Brusznyai Árpád, a szentesi diák

Ennek az írásnak az ad szomorú aktualitást, hogy a mártírhalált halt Brusznyai Árpádra emlékezünk halálának 50. évfordulóján. Ugyanis 1958. január 9-én lesz ötven éve, hogy az ítéletvégrehajtó kioltotta életét. Akkor 34 éves volt, most 84 lehetne! A számok megdöbbentőek, iszonyú tényeket közölnek. Vigasztaló csupán az lehet, hogy ma már nem kell hallgatnunk erről a tragédiáról, hanem ünnepi rendezvényeken emlékezhetünk rá.

Mi elsősorban a szentesi diákra gondolunk, felidézve azt az egykori gimnáziumi légkört is, melyben az akkori diákok nevelődtek.

Brusznyai Árpád Derekegyházán született, tanulmányait a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban végezte.

Illik tudni, hogy Brusznyai Árpád idejében a gimnázium 8 osztályos volt. A tanulók tíz éves korban kerültek a gimnáziumba, és tizennyolc évesen fejezték be középiskolai tanulmányaikat. Brusznyai Árpád 1934 és 1942 között volt az iskola növendéke.

Abban az időben a gimnáziumnak csak fiú tanulói voltak, csupán az V. osztályban jelentek meg a polgári iskolából érkezve a leányok, akik magántanulóként vettek részt az oktatásban, s szigorúan elkülönítve voltak a fiúktól. Szünetekben egy idős hölgy (diáknyelven "kotlós") vigyázott rájuk. A tanítási órára az osztályok előtt várakoztak a lányok, s csak a tanárral léphettek be az osztályterembe. Itt az ajtó melletti padsor elején volt a helyük.

Szigorú követelményeket támasztott az akkori tanári kar a tanulókkal szemben. Ebben a légkörben formálódott Brusznyai Árpád. A szigorúság - feltehetően - nem lehetett idegen számára, hiszen édesapja fegyveres testület tagja, csendőr volt.

Akkor évenként jelentetett meg évkönyvet a gimnázium. Úgy neveztük: közös értesítő. Ezekben a diákok neve mellett az év végi osztályzatok is olvashatók. A kitűnő vagy jeles rendű tanulók neve vastag vagy dőlt betűvel szedetten. Brusznyai Árpád az évkönyvekben többnyire vastag betűs, tehát kitűnő tanuló volt.

Osztálytársai úgy emlékeznek rá, hogy társainál érettebb volt, nem vett részt diákcsínyekben, kissé társai fölött állt. Arra is emlékeznek, hogy egyenes ember volt már diákkorában is.

Jellemformálásban a családi nevelésen túl nyilvános szerepet játszhattak azok a hatások is, melyek felnövekvő diákként érték.

Cserkész volt. Ez az ifjúsági mozgalom a szentesi gimnáziumban nagyon jól szervezett életet élt. Vezetője - parancsnoka a diákok által legendákkal övezett dr. Mihóczi Rezső - Rudi bácsi. A cserkészek tízparancsolatából hadd álljon itt egy: "A cserkész mások iránt gyöngéd, magával szemben szigorú."

De a görög és a latin nyelv tanulása közben a diák olyan férfiúi erényekkel, szilárdan helytálló férfiideálokkal is megismerkedett, hogy e példákból egyes jellemvonások - ahogy a pszichológia mondja - beépülhettek a formálódó ifjú személyiségébe.

Neveltek a latin szentenciák (bölcs mondások) is. Egy ezek közül: "Qwid qwid agis, prudenter agas, et respice finem!" = Bármit teszel, okosan tedd, s fontold meg a végét!

Én mint kisdiák emlékezem rá. Szép feje, feltűnően rendezett frizurája, élénk pillantású kék szeme volt. Egész lénye a kisdiákok számára tiszteletet parancsolt.

Az egyetemen görög-latin-történelem szakos tanári diplomát szerzett. A veszprémi gimnázium tantestületének közismert, nagytekintélyű tagja lett. Ezért választották meg 1956-ban a Veszprém Megyei Forradalmi Bizottság elnökévé. Így vált a forradalom utáni megtorlás egyik áldozatává. Perének iratanyaga arról tanúskodik, hogy az ütlegek hatására aláírt beismerő vallomását a tárgyaláson visszavonta. A római jellemek kései utóda egyenes gerinccel állt bírái előtt. A tudós ember naivitásával nem mérte fel, hogy a megtorlás esztendeiben Justicia a politika szolgálólányává vált.

Harmincnégy éves volt. nyolcvannégy lehetne.

Bucsány György

Dr. Brusznyai Árpád mártírhalálának 50. évfordulóján koszorúzásokkal is megemlékeztek tisztelői

Január 9-én reggel, kivégzésének évfordulóján a Horváth Mihály Gimnázium falán lévő emléktáblánál emlékezett a városi civil tanács és az iskola tanulói Brusznyaira, a gimnázium egykori növendékére. A civil tanács elnöke, Gilicze Andrásné beszélt Brusznyai Árpádról. A gimnázium tanulói műsorukban felidézték életútját, majd az iskola igazgatója, Inokai-Tóth László helyezte el a táblánál az emlékezés virágait.

Aznap kora este a Kereszténydemokrata Néppárt szentesi szervezete is koszorúzásra hívta a lakosságot. Az emléktáblánál Ibolya László idézte fel a két évvel felette járó iskolatársának alakját, aki szerinte a földre szállt jóindulat volt. Vasárnaponként a templomban találkoztak, ahol Brusznyai gyakran helyettesített az orgonánál. A megjelentek közösen elénekelték a Himnuszt, majd megkoszorúzták a táblát.

Ezt követően szentmise szólt Brusznyai Árpád lelki üdvéért a Szent Anna- templomban.