Az "Angyalhoz" címzett gyógyszertár a Felsőpárton

Százhúsz éves a város negyedik gyógyszertára

A korai időktől az urbanizáció, a városiasodás egyik fontos fokmérője a lakosság egészségügyi ellátottsága. Ezen belül lényeges volt, hogy a település rendelkezett-e patikával, gyógyszertárral, vagy távolabbi helyekre kellett elutazni a szükséges gyógykészítményekért. A gyógyszertárak száma egyben utalt az érintett település méreteire is, hisz a gyógytár alapítási engedély kiadása lakossági létszámhoz volt kötve, a patikajog odaítéléséről pedig a belügyminiszter rendelkezhetett.

Eddigi ismereteink szerint Szentes első gyógyszertárát Stöckl János nyitotta 1815-ben. (Ekkoriban a város lakóinak száma 10-12 ezer fő lehetett.) A "Hajnalhoz" (Auróra) címzett gyógyszertár a városközpontban, a mai Petőfi utca elején, a volt Zöldkoszorú nagyvendéglővel átellenben nyílt meg. Tulajdonjogát 1832-től Gold-schmidt Gusztáv gyógyszerész vette át, vagyis az utca elején folyamatosan működött gyógyszertár. Innen eredhet, hogy az utcát hamarosan Patika utcaként emlegették. 1867-ben a tulajdonjogot Várady Lajos szerezte meg, s ő birtokolta a századfordulóig.

A második gyógyszertár Farkas Zsigmond gyógyszerész nevéhez fűződik, aki 1847-ben nyitotta meg a "Megváltóhoz" címzett gyógytárát, a Hajnal-patika közelében. Néhány évvel később patikáját a lakhelyén, a volt szülői házában kívánta berendezni a Fő utca és az Alsó piac utca kereszteződésében (ma Kossuth és József A. u.). Az új gyógytár kerekoszlopos, timpanonos, díszkupolás épülete 1856-ra elkészült. (A város lakóinak száma ekkor már meghaladta a 22 ezer főt.) A korában díszesnek számító saroképületben 70 éven át (1926-ig) működött a Megváltóhoz címzett gyógyszertár. Említést érdemel, hogy a füves kamra és a lakószobák ablakai a mai József Attila utcára néztek, amelyet egy ideig (1903-1906 között) Patika utcának is neveztek.

A harmadik gyógyszertár 1877-ben nyílt a Nagypiac utcában (ma Ady E. u.) "Magyar Király" néven. Az első tulajdonosa Dósa Béla volt. 1919-től Havas József szerezte meg, ezért utóbb emlegették Havas Patikaként is. 1946-ban a gyógytár neve Kígyó Gyógyszertárra változott; tulajdonosa Nógrády Lászlóné született Havas Klára.

1883-tól Szentes Csongrád vármegye székhelye lett, 1887-től megindult a vasútközlekedés, lakóinak száma pedig meghaladta a 30 ezer főt. E fejlődés láttán, többen úgy gondolták, hogy elérkezett az ideje a negyedik gyógyszertár felállításának. Elsőként ifj. Várady Lajos adta be ezirányú kérelmét, majd példáját hamarosan három másik szakképzett gyógyszerész követte. A városi közgyűlés pártolta az ügyet, mert megítélése szerint egy új gyógyszertár nem veszélyezteti a meglévő három zavartalan működését. Ezért 1887. június 6-án tartott ülésén határozatilag kimondta: "A városi képviselő-testület egy 4-dik gyógytár felállítását nemcsak megengedhetőnek véli, de azt ezennel kérelmezi is, mert ezáltal a város közönsége egy nagy részének méltányos s közegészségi szempontból szükséges, s már e képviselő-testület által 1882. évben jogosnak s megadandónak jelzett óhaja teljesül." A továbbiakban behatárolta az új gyógyszertár helyét, és kimondta, hogy az új patikajog ifj. Várady Lajos gyógyszerésznek adassék ki.

A belügyminiszteri engedély 1887. december 27-diki keltezéssel elkészült. Lényege: Ifj. Várady Lajos okleveles gyógyszerésznek "ezennel megengedem, hogy Szentes város II. tizedére nézve, hol eddig gyógyszertár nem létezik, egy negyedik személyes üzleti jogú gyógyszertárt felállíthasson, oly kikötéssel azonban, hogy az a Nagytemető utczának a Szarkás utczáig terjedő vonalon túl, a II. tizednek észak felé eső bármely pontján legyen felállítható." A BM leírat kikötötte azt is, hogy a gyógyszertár felállítása egy éven belül történjék meg, különben Várady elveszíti jogosítványát.

A felsőpárti új gyógyszertár a Szarkás utca (ma Rákóczi F. u.) és a Felsőtemető utca (ma Dósai Molnár Mihály u.) sarkán 1888 nyarára felépült, és "Angyalhoz" néven megkezdte működést. (Említést érdemel, hogy a Felsőtemető utcát 1903-1906 között nevezték Patika utcának is a sarki gyógyszertárról.) A Rákóczi u. 52. sz. alatti gyógyszertár az 1930-as évek végéig a Várady család tulajdonában maradt, majd 1938-tól Szentessy István tulajdonába ment át.

Az elkövetkező évtizedekben további négy új gyógyszertár kezdte meg a működését: 1901-ben a Szent Anna Patika a Kisérben, a Nagyörvény utcában (tulajdonos Török János); 1904-ben a Szentháromság Gyógyszertár a Vásárhelyi úton (Stammer László tulajdona); 1923-ban a Fehér Kereszt Gyógyszertár a Kossuth u. 36. sz. alatt (vitéz dr. Várady László, későbbi országgyűlési képviselő tulajdona); és nyolcadikként 1930-ban az Aranykalász Gyógyszertár a Jókai u. 89. sz. alatt (tulajdonos Oláh László)

Labádi Lajos