2010. július 2.

A szentesiek népszerű prédikátora

Százhatvan éve született Gerőcz Lajos református lelkész

Gerőcz Lajos lelkészGerőcz Lajos neve az elmúlt száz esztendő alatt teljesen feledésbe merült, pedig egykor rendkívül megbecsült és népszerű polgára volt Szentes társadalmának, azon belül a református egyházközségnek, amelyet 33 éven át szolgált. Több évtizeden keresztül tagja volt Csongrád Vármegye Törvényhatósági Bizottságának és Szentes Város Kép-viselő-Testületének. Élénk munkásságot fejtett ki a Gimnáziumi Szakbizottságban és a Városi Iskolaszékben. Nem volt született szentesi, de azzá vált, s földi maradványait is városunkban helyezték el.

A Zemplén vármegyei Bodrogszöllöskén született 1850. június 14-én, ahol atyja – Gerőcz Mihály – lelkész-tanító volt. Középiskolai tanulmányait az iglói főgimnáziumban, a teológiát pedig Sárospatakon végezte; itt tette le a kápláni vizsgát is. Papi vizsgát Debrecenben tett. 1875-ben segédlelkészként bocsátották ki a híres Heiszler József lelkész, kiváló egyházi író mellé. 1876 decemberében jött Szentesre Szalai István lelkész-esperes, filozófiai író, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja mellé segédlelkésznek. A kortársak feljegyzése szerint Gerőcz Lajos "ötletes társalgásával s egyénisége varázsával annyira megnyerte a szentesi nép szeretetét", hogy Szalai István 1878-ban bekövetkezett halálakor őt kívánták rendes lelkésszé választani.

Igen éles választási küzdelem alakult ki, ugyanis öten pályáztak a megüresedett lelkészi állásra. Gerőcz Lajos az 1879 januárjában megtartott papválasztáson jelentős fölénnyel győzött ugyan (46,4%), de nem sikerült megszereznie az abszolút többséget. Ezért másnap megismételték a választást a három legtöbb szavazatot nyert pályázó között. "A egyház tanácsterme zsúfolva volt kíváncsi szavazókkal, kik az eredményt várták; kívül a folyosón és az épület előtt százával álltak az érdeklődők" – írta a kortárs tudósító. Utóbb kitűnt, hogy a leadott 1559 szavazatból Gerőcz 883-at, vagyis a szavazatok 56,6%-át nyerte el, s megszerezte az abszolút többséget. Az eredményről beszámoló újságíró sokak véleményét fogalmazta meg amikor azt kívánta a győztesnek, hogy "Legyen papja a hívőknek és barátja az embereknek, hogy mindenkinek békessége legyen!"

Nem így lett. A papválasztás ellen ugyanis többen óvást nyújtottak be, formai szabálytalanságokra hivatkozva (a szavazók névjegyzéke hibásan lett összeállítva). Emellett rágalomhadjáratot indítottak Gerőcz Lajos személye ellen, megkísérelve megtépázni népszerűségét. Ez ugyan nem járt sikerrel, egy petícióban 1330 szentesi polgár kérvényezte az esperestől a választás elleni óvások figyelmen kívül hagyását. Az egyházmegyei törvényszék végül megsemmisítette Gerőcz Lajos megválasztását, és új választást rendelt el. Az állás nélkül maradt fiatal lelkész időközben megpályázta és elnyerte a Bihar vármegyei Ant egyházközség lelkészi tisztségét, s elhagyta Szentest.

Az új papválasztás időpontját 1880. november végére tűzték ki. A három pályázó között volt Gerőcz Lajos is, aki ezúttal a szavazatok 63 százalékát nyerte el, a szentesiek nagy örömére. A következő év nyarán költözött vissza Szentesre, ünnepélyes beiktatására 1881. szept. 21-én került sor. Fél évvel később feleségül vette nagy elődének, Kiss Bálint esperesnek az unokáját, Kiss Rózát. Ezzel rokoni kapcsolatba került a város legelőkelőbb családjaival, így dr. Csató Zsigmond vármegyei főjegyzővel, későbbi főispánnal, Burián Lajos ügyvéddel, későbbi polgármesterrel, Ónodi Géza vármegyei árvaszéki elnökkel. Boldog házasságukból két leányuk született: Gizella (dr. Csúcs Jánosné) és Erzsébet (Vecsery Miklósné).

Dolgos, tevékeny hétköznapjait 1910-ben megakasztotta gyógyíthatatlan betegsége. Két éven át hurcolta a kórt, míg végül 1912. március 30-án elragadta a halál. Az egyházi és világi középületekre kitették a gyászlobogókat, jelezve, hogy neves halottja van a városnak. A református középtemetőben helyezték örök nyugalomra. Futó Zoltán és Szabó Dániel helyi lelkészek mellett, utolsó útjára elkísérték őt távolabb szolgáló lelkésztársai Vásárhelyről, Körös-ladányból, Nagykikindáról.

Labádi Lajos