<<< Vissza

A márciusi forradalom

2004. március 12.

 
Kpünkön: Szentesi öreghonvédok 1903-ban

Pesten 156 évvel ezelőtt "Feltámadott a tenger..." Dicsőséges forradalmunk kezdő napján emlékezzünk!

Európa 1848 tavaszára olyanná lett, mint a lőporos hordó. Ebbe vet tüzet elsőnek Párizs február 23-án. Berlin, München, Bécs, Prága és Milánó után március 15-én Pesten is fellobban a láng.

Az ifjú radikálisok, élükön Petőfivel a cenzúra eltörlését, a 12 pont követeléseit kihirdetve forradalmi úton fogadtatták el programjukat. Ennek lényege: a nemzeti függetlenség és a polgári átalakulás feltételeinek biztosítása.

Március 15-én győzött tehát a forradalom. A magyar politika sikeresen tette meg az első lépést a polgári Magyarország megteremtése érdekében. Hazánk lerázta a feudalizmus béklyóit, felhasználva a történelmi alkalmat, a nemzetközi erőviszonyok kedvező változásait.



Báró Maasburg Sándor földbirtokos (katolikus)
Pest, 1823. - Szentes, 1893. október 29.
Honvéd főhadnagyként szolgált. Sírja a Kálvária temetőben található.


Várady Lajos gyógyszerész (katolikus)
Deszk, 1831. - Szentes, 1913. november 23.
Honvéd hadnagyként szolgált. (Kálvária temető).

Kiss Zsigmond ügyvéd (református)
Szentes, 1830. május 30. - Szentes, 1911. december 13. Tűzérhadnagyként szolgált. A Szentesi Honvédegylet elnöke volt. Utcanév őrzi emlékét.
Sírja az alsó-református temetőben.

Zoó János festő, fényképész, tanár, tanonciskolai igazgató (református)
Szentes, 1822. augusztus 9. - Szentes, 1897. december 22.
Tüzérként szolgált Damjanich seregében. 1852-ben kapcsolatba került a Noszlopy Gáspár-féle összeesküvéssel. Annak leleplezése után várfogságra ítélték. Sírja a református középső temető bejáratánál.

Szokás lemondóan a forradalom bukásáról beszélni. Ez tévedés. A márciusi forradalomban ugyanis megteremtődött a polgári rendszer alapfeltétele, a váltságdíj nélküli jobbágyfelszabadítás, mely lehetővé tette a szabad munkaerővándorlást, az ipari fejlődéshez elengedhetetlen munkásság létszámának gyarapodását. Ez pedig gazdaságtörténetünk nagy pozitívumai közé tartozik. Más kérdés, hogy utóbb, a forradalomnak szabadságharcban folytatódó szakasza a nemzetközi túlerővel vívott küzdelemben elbukott. Ám a szabadságharc - bukásával együtt is - nemzeti múltunk legdicsőbb napjait hagyta az emlékező utókorra.

"Hol sírjaink domborulnak, unokáink leborulnak..." (Petőfi Sándor)

Szentesen, néhány 48-as honvéd és honvédtiszt síremléke áll még ma is temetőinkben. Az alábbiakban közöljük ezek fényképét.

Általános iskoláink a márciusi forradalom 150. évfordulóján, 1998-ban vállalták először, hogy nemzeti ünnepünk alkalmával koszorút helyeznek el a sírokon. Kiss Zsigmond sírjára a Klauzál Gábor Általános Iskola, báró Maasburg Sándoréra, a Petőfi Általános Iskola, Várady Lajos sírjára a Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola, míg a Damjanich seregében szolgálatot teljesítő Zoó János sírjára a Damjanich János tagiskola tanulói helyeznek el koszorút az idei márciusban is. Így tartják ébren '48 emlékét.

Kép és szöveg: Bucsány György


<<< Vissza