Választások a múltban (V.)

Kossuth Lajos megválasztása

Az 1869. évi választási küzdelemre készülôdô pártokról tudni kell, hogy még nem a mai értelemben használt politikai alakulatok voltak. Programjaikban és politikai állásfoglalásaikban nem a társadalmi, világnézeti, hanem a közjogi kérdések álltak a középpontban. Ebbôl adódóan 1867-68 folyamán a pártok az osztrák-magyar kiegyezéssel kapcsolatos állásfoglalásuk szerint különültek el egymástól.

A kiegyezés létrejötte után kormánypárttá vált Deák-párt magába foglalta mindazokat, akik elfogadták a kiegyezés adott formáját; annak fenntartását és védelmét tekintették legfôbb politikai feladatuknak. A Balközép-párt elvileg helyeselte a kiegyezés megkötését, de hangot adott a kiegyezés adott formájával szembeni elégedetlenségének, és fôként a kiegyezés szilárdságával, a magyar önállóság tényleges biztosításával kapcsolatos bizalmatlanságának. A szélsôbaloldalt képezô 48-as párt ellenezte a kiegyezést, programjában Magyarország függetlenségéért, az önálló hadügy, külügy és pénzügy megteremtéséért szállt síkra. Célul tûzte ki az 1848. évi törvények teljes visszaállítását. Tömegbázisa elsôsorban a jobbágyfelszabadítóként tisztelt Kossuth Lajost követô mezôvárosi parasztság, a függetlenségi eszméket magáénak valló vidéki értelmiség és kézmûves kispolgárság soraiból került ki.

A bemutatott pártok helyi képviselôi élénk szervezômunkát folytattak Csongrád megye választókerületeiben. Szervezetileg elsôként a Csongrád megyei Deák-párt alakult meg Kárász Benjamin fôispán vezetésével. 1869. január közepén összeállítottak egy programot, amelyet 25-en írták alá, köztük Farkas Gedeon, aki hamarosan a szentesi Deák-párt elnökeként kezdte meg a szervezômunkát.

A fôispán sietett beszámolni a belügyminiszternek a Deák-párt sikeres megalakításáról, de nem titkolta el az ellenzéki pártok térnyerését sem. Nem is igen tehette, hiszen az országos lapok folyamatosan hírt adtak a vidéki pártalakulásokról. A Hon címû lap a Balközép-párt szentesi térnyerésérôl írt, ugyanakkor a Magyar Újság a 48-as párt sikereirôl tudósított. Eszerint Ferenczy Sándor ügyvéd, volt honvédhadnagy indítványára Szentesen is megalakult a 48-as párt, aminek a pesti központ Kossuth Lajost ajánlotta jelöltül. Ezt a szentesi választmány március 6-i ülésén elfogadta, s a másnapra összehívott közgyûlés elé terjesztette. Midôn a városháza udvarán összegyûlt 500-600 földmûvesbôl és iparosból álló választó nép “Kossuth Lajos legnagyobb hazánkfiát hallá a képviselôjelöltségre ajánltatni, harsány hosszan tartó éljenekkel üdvözlé és egy hang ellenmondás nélkül fogadá el és kiáltotta ki Kossuth Lajost követjelöltjének” – írta a korabeli tudósító.

A helyi Balközép-párt vezetôsége belátta, hogy a kialakult erôviszonyok között, s különösen Kossuth Lajos jelöltségével szemben nem vehetik fel eredményesen a küzdelmet. Ezért bejelentette, hogy a Balközép-párt Kossuth Lajos megválasztása érdekében csatlakozik a 48-as párthoz, s nem indít önálló jelöltet. A szentesi Deák-párt azonban saját jelöltet állított Csengery Imre személyében. A 48-as párt – Csengery érkezésének napján – a piactér közepén felállított egy nemzeti színre festett 10 öles fenyôszálat, tetején egy hatalmas nemzetiszínû zászlóval: “Éljen Kossuth Lajos, Szentes város képviselôjelöltje” – felirattal. Az oszlop már állt, amikor megérkezett a Csengeryt kísérô Deák-párti menet. Erre nagy hangzavar támadt, a tömeg egyre kiabálta: “Éljen Kossuth! Nem kell Csengery!” Programbeszédét utóbb csak fegyveres fedezet mellett tudta megtartani. A három és fél órás beszéd után azonban a nép nem a szónokot, hanem Kossuth Lajost éltette.

A 48-as párt március 18-án tartotta meg utolsó választási nagygyûlését, amelyen a vezérszónok Ferenczy Sándor volt. A lelkes hangulatú gyûlés nem hagyott kétséget afelôl, hogy Kossuth Lajos megválasztása biztosra vehetô. A Deák-párt azonban nem adta fel a küzdelmet. Igen nemtelen fegyverhez nyúlva, hajszát indított az új népvezér, Ferenczy Sándor ellen. A nagysikerû 48-as népgyûlés után feljelentést tett Mikecz Ferenc szolgabírónál (a Deák-párt alapító tagjánál), amelyben felségsértéssel és nyilvános lázítással vádolta meg Ferenczyt népgyûlési beszéde miatt. A feljelentés alapján Mikecz szolgabíró még március 18-án éjjel – vagyis három nappal a választások elôtt! – lefogatta Ferenczy Sándort és a szegvári megyei börtönbe szállíttatta.

A választásra március 22-én került sor. A választási elnök felhívta a pártokat, hogy nevezzék meg jelöltjeiket. Az egyesült ellenzék nevében Horváth Ferenc, a Balközép-párt egyik vezetôje bejelentette, hogy Kossuth Lajost kívánják megválasztani. A bejelentést harsogó éljenzéssel fogadták a jelenlévôk. A Deák-párt a választási elnök háromszori felszólítására sem nevezte meg jelöltjét, így Kossuth Lajos lett Szentes közfelkiáltással megválasztott országgyûlési képviselôje.

Labádi Lajos