2010. november 5.

A szociáldemokraták nagyasszonya

65 éve történt: Kéthly Anna Szentesen

Kéthly AnnaMagyarországon a női politikusok közül aligha volt ismertebb, megbecsültebb és népszerűbb Kéthly Annánál. Budapesten született 1889-ben. Munka mellett polgári iskolát végzett, gyors- és gépírói, majd könyvelői képesítést szerzett. 1913-tól szakszervezeti tag, 1917-től a Magántisztviselők Országos Szövetsége női tagozatának titkára, utóbb a szövetség alelnöke. Ezzel egy időben belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba, amelynek hamarosan a vezetőségébe is beválasztották. 1922 és 1948 között országgyűlési képviselő, 1945-től a parlament alelnöke. Korában a legnagyobb hatású szónokok között tartották számon.

Kéthly Anna számos alkalommal megfordult Szentesen, Csongrád megye korabeli székhelyén. Első útjára 1937 decemberében került sor, amikor több országos szociáldemokrata vezető – Takács Ferenc, Esztergályos János és a szentesi születésű Szeder Ferenc – társaságában részt vett és beszédet mondott a Bocskai u. 13. szám alatti Munkásotthon ünnepélyes felavatásán. Legközelebb a háború vége felé, 1944 januárjában látogatott Szentesre, Szeder Ferenc és Marosán György kíséretében. A feljegyzések szerint a helyi szociáldemokrata vezetőkkel folytatott megbeszélés során éles vita alakult ki, mert a központi pártvezetők megállapították, hogy a szentesiek túlságosan balra csúsztak, és inkább kommunisták, mint szociáldemokraták.

A legtöbbet Kéthly Anna 1945. október 28-i szentesi szerepléséről tudunk, amikor beszédet mondott a Szociáldemok-rata Párt választási nagygyűlésén. A Tóth József Színházteremben megtartott rendezvényről a Magyar Alföld részletesen beszámolt, így rögzítette a népszerű pártvezető mondandójának lényegét is. Idézzünk néhány gondolatot az elhangzottakból: "Beszéde elején visszapillantást vetett az ellenforradalom és reakció huszonhat évére, melynek természetes folytatása volt az országnak a tengelyhatalmak mellett történő háborúba sodródása, a német megszállás, majd a gyászos emlékű Szálasi-puccs és a nyilasuralom három hónapja… A magyar nép a történelem során ismételten megkísérelte, hogy megszerezze a szabadságjogokat, de a reakció minden esetben legyűrte. Most először jutott a nemzet olyan körülmények közé, hogy véleményét szabadon nyilváníthassa, és saját szándékai és akarata szerint teremtsen új országot. Neki kell indulnunk ennek a nagy építő munkának, és amikor az a magyar ideiglenes kormány és az ideiglenes nemzetgyűlés megalkotta ezt a választójogot, melynek segítségével jövő héten hitet fogunk tenni arról, hogy jobbra, vagy balra akarunk-e menni ezzel az országgal, akkor ez azt jelenti, hogy most akarunk először demokratikus országot építeni…" A továbbiakban hosszan beszélt a SZDP munkájáról, majd elérkezett mondandójának ma is megszívlelendő részéhez: "A szociális demokrácia sokkal több, mint a választójog… A szociális demokrácia három elemből áll. Egyik a társadalmi demokrácia, mely a címeket és rangokat nem ismeri el, és amely az embereket egyenlővé teszi. A második a politikai demokrácia, mely megadja az embereknek a jogot a beleszólásra saját sorsuk intézésébe. De a harmadik elem a polgári demokráciába nincs benne; a harmadik elem a gazdasági demokrácia. A gazdasági egyenlőség; egyenlő gazdasági feltételek arra, hogy minden ember tehetsége, tudása és szorgalma mérvében érvényesüljön az országban. Az embernek az élethez, a boldoguláshoz való jogát a természet adta, és aki ez ellen hadakozik, az a természet ellen bűntettet követ el. Mi a demokrácia teljességét akarjuk megadni, a gazdasági demokrácia megteremtésével!"

Legközelebb ismét egy választási nagygyűlésen találkozhattak a szentesiek Kéthly Annával 1947 augusztusában. Ekkor ő vezette Csanád és Csongrád megyék szociáldemokrata listáját. A Kossuth téren nagyhatású beszédet tartott, hangoztatva, hogy "a közhit szerint három esetben szabad hazudni: a szerelemben, a vadászat után és a választásban. De amikor mi a régi választások módszereit nem használjuk, akkor ezt a jelszót sem fogadhatjuk el. Mi senkinek a kedvéért nem mondunk hazugságot, és ha mi valamit kijelentünk, abban nincsen joga senkinek sem kételkedni!"

A helyi újság hosszasan méltatta Kéthly Anna szónoki képességeit. Többek között megállapította, hogy nem szónoki pátosszal beszél, hanem tárgyilagosan és meggyőzően, s a mondanivalóját érvekkel, adatokkal, konkrétumokkal támasztja alá. Hangja nyugodt és meggyőző, de nem monoton, s egy-egy tételt apró, de találó és jellemző tréfával magyaráz meg. Igazi, a szó legszorosabb értelmében vett népszónok; bátor és szókimondó. "Szóban és tollal a türelmességet, a kiengesztelődést, az emberi gondolat és az emberi élet nagyságát hirdette, hirdeti és vallja ma is változatlanul. Így acélozódik meg és válik a legkiválóbb képességű férfiakkal egyenrangúvá egy nő…" – írta a Szentesi Lap.

1947 folyamán még két alkalommal Szentesre látogatott Kéthly Anna: szept. 27-én részt vett az Alföldi Mezőgazdasági, Kereskedelmi, Ipari és Művészeti Kiállítás megnyitóján; okt. 12-én pedig beszámoló nagygyűlést tartott a Barátság moziban. A nagyformátumú, népszerű politikusnő 1957-ben emigrációba kényszerült; Belgiumban hunyt el 1976-ban.

Labádi Lajos