Teniszoktatás a Kinizsi Sportkörben (1985) (Sz. I.) Edzés a korszerû teniszpályán

1.31:Tenisz Szentesen a tenisz történetének kezdete egybeesik a labdarúgás megjelenésével, ugyanis mindkét sportág 1913-ban a Szentesi Torna Egylet (SzTE) keretén belül kezdte meg mûködését. Kezdetben 3 pálya volt, és az 1920-as években már versenyeket is rendeztek a Tisza vidék városainak csapataival, amelyen rendre szentesi siker született. A legjobb játékos ebben az idõszakban dr. Novobáczky Kálmán volt. A II. világháborúig a társasági szórakozás és az eseti versenyeztetés jellemezte városunk teniszsportját. A világégés alatt és utána is néhány évig hosszú idõre megbénult a teniszélet, a pályákat ellepte a gaz. A fordulat éve 1953 volt. Ekkor városi összefogással újjászervezték a sportágat, és 30 fõvel megalakult a Pedagógus Fáklya Sportkör. Az összefogás eredményeként 1954. augusztus 4-én ünnepélyes keretek között újból megnyitották a ligeti 3 teniszpályát, igaz még öltözõk nélkül. A megnövekedett teniszigények kielégítésére a Városi Tanács a Széchenyi-liget mellett a Kurca partján kijelölte az új pályák és az öltözõk helyét. Az évek folyamán minden felépült, és jelenleg 15 pálya áll a fehér sportág szerelmeseinek rendelkezésére. Természetesen néhány év múlva kialakult mind a férfiaknál, mind a nõknél egy versenyzõgárda. A férfiak 1958-tól, a nõk 1961-tõl vesznek részt az országos bajnokságok alsóbb osztályaiban. Kezdetben az edzéseket "vándoredzõk" 3–3 hetes váltásban biztosították. Az ifjúsági edzéseket a szakosztály irányította. Orosz Imre és Vermes István 1962-ben végzett el egy edzõi tanfolyamot, és akkortól kezdõdött a szervezett oktatás. Idõvel több felnõtt játékos szerezte meg az edzõi képesítést: Virág István, Szabó László, Berezvai Árpád, Fekete Nagy Lajosné, Barát Ildikó, Gulácsi Ágnes, Csiziné Magyar Ildikó, Pászti Edit, Rákóczi Andrea, Lupsa Krisztina, Insperger Edit, Budai László és Mészáros Ibolya. Munkájuknak köszönhetõen sok-sok fiatal szerette meg ezt a sportot, és többen értékes eredményeket is szereztek városunknak. A csapatbajnokság 40 esztendeje alatt sok generáció váltotta egymást, de Virág István egyedülálló teljesítményével 1960 óta értékes tagja a csapatnak. A sportkör célja fõ foglalkozású edzõ alkalmazása volt, így a rövid ideig dolgozó Huszti Lajost Bakai László váltotta fel ebben a státusban. Mellette Virág István a férfi csapat, Csíziné Magyar Ildikó a nõi csapat, Rákóczi Andrea pedig a gyermekek edzését vezeti. 1978-tõl az "amatõrök"-nek is rendszeres bajnokságot szervez a szakosztály. Kezdetben Orosz Imre, majd halála (1989) után Kozák László foglalkozott a versenyek szervezésével, esetenként Berezvai Árpád is segít a munkában. Szélesednek nemzetközi kapcsolataik is, hiszen elõször csak Belgrádból, majd a Vajdaság (Bácstopolya, Szabadka, Zenta, Palics) városaiból érkeztek rendszeresen a különbözõ versenyekre, újabban már több németországi várossal (Sankt Augustin, Kirshdorf, Hemsbach) is többé-kevésbé állandó kapcsolatban vannak. Külön fejezetet érdemel dr. Lakos Sándor nyugalmazott gimnáziumi tanár, akinek személye elválaszthatatlanul egybeforrt a szentesi teniszsporttal. 1915-ben Szentesen született. Elemi iskolai tanulmányait a Szentesi Református Elemi Iskolában végezte, majd a 1936-ban Szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban érettségizett. Bölcsészettudományi doktori diplomáját a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen 1940-ben kapta meg. Középiskolai magyar–német szakos tanári diplomájának kelte 1941. A zombori Magyar Királyi Állami Gimnáziumban tanított 1941–1944-ig, maj1976-ig városunk gimnáziumának megbecsült tanára volt. Már az 1930-as években tagja volt a szakosztálynak játékosként, majd 1953-ban a Fáklya Sportkör megalakulásától ügyvezetõ elnöke lett a klubnak, és azóta is fáradhatatlanul intézi a tenisz ügyeit. Pályafutását, munkáját számtalan kitüntetéssel honorálták városi, megyei és országos szinten. 1999. március 27-én a teniszezõk kiváltak a Kinizsi TE-bõl, és önálló egyesületet alapítottak Szentesi Tenisz Klub néven. Az új elnök Bubor Zoltán lett. A szentesi teniszezõk vágya egy fedett pálya lenne, melynek segítségével télen is gyakorolhatnának a sportolók és a kedvtelésbõl játszók egyaránt.