120 éves a Szentesi Ipartestület

 

2004. szeptember 17-én a szentesi iparosok úgy határoztak, hogy nem értékesíti az Arany János utcai „Iparosházat” és a továbbiakban is itt marad az iparosok otthona. A 2005. szeptember 23-ai Iparosgyűlés elnökségi beszámolója tett javaslatot arra,hogy a gazdálkodás eredményeként lekötött pénz felhasználásával egy nagyobb léptékű beruházást hajtsanak végre székházon. Elnökségünk a döntést követően úgy határozott, hogy az 1972-ben épült székházat a tagság összefogásával és támogatásával felújítja.

Különös aktualitást adott az a tény, hogy a szentesi Ipartestület ebben az évben ünnepli megalakulásának 120 éves évfordulóját.

 

 

 

Nem mehetünk el szó nélkül, hogy ne emlékezzünk vissza a megalakulás fontosabb állomásaira - emlékezett vissza a múltra Bőhm Sándor az szentesi ipartestület elnöke.

Az 1884-ben életbe lépett XVII. törvény módosította az 1872-es évi Ipartörvényt, melynek eredményeként Ipartestületek felállítását rendelte el, a törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanáccsal bíró városokban és egyéb településeken, melyekben a képesítéshez kötött mesterségekkel foglalkozó iparosok száma legalább 100 fő.

 

A Törvény szerint az Ipartestület célja: „az iparosok közt a rendet és az egyetértést fenntartani az Iparhatóságnak az iparosok közt fenntartandó rendre irányuló működését támogatni az iparosok érdekeit előmozdítani és őket haladásra serkenteni.”

 

Az Ipartestület megalakulása akkor sem ment zökkenőmentesen. Már 1884. nyarán érlelődött az Ipartestület megalakításának gondolata. Augusztus 14-én a szervezők értekezletet tartottak, melyen megállapodás született: az ipartársulatok elnökeihez felhívást kell intézni, tagjaikat mielőbb rendkívüli Közgyűlésre hívják össze az Ipartestület alakításával kapcsolatban.

 

A szervezés 1885-ben vett nagyobb lendületet. Több iparos is kérvényt adott be a Városhoz az Ipartestület alapításával kapcsolatban. A beadvány hatására 1885. február 07-én a Tanács felszólította a képesítéshez kötött iparűzőket, hogy március 08-ig szóban, vagy írásban nyilatkozzanak szükségesnek tartják-e az Ipartestület megalakítását.

Az Iparhatóság felszólítására 314 iparos adta be nyilatkozatát. 198 az Ipartestület létesítése mellett volt, 116 pedig ellene. Az ellenzők között különösen három iparág: a kovács, az asztalos, és a takács szakma képviseltette magát.

 

 

 

A fent említett írásbeli nyilatkozatokkal az akkori sajtó, a Szentes és Vidéke több alkalommal foglalkozott. A sajtó április 25-i számában örömmel tette közhírré: Lesz már Ipartestület!

Az Iparhatósági megbízott május 27-re hívta össze az alakuló közgyűlést. Ez a közgyűlés bár kimondta az ipartestület megalakulását, a felterjesztett alapszabályokat a minisztérium módosításra még egyszer visszaküldte Szentesre. Mivel az alapszabályokat még júniusban jóváhagyta a minisztérium, az alakuló közgyűlés összehívása halaszthatatlanná vált. Augusztus elején a városi tanács ülésén Mikecz Ferenc tanácsnokot Iparhatósági Biztosnak nevezték ki, aki augusztus 24-re összehívta a Közgyűlést.

A gyűlésen 173 iparos vett részt. A testület elnökének egyhangúlag Balázsovits Norbertet választották mint olyan embert, aki már eddig is sokat tett a Testület ügyeiért.

 

A számokat tekintve megállapíthatjuk, hogy a vezető szerep a Szentesi kisiparban a 1880-as évek közepén a csizmadia és a szabó iparé volt. A 17 működő céh közül a legnagyobb a csizmadia 131 taggal azután a takácsok 96, a molnároké és ácsoké 61 fő volt.

 

A fentiek alapján lehet megállapítani, hogy a Szentesi Ipartestület 1886. augusztus 24-én végleg megalakult.

Ezt a dátumot figyelembe véve döntött úgy az elnökség, hogy "szinte napra pontosan" ezen a napon 2006. augusztus 25-én emlékeznek meg az évfordulóról. Az ünnepi taggyűlés úgy határozott, hogy ezentúl minden év augusztusának utolsó péntekjén rendezik meg az éves összejövetelt.

 

 

 

Az Ipartestület ülésének programjában elismerések átadása következett, melyen 50 éves kisipari- és vállalkozói munkájának elismeréséül 50 éves emlékgyűrűvel tüntette ki PÓLYA LÁSZLÓ fogművest.

 

 

 

25 éves kisipari és vállalkozói munkájának elismeréséül 25 éves emlékgyűrűvel tüntette ki JANÓ LÁSZLÓ köszörűst, KOMLÓSI JÁNOS autószerelőt, BERTÓK JÁNOS szobafestőt,

GYÖRGYI LÁSZLÓ kőművest.

 

Ipartestület elnöksége fáradhatatlan szakmai munkája elismeréséül és a Székház felújításán végzett kiemelkedő munkájának elismeréséül Aranykoszorús mester kitüntetésben részesítette STABERECZ ZOLTÁN kőműves mestert, CSERNUS L. LÁSZLÓ víz-, gáz-, közpfűt. szerelő mestert, TÖRÖK JÁNOS villanyszerelő mestert, PINTÉR ISTVÁN autófényező mestert.

 

Az Ipartestület Elnöksége fáradhatatlan szakmai munkája elismeréséül Ezüstkoszorús mester kitüntetésben részesítette MÉSZÁROS LÁSZLÓ szobafestő-mázoló mestert

 

A székházfelújításban és a 120 éves ünnepi Iparosgyűlés előkészítésében végzett kiemelkedő munkáért az Elnökség elismerésül EMLÉKLAP-ot adományozott ERDEINÉ PAPP ÉVA tanárnőnek, SÁNDOR IMRÉNÉ-nek, BERTÓK JANOS szobafestőnek, HORVÁTH JÁNOS asztalosnak, NAGY ÁRPÁD lakatosnak, HARMATHI FERENC kőművesnek, PUSKÁS SÁNDOR asztalosnak, DÖMSÖDI ZOLTÁN villanyszerelőnek, KÁDASI ZOLTÁN varrógépműszerésznek, MOKÁNY FERENC kaputelefonszerelőnek, LENÁRT ISTVÁN szobafestőnek, GULYÁS JÓZSEF szobafestőnek, BALLA PÉTER szobafestőnek, SERES ISTVÁN szobafestőnek JAROLICS MIHÁLY BÉLA grafikusnak és KÁLMÁN JÁNOS bádogosnak.

 










































































































Húzd az egér nyilát a képekre!

Szentes, 2006. 08. 31.

 

 

.