Emléktábla vasutasok emlékére

 

 

 

2007. szeptember 7-én délután a szentesi Vasút Állomás homlokzati falán avatták fel azt az emléktáblát, mely három helyi vasutas-vezető emlékére készült. Gerecz Elemér, Kopasz Károly és Nádai Géza közös portréját ábrázoló alkotást a Városszépítő Egyesület készítette, melyet Farkas Sándor országgyűlési képviselő avatott fel.

Beszédében külön- külön felsorolva, méltatta mindhárom közéleti személy gazdaságfejlesztői munkáját, példaadó, emberközeli vezetői tevékenységét, és kiemelte elkötelezettségüket, és közös jellemzőjükként azt is, hogy valamennyien nagyon sokat tettek a Szentes sportjáért.

 

 

 

A szegedi illetőségű Kligl Sándor domborművét az országgyűlési képviselő és Kolozsvári Péter, a MÁV szegedi igazgatóságának vezetője leplezte le, majd a Városszépítő Egyesület nevében Tímár Ferenc helyezett emlékkoszorút a dombormű alá.

 

 

 

Gerecz Elemér Attila Piskitelepen született 1902. október 17-én. Szegeden a Fa- és Fémipari Technikumban végezett 1922-ben. Ezt követően 1926-ig Budapesten az Egyesült Izzó Villamossági Rt. műszaki revizora, majd szentesre kerül mint vasúti felvigyázó. 1927-ben a MÁV irodavezetője, majd 1963-as nyugdíjba vonulásáig műszaki főellenőr. Munkáját számos kitüntetéssel ismerték el, köztük 1981-ben megkapta a „Szentesért” arany fokozatot és a "Horgászsportért" arany fokozatát.

A város sportéletében kiemelkedő szerepet játszott. 1930-ban a Szentesi MÁV Sport Egyesület alapító tagja, majd főtitkára 1951-ig. A Szentesi Horgászegyesületnek szintén egyik alapítója (1943), ahol az elnökség tagja lesz, 1955-60 között az elnöke, majd 1985-ig a titkára, később pedig alelnöke majd örökös tiszteletbeli elnöke.

Szeretett sportágának országosan is elismert egyénisége. 1960-ban a Magyar Horgász Szövetség választmányi tagja lesz, 1961-ben a MOHOSZ Alsótiszai Intéző Bizottság elnöke, majd 1974-től alelnöke. Szentesen hunyt el 1993. február 20-án.

(Forrás: Nagy szentesi sportkönyv - 2006)

 

 

Nádai Géza 1890. június 30-án született Kisteleken. Édesapja német származású, hazánkba bevándorolt vasútépítő mérnök volt - az indíttatás meghatározta Nádai Géza életét is. Vasutas pályára adta a fejét, betöltötte azokat a forgalmi pozíciókat, amiket be kellett töltenie. Forgalmi szolgálattevőként került Szentesre a századfordulót követően, még az első világháború előtt. Itt nősült meg, itt születtek a gyerekei.

Először Tótkolósra nevezték ki állomásfőnöknek, 1932-ben tért vissza Szentesre. Állomásfőnökként. A vasúti szolgálat mellett, sportszeretetétől indíttatva rögtön átigazoltatta a tótkomlósi csapatot Szentesre. Az indulás évében bajnokságot is nyertek. Így állt a focihoz, ami akkor nem olyan volt, mint most, hiszen 1932-ben és '38-ban is világbajnoki döntőt játszott a magyar válogatott.

Nemcsak csak a futball, hanem minden testmozgás megmozgatta a fantáziáját, tettrekészséget, alkotási vágyat ébresztett benne. Nagyon komoly munkát végzett annak érdekében, hogy a városban verseny sportuszoda létesüljön. Hogy azután a vízisportokkal, benne a pólóval ismerkedhessenek a városlakók. Nádai Géza minden lehetőséget kihasznált arra, hogy a lakosságnak sportolási lehetőséget teremtsen.

Emellett a munkáját is nagyon komolyan, szigorúan, felelősségtudattal végezte. Ha kellett, az egész családja dolgozott azon, hogy a 61-es gyorsteher ne menjen késve el az állomásról.

Míg a 20-as években, a gazdasági világválságot megelőzően Szentesről évente 10 vagon zöldséget adtak föl vasúton a bolgárkertészek, addig a 30-as évek végére több mint 200-at. A vasút, mint fejlődő közlekedési iparág, nagyon sokat segített Szentesnek.

Nádai Géza a háború utáni helyreállításokban még részt vett, aztán 1947. Június 29-én nyugdíjba vonult. Azt követően telket vett Nagyhegyen, és a Tiszán horgászott. 1977-ben halt meg.

(Forrás: Szentesi Élet - 2002)

 

 

 

Kopasz Károly 1904-ben született, okleveles gépészmérnök, aki diplomáját a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerezte. Az egyetem elvégzése után 1930-ban a Magyar Királyi Államvasutak szentesi fűtőházfőnökségének kiváló vezetője. A szentesi motorgarázs vezetőjeként szorgalmazta a korszerű vontatásinem bevezetését. A mellékvonali gyorskocsis vasúti közlekedés megvalósításának úttörője, a dízelvontatás értő támogatója, a szentesi fűtőház után a MÁV igazgatóság E főosztályának volt vezetője, egyúttal a MÁV elnökhelyettese is 1949-ig. A kommunista hatalomátvételt követően leváltották, és az akkor létrehozott Vasúti Tudományos Kutatóintézetbe helyezték kutatónak. 1969 után a Műszaki Egyetem Vasútijármű tanszék címzetes egyetemi docense, ő írta a közlekedési kar első egyetemi tankönyvét a gőzmozdonyok tárgyhoz. Elfeledetten és méltatlan körülmények között hunyt el 1985-ben.

 

Szentes, 2007. 09. 10.

 

.