2009. december 4.

A kisgazdák csatlakozása az ellenzéki szövetséghez

80 éve történt: megyei és városi önkormányzati választások (II.)

Bálint JózsefA megyei választáson elért eredmény igazolta, hogy a választási szövetségre lépett pártok vezetői helyesen mérték fel az erőviszonyokat. Tovább erősödött azon hitük, hogy csak összefogva tudnak komolyabb sikereket elérni a kormánypárti listával szemben. Ez annál is lényegesebb volt, mivel közeledett a városi képviselő-testületi választás, melyen a megyeinél keményebb küzdelemre volt kilátás. Sejteni lehetett, hogy a városi képviselő-testület 40 választott képviselői mandátumáért szervezettebben fog a kormánypárt harcba indulni, okulva a megyei választásokon elszenvedett vereségből.

Az ellenzéki választási blokk fenntartására és erősítésére tehát méginkább szükség volt. Hamarosan lehetőség nyílt a szövetség kereteinek kibővítésére is, amelyet nyomban megragadtak. Két héttel a megyei választások után ugyanis az eddig kormánytámogató Szentesi Kisgazda Pártkör és a Szentesi Alsópárti 48-as Kisgazda Pártkör vezetősége bejelentette, hogy felhagy a kormány támogatásával és ellenzéki programmal fog indulni a városi képviselő-testületi választáson. Döntésük indokait és a választási harc menetére való elképzelésüket a következőkben foglalta össze Bálint József, az érintett pártkörök elnöke:

"Mindannyian érezzük, hogy elég volt, tovább nem bírjuk a terheket, tovább nem mehet így. Nekünk az ellenzéken van a helyünk; a függetlenségi érzelmű polgárság nem tolhatja tovább ennek a kormánynak a szekerét! Ezért fogjunk össze a Kossuth Párttal, a Kossuth Párt pedig a munkássággal." A Kossuth Párt és a SZDP elfogadták szövetségesül a Kisgazda Pártkört és a 48-as gazdakört. Ilyen felállásban folytatták a választási küzdelmet, immár a városi választásokra koncentrálva. Rövid időn belül 18 választási nagygyűlést szerveztek, melyek középpontjában a már korábban ismertetett közös program ismertetése és elfogadtatása állt.

Nagy gondot fordítottak a közös ellenzéki lista összeállítására. Arra törekedtek, hogy a listán a szövetkezett pártok jelöltjei az adott párt tényleges súlyának megfelelő arányban szerepeljenek. Ugyanis csak így lehetett elérni azt, hogy egyugyanazon listára szavazzon a kisgazda, a kisiparos, a kiskereskedő és a munkás. Az ellenzéki jelölő listán a 40 választott képviselői hely a következőképpen oszlott meg: Kossuth-párti 20 (50%), SZDP-jelölt 10 (25%), Kisgazdapárti 9 (22,5%), Polgári-párti 1 (2,5%).

A választásra a kormánypárt is nagy buzgalommal készült. Tevékenységük nagyrészt arra irányult, hogy megbontsák az ellenzék egységét. Különösen érzékenyen érintette őket a Kisgazdapárt állásfoglalása, mely által a gazdatömegek jelentős részének szavazatától elestek. Agitációjuk során elsősorban a kisgazdákat igyekeztek rábírni az ellenzékkel való szakításra. A gazdakörök vezetőit különböző ígéretekkel halmozták el, kilátásba helyezve nekik, hogy jelölik őket a kormánypárti listán, ha felhagynak az ellenzék támogatásával. A kispolgári tömegeket a szentesi munkásságra szórt képtelen vádak hangoztatásával - pl. nem ismerik el a hazát, nem tisztelik a magyar Himnuszt stb. - igyekeztek eltávolítani a SZDP-től.

A szavazás napját 1929. dec. 15-re tűzte ki az alispán. Ezen a napon a választók 5 választókerületben, ezen belül 11 szavazókörben szavazhattak. A szavazati joggal rendelkező 6601 szentesi polgár közül 3825 adta le szavazatát, tehát a választók 57,9%-a. Az egyesült ellenzék jelentős sikereket könyvelhetett el magának. Az öt választókerület közül háromban az ellenzéki lista 100 százalékos győzelmet aratott, egy választókerületben a kormánypárti lista futott be, egyben pedig vegyes eredmény született. A 40 választott képviselői mandátumból az ellenzék 24-et (60%) szerzett meg, a maradék 16 mandátum (40%) a kormánypártnak jutott. A 24 ellenzéki mandátumból a Kossuth Párt 11-et (45,8%), a Kisgazdapárt 7-et (29,1%), a SZDP 6-ot (25%) mondhatott magáénak.

Ezek az eredmények nem kis bizakodást váltottak ki ellenzéki oldalon a jövőt illetően. Ennek adott hangot az Alföldi Újság, amely így írt a választások után: ". A vasárnapi választás az ellenzéki pártok diadalmas győzelmével végződött. Fényes igazolása ez annak, hogy a polgárság és munkásság szabadságszerető, demokratikus politikáját a legmesszebbmenőleg támogatja és helyesli Szentes város lakosságának túlnyomó nagy többsége. A választás eredménye egyenesen megsemmisítő a kormányt támogató pártokra, mert az a körülmény, hogy a betöltésre kerülő 40 mandátumból 24 az ellenzéki pártoké, minden számnál ékesebben igazolja, hogy terméketlen talaj ma már Szentes városa mindenfajta egységes párti megmozdulás számára. De tanúlság ez a választás arra nézve is, hogy téves utakon jártak azok, akik a békétlenség üszkével próbálták megbontani az ellenzéki pártok öntudatos szövetkezését. Megtört ezen minden csalafintaság, és végeredményben meghozta ez a becsületes összefogás a végső győzelmet a hazafiasan gondolkozó ellenzéki polgárság és munkásság részére."

(Folytatjuk)

Labádi Lajos