette az erőszakos adóbehajtás.

Az egzekúció tényleges alkalmazása előtt a Szegedi Cs. Kir. Pénzügyigazgatóság két hivatalnoka katonai fedezet mellett körutazást tett a megyében, azzal a feladattal, hogy puhatolják ki a községek adófizetési hajlandóságát. Feladatuk volt továbbá, hogy az ellenállást tanúsító helységekben szedjék össze az adókivetések mennyiségét kimutató ún. "B" tabellákat (adókönyveket).

A pénzügyi hivatalnokok és a kíséretükben levő 8 fős fegyveres egység első állomása Csongrád város volt, ahová 1861. május 11-én érkeztek meg. Kétnapi ott tartózkodásuk során meggyőződhettek arról, hogy a csongrádi lakosság önszántából nem fog adót fizetni. Csemegi Ignác helyettes polgármester jelentéséből kiderül, hogy a hiábavaló fenyegetéseket követően a katonák "...a csongrádi városházánál tökéletesen felfegyverkezve megjelenvén, az adószedői hivatalból az úgynevezett B tabellákat, vagyis adószedési főkönyveket összesen 9 darabbal magával a Csongrádi Cs. Kir. Adóhivatalhoz erőhatalommal elvitte..." Ezt követően a pénzügyigazgatóság emberei elhagyták Csongrádot. Távozásukkor nem titkolták, hogy a város hamarosan számíthat az engedetlenséget megtorló katonaság megérkeztével.

Két hét elteltével a fenyegetés valóra vált. Erről az eseményről Őrhalmy József, a Tiszáninneni járás főszolgabírója az alábbiakban számolt be Csongrád megye alispánjához május 25-én írt jelentésében: "Folyó hó 24-én délelőtti órákban Csongrádra megérkezett két század lovasság részére megejtendő beszállásoló csapat, kik is a városházánál az elszállásolást követelték. A polgármester kinyilatkoztatta, hogy a részben segédkezet nem nyújt, egyszóval megtagadta. A szállással megbízott vezénylő tiszt, a megtagadás folytán kijelenté, hogy szállásoltatni fog ő. Eredménye: egy házhoz 9 és 14 embernek lóvali beszállásolása.

Következőleg mai napon Kistelekrül egy század, Félegyházáról egy század vértes ezredbéli lovasság megérkezett. Megérkezett azon felül mái napon Szegedrül a vadász zászlóalj egy századának szállásoló csapatja, mely század Mindszentrül érkezend meg. Még ezideig idejövetelük titok. - A nép csendes hangulatú, kik értesíttettek tegnapi napon hogy minden kitöréstül óvatosak legyenek."

Labádi Lajos


<<< Vissza