110 éve, 1894. március 20-án, 92 éves korában Turinban elhunyt Kossuth Lajos. A szentesi képviselő-testület részvéttáviratot küldött Kossuth fiainak, s intézkedett a kegyelet lerovásának méltó módjáról. A hatóságok részére 6 hónapos gyászt rendelt el, kimondva, hogy ezen idő alatt a város fekete pecséttel zárja hivatalos leveleit. Elhatározta, hogy addig is, amíg a város Kossuth Lajosnak szobrot emelhet, egy díszes emlékkővel jelöli meg a főtérnek azt a helyét, ahol 1848. október 1-jén Kossuth a beszédét tartotta. Kimondta továbbá, hogy az elkövetkezőkben minden év március 20. napján gyászlobogót tűzet a város középületeire, s elrendeli, hogy ezen a napon a város iskoláiban a tanítás szüneteljen. Az ideiglenes szobor 1898-ra, a ma is látható egészalakos szobor pedig 1934-re elkészült, a fogadalom többi pontja azonban régen feledésbe merült. Feltámasztásukra aligha lenne mód, de arra igen, hogy ezen a szomorú évfordulón felidézzünk egy izgalmas eseménysort, amely összeköti Kossuth Lajost és Szentest. 1869-ben a kiegyezés utáni első országgyűlési képviselőválasztásra készülődtek a korabeli politikai alakulatok, így az osztrák-magyar kiegyezést védelmező Deák-párt, a lojális ellenzék szerepét betöltő Balközép-párt és a szélsőbaloldalt képező 48-as párt, amely ellenezte a kiegyezést, programjában Magyarország függetlenségéért szállt síkra, célul tűzve ki az 1848. évi törvények teljes visszaállítását. Ferenczy Sándor ügyvéd, volt honvédhadnagy indítványára Szentesen is megalakult a 48-as párt. Az alakuló közgyűlést 1869. február 28-án tartotta meg a városháza udvarán. A párt elnökévé Józsa Jánost, jegyzőjévé Ferenczy Sándort választották, majd egy 48 tagból álló bizottmányt alakítottak. A bizottmány nyomban felvette a kapcsolatot a pesti 48-as párt központi bizottmányával, s ajánlatot kértek egy szilárd 48-as elvű személy jelölésére. A pesti központ Kossuth Lajost ajánlotta jelöltül a szentesieknek. Ezt a helyi bizottmány március 6-i ülésén elfogadta, s a másnapra összehívott közgyűlés elé terjesztette. Midőn a városháza udvarán összegyűlt 500-600 földművesből és iparosból álló választó nép "Kossuth Lajos legnagyobb hazánkfiát hallá a képviselőjelöltségre ajánltatni, harsány hosszan tartó éljenekkel üdvözlé és egy hang ellenmondás nélkül fogadá el és kiáltotta ki Kossuth Lajost követjelöltjének" - írta a korabeli tudósító. Közeledett a március 22-re kitűzött választási időpont. A 48-as párt március 18-án megtartotta utolsó választási nagygyűlését, amelyen Ferenczy Sándor volt a vezérszónok. Beszédében kijelentette, hogy "csak úgy lesz üdv és boldogság e hazában, ha Magyarország Ausztriától elszakad, teljes független állammá változván, s Kossuth Lajos közibünk jöhet!" A lelkes hangulatú gyűlés nem hagyott kétséget afelől, hogy Kossuth Lajos megválasztása biztosra vehető. A Deák-párt hívei, akik Csengery Imrét léptették fel jelöltként, nem adták fel a küzdelmet. Igen nemtelen fegyverhez nyúlva, hajszát indítottak a 48-as pártvezér, Ferenczy Sándor ellen. A nagysikerű 48-as népgyűlés után feljelentést tettek Mikecz Ferenc szentesi szolgabírónál, amelyben felségsértéssel és nyilvános lázítással vádolták meg Ferenczyt. A szolgabíró még március 18-án éjjel - vagyis három nappal a választások előtt! - lefogatta Ferenczy Sándort, és a szegvári megyei börtönbe szállíttatta. Az eset országos botrányt váltott ki; a lapok szégyenteljes hatalmi túlkapásról harsogtak. Irányi Dániel, a 48-as párt országos elnöke, a Magyar Újság címoldalán reagált az eseményekre "Szentesi elvtársainknak" címen: "Egy távirati tudósításból értesülünk, hogy Szentesen a balközép elnöke, s a 48-as párt jegyzője elfogatott. Tudvalevő, hogy a két árnyalat egyesült, s Kossuth Lajos nagy hazánkfiát tűzte ki közakarattal képviselőjelöltnek. Nem tudjuk ugyan az elfogatás okát, de aligha nem a párt megijesztése végett történt, mint annyi más helyen a mostani időben. Azt gondolhatták az illetők, hogy így majd sikerülni fog Csengery Imrét keresztülvinniük. Meg vagyunk győződve, hogy számításukban csalódtak. Csengerynek az ezret haladó választók között alig van 70-80 pártolója, s e kis töredékkel szemben az óriási többség bizonyára nem fog megijedni. Ne is ijedjenek ám meg elvbarátaink! Törvényes dolgot akarnak, s az út is, amit követnek, a törvényesség útja. Maradjanak meg ez úton ezentúl is a választásig, s a választás alatt, s ne hajtsanak fejet sem ijesztgetésre, sem ámításra, hanem válasszák meg képviselőül Kossuth Lajost!" A szentesiek így cselekedtek: 1869. március 22-én Kossuth Lajos lett Szentes közfelkiáltással megválasztott országgyűlési képviselője. Labádi Lajos

<<< Vissza