2010. szeptember 17.

Polgári kori közigazgatási rendszer

A szentesi önkormányzat változásai a múltban (IX.)

Szentesi utcarészlet a századforduló után1867 őszén a szentesiek népszavazás útján érték el a rendezett tanácsú városi jogállás visszaállítását. Ennek alapján Csongrád vármegye közgyűlése utasította a várost, hogy az új szervezettel kapcsolatos választásokat az 1848: XXIII. tc. előírásainak megfelelően mielőbb tartsa meg. A választásra jogosultak (számuk 1774 fő) a polgármestert, a főbb tisztviselőket, valamint a képviselő-testület 120 tagját titkos szavazással, közvetlen módon választhatták meg. Az ekkor kialakított közigazgatási rendszer 1871-ig maradt érvényben.

Jelentős változásokat hozott a községek szervezéséről szóló 1871: XVIII. tc., amelynek alapján kidolgozták Szentes város új szervezési és működési szabályrendeletét, mely szerint Szentes, mint rendezett tanácsú város, hatóságot gyakorol a város területén lakó minden személy s a város területén létező minden vagyon felett. Ezen hatóságát a képviseleti közgyűlése, a polgármester, a tanács, a rendőrkapitány és az árvaszék által érvényesíti. A törvény korlátai között önállóan intézi saját belügyeit. Közigazgatási ügyekben fellebbviteli hatósága első fokon a törvényhatóság (megye), második fokon a kormány. A törvény előírta, hogy a városi képviselő-testületet felerészben virilisek-ből (a legtöbb adót fizetőkből), felerészben választott képviselőkből kell megalakítani. Választójoggal rendelkezett minden 20. életévét betöltött férfi lakos, ha saját vagyona után legalább 2 év óta helyi adót fizetett. A képviselő-testület és a tanács tagjait 6 évre választották. A polgármestert és a főbb tisztviselőket (tanácsnokok, főkapitány, főügyész, pénztárnok, számvevő) ugyancsak 6 évre a közgyűlés választotta. (Vagyis a korábbi közvetlen választási rendszert megszüntették.) A lakosság létszáma alapján (ekkoriban közel 28 000 fő) Szentesen 200 főben állapították meg a képviselő-testületi tagok számát. Ez 1929-ig változatlan maradt. Ekkor – érvényben hagyva a virilista rendszert – 80 főre szállították le a képviselők számát, amely 1944-ig volt érvényben. Érdemes megjegyezni, hogy a városi képviselők nem részesültek semmiféle díjazásban, csupán hivatalos kiküldetések esetén térítették meg a költségeiket.

A törvény és a szabályrendelet részletesen taglalta a képviselő-testület hatáskörét és feladatait. Eszerint sok más egyéb mellett a város belügyeiben szabályrendeletet alkot; megállapítja a városi költségvetést és a helyi adót; rendelkezik a város tulajdonát képező fekvőségek, jogok és javadalmak felett; határoz a kölcsönvételekről.

Az 1872-es szabályrendelet pontosan körülírta a város első számú tisztviselőjének, a polgármesternek a jogait és kötelességeit is. E szerint a városi tanács mindazon ügyekben, amelyek nincsenek a közgyűlés, a polgármester, a rendőrkapitány és az árvaszék hatáskörébe sorolva, első fokú hatóságot képez. Az ügyek intézését előadói rendszerben végzi. Elnöke a polgármester, szavazattal bíró tagjai: a főjegyző, a rendőrkapitány, a tanácsnokok és az ügyész. Jogérvényes határozat meghozatalához legalább 5 tanácstag jelenléte szükséges. Hetenként legalább egyszer tanácsülést kell tartani, ezek rendszerint nyilvánosak. A tanács legfontosabb feladatai közé tartozik az adóösszeírás, kivetés, behajtás, újoncozás, közmunka, katonaelszállásolás, kereskedelmi és iparügyek intézése. Határozatait szótöbbséggel hozza, egyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A szabályrendelet a munka arányos felosztása érdekében a tanácsi teendőket 5 osztályba sorolta: háztartási, pénzügyi, jogi, rendőri és gazdászati. Az osztályok ügyeit egy-egy tanácsnok vezetésével intézték, a rendőri osztályt a rendőrkapitányra bízták.

1872. május 6-án már az új szabályok szerint történtek meg a képviselő-testületi választások. Az érdeklődés igen gyér volt, amennyiben a 3971 szavazópolgár közül csupán 1755 élt szavazati jogával. A megválasztott képviselő-testület május 13-án tartotta alakuló ülését, másnap pedig összeült a tisztújító közgyűlés Stammer Sándor alispán elnöklete alatt. A polgármesteri tisztséget Kristó Nagy István gazdálkodó nyerte el, aki 1878-ig viselte hivatalát.

Az 1872-ben kialakított városi közigazgatási rendszer 1929-ig változatlan maradt, de az ekkor végrehajtott módosítások sem érintették a bevált szisztéma lényegét. Alapvető változások majd csak 1944/45-ben, ill. 1950-ben, a tanácsrendszer bevezetésével következtek be.

Labádi Lajos