|
Szentesi Évfordulónaptár - 2013. április
2013.
január, február, március, x,
május, június,
július, augusztus,
szeptember,
október, november, december
84 éve, 1929. április 30-án megalakult a Szentesi Kultúr Egyesület. Elnöke dr. Csergő Károly alispán. 91 éve, 1922. április 30-án gróf Batthyány Tivadar programbeszédet tartott Szentesen a Tyúkpiac téren (ma Szabadság tér).
114 éve, 1899. április 30-án Lakos Imre polgármester nem engedélyezte a szentesi munkásnők által bejelentett népgyűlést. (Elutasító határozatát többek között azzal indokolta, hogy a „nőknek főzőkanál és orsó való, nem pedig a politika”.)
153 éve, 1860. április 30-án Szentes Város Községi Választmánya
megemlékezett gróf Széchenyi István
munkásságáról és április 8-án bekövetkezett haláláról. A választmányi tagok határozatot hoztak a gyászünnepély megtartásának módozatairól: május 8-ra gyászistentiszteletet rendeltek, emellett felszólították a város lakosságát,
*** *** ***
25 éve, 1988. április 29-én a Városi Galériában megnyílt Csete Ildikó textiltervező kiállítása.
65 éve, 1948. április 29-én az országgyűlés elfogadta az 1948: XXV. törvénycikket a 100-nál több munkást foglalkoztató üzemek államosításáról.
94 éve, 1919. április 29–30 között
94 éve, 1919. április 29-én a vörös különítményesek a kiskunfélegyházi vasútállomáson dr. Kiss Béla volt szentesi főjegyzőt, valamint az Óföldeákról túszként elhurcolt Návay Lajost és Návay Ivánt agyonlőtték.
107 éve, 1906. április 29-én ismét dr. Molnár Jenőt választották meg Szentes országgyűlési képviselőjévé. Három jelölt küzdött a mandátum elnyeréséért: dr. Molnár Jenő függetlenségi 48-as párti, Rónay Ákos 48-as Kossuth-párti és Vecseri János újjászervezett szociáldemokrata párti. (A szavazatok megoszlása: Molnár 544, Rónay 65, Vecseri 13.) 113 éve, 1900. április 29-én a szentesi szociáldemokraták népgyűlést tartottak a Kossuth téren. Napirend: 1. A munkások helyzete; 2. Az általános titkos választójog; 3. Május első napjának ünneplése. (Szónokok: Mezőfi Vilmos és Békési Imre.) 126 éve, 1887. április 29-én született dr. Péter (Polacsek) Ernő (1887-1949) ügyvéd, városi és megyei képviselő, számos társadalmi és politikai szervezet tisztiügyésze. (A Kossuth u. 1. számú ház falán emléktábla őrzi nevét.) Halálának körülményei máig tisztázatlanok. 154 éve, 1859. április 29-én megkezdődött az olasz-francia-osztrák háború. A magyar városokban is folyt az önkéntesek toborzása, adományok gyűjtése. *** *** *** 94 éve, 1919. április 28-án este 10 órakor a vörös különítmény vonata elhagyta Szentest, megrakva terménnyel, élőállattal, takarmánnyal, élelmiszercikkekkel, egyéb árukészletekkel, hadfelszerelési cikkekkel, magánosoktól elvett értékekkel. E napon távozott a városból az itt levő vöröskatonaság, távoztak a vármegyei és városi direktórium tagjai, a pártszervezet és a szakszervezetek vezetői.
119 éve, 1894. április 28-án a várható május 1-i munkástüntetésre tekintettel 100 főnyi katonaság érkezett Szentesre. 124 éve, 1889. április 28-án Rónay Lajos főispán benyújtotta lemondását. *** *** *** 29 éve, 1984. április 27-én dr. Ancsel Éva filozófus, tanszékvezető egyetemi tanár előadást tartott a Művelődési és Ifjúsági Házban korunk legfontosabb társadalmi és emberi problémáiról.
77 éve, 1936. április 27-én az építőipari munkások újabb memorandumot szerkesztettek, ezúttal a főispánnak címezve. Kilenc pontban foglalták össze azokat az intézkedéseket, amelyeket elengedhetetlennek tartottak az építőipari munkások helyzetének javításához. Kulcskövetelésük ezúttal is a legkisebb munkabérek megállapításáról szóló rendelet minden építőipari szakmára történő kiterjesztése volt, de felvetették a 48, ill. 40 órás munkahét bevezetését is. A nyomaték kedvéért a főispánnak átnyújtott emlékiratot 106 építőmunkás írta alá.
82 éve, 1931. április 27–29 között Csongrád vármegye kisgyűlése, majd közgyűlése Zemplén vármegye felhívására elmarasztaló határozatot hozott Móricz Zsigmond író ellen, aki egy tudósításában elismerően szólt a Csehszlovákiában tapasztalt pezsgő magyar irodalmi életről. A neves írót hazafiatlansággal, a magyar nemzeti kultúra elárulásával vádolták meg. A kisgyűlésen és a közgyűlésen rendkívül heves vita bontakozott ki. Gilicze Antal és Böszörményi Jenő református lelkészek védelmükbe vették Móriczot, s kérték az ügy levételét a napirendről. A többség – élükön dr. Cicatricis Lajos ny. főispánnal – ragaszkodott az író megbélyegzéséhez, melyet a közgyűlés végül 46:22 arányban megszavazott.
94 éve, 1919. április 27-én Molnár István parancsnoksága alatt Szentesre érkezett egy budapesti vörös különítmény, azzal a feladattal, hogy hajtsa végre a város anyagi és katonai kiürítését. Utasítására lefogtak 43 vagyonos polgárt, akiket túszként vagonokba tettek. Közöttük volt dr. Kiss Béla volt városi főjegyző és dr. Négyesi Imre is, aki eddig a polgármesteri teendőket látta el. 94 éve, 1919. április 27-én a Szegeden állomásozó francia csapatok megszállták Makót és Nagylakot. A román hadsereg elfoglalta Kabát, Balmazújvárost, Hajdúnánást és Nyíregyházát. A Vörös Hadsereg védelemre rendezkedett be a Tisza vonalánál. A 6. hadosztályhoz tartozó alakulatok zömét Szolnokra, a Makó–Hódmezővásárhely–Orosháza körzetében levő vörös alakulatokat (mintegy 5-6000 főt) Szentesre irányították. 101 éve, 1912. április 27-én a Tóth József Színházban nagysikerű növendék hangversenyt rendeztek Kiss János zenetanár és Vincze Józsefné zongoratanárnő tanítványai részvételével. 132 éve, 1881. április 27-én 55 éves korában elhunyt Ringvald József (1826–1881) városi seborvos.
146 éve, 1867. április 27-én megtartották a kiegyezés utáni első megyei tisztújítást. Ez alkalommal a szentesi járás főszolgabírójává Mikecz Ferenc szentesi ügyvédet választották meg. 149 éve, 1864. április 27-én városi küldöttség utazott Pestre a Károlyi grófokhoz. A bíróságilag megítélt végrehajtástól nem tekintettek el, de hozzájárultak a tartozások részletekben történő kiegyenlítéséhez. 278 éve, 1735. április 27-én a Békés megyei elégedetlen jobbágyok Szentandráson fegyveres fölkelést robbantottak ki. Magukat kurucoknak nevezték; legfőbb követelésük a vallásszabadság biztosítása és az adóterhek enyhítése volt. Számuk Békés és Csongrád megyéből mintegy ezerre növekedett. Kapcsolatban álltak Szegedinác Pero szerb határőr kapitánnyal, aki a határőrök segítségét ígérte. A szentesiek nem csatlakoztak a fölkeléshez, mivel a város földesura biztosította a vallásszabadságot, a jobbágyait pedig különböző adókedvezményekben részesítette. *** *** *** 82 éve, 1931. április 26-án délelőtt zászlóbontó nagygyűlést tartott Szentesen (a Tyúkpiac téren) a Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Agrárpárt, amelynek vezérszónoka Gaál Gaszton országgyűlési képviselő volt. A népes gazdagyűlést dr. Vass Sándor országos titkár nyitotta meg.
83 éve, 1930. április 26-án a munkanélküli építőmunkások egy memorandumot nyújtottak át a polgármesternek, mely kívánságaikat tartalmazta.
121 éve, 1892. április 26-án Stammer Sándor alispán benyújtotta lemondását. (43 éven át állt Csongrád vármegye szolgálatában, ebből 21 évig alispánként.) *** *** *** 40 éve, 1973. április 25-én elhunyt Fenyvesi István (1899–1973) földmunkás-kubikos. 1917-ben behívták katonának, 1918 decemberétől 1918 márciusáig nemzetőrként szolgált, majd vöröskatona lett. A Vörös Hadsereg 46. tüzérezredébe osztották be; részt vett az Érsekújvár körüli harcokban, majd a Tisza-vonal védelmében. 1923-ban bekapcsolódott a földmunkás szakszervezet, majd a Szociáldemokrata Párt munkájába. 43 éve, 1970. április 25-én Szentesre látogatott Fock Jenő miniszterelnök. A városi séta során megtekintette a folyamatban lévő főutcai építkezéseket, a felújított színháztermet, valamint a városközpont rekonstrukciós tervének makettjét. 79 éve, 1934. április 25-én Szentes és a környékbeli községek kubikosainak küldöttsége kereste fel a földművelésügyi minisztert. Átadtak egy memorandumot, amelyben állami közmunkák beindítását szorgalmazták.
94 éve, 1919. április 25-én a városi munkástanács ülésén a szakszervezetek képviselői egyöntetűen kimondták a Vörös Hadsereghez való csatlakozást. 98 éve, 1915. április 25-én Rakovszky István néppárti képviselő javaslatot terjesztett elő a parlamentben a „hősök választójogáról”. Lényege: Minden 20 éven felüli, harctéri szolgálattal rendelkező férfi kapjon választójogot. 100 éve, 1913. április 25-én 87 éves korában elhunyt Magyar József (1826-1913) volt városi írnok, levéltárnok, jogi és pénzügyi tanácsnok, helyettes polgármester. (52 évig állt Szentes város szolgálatában.)
169 éve, 1844. április 25-én az életveszélyessé nyilvánított régi katolikus templomot a torony kivételével elbontották. A Historia Domus erről a következőket tartalmazza: „Eljött az idő, a régóta olyannyira várt idő, mely a jelenkorban élő emberek lelkében soha el nem felejthető, és sok-sok év reménykedésére helyezte fel a koronát! Megkezdték ezen a napon az Ősi Templomot, amely már kifejezetten elhanyagolt állapotban volt, és a rátekintők szemének nem mutatott semmi mást, mint romhalmazt, amelyhez egyre inkább közelkerült, lebontani. Az egykori templom falait mindenütt rövid idő alatt – kivéve a tornyot – olyan alaposan lebontották úgy, hogy kő kövön nem maradt.” (A munka valóban gyors volt, július 6-án már folytak az új épület alapozási munkálatai.) *** *** *** 34 éve, 1979. április 24-én Bessenyei Ferenc kétszeres Kossuth-díjas színművész önálló estet adott a Tóth József Színházteremben, amelyet a Magyar Rádió is közvetített. 54 éve, 1959. április 24-én elhunyt Kádár Sándor (1892-1959) kőművesmester. 68 éve, 1945. április 24–25 között különböző feljelentések nyomán Tömpe András rendőr főtanácsos vizsgálatot folytatott ifj. Lakos József szentesi rendőrkapitány ellen. Megállapította, hogy „Lakos József volt detektív a múlt rendszerben erősen exponálta magát, és reakciós tevékenységét ma is folytatja, fedezi a múlt rendszer bűnöseit, és szabotálja a demokrácia tisztító munkáját”. Mindezek alapján intézkedett Lakos József őrizetbe vételéről, akit néhány nappal később (május 3-án) a mezőhegyesi internáló táborba kísértek. A városi rendőrkapitányság vezetését Nagy István vette át.
99 éve, 1914. április 24-én elhunyt dr. Füsti Molnár Sándor (1866-1914) ügyvéd, takp. ügyész, titkár. 104 éve, 1909. április 24-én a király elutasította az önálló magyar jegybank létrehozásának tervét. 119 éve, 1894. április 24-én a kormány kivételes állapotot rendelt el az Alföldön a szocialista szervezkedés letörése érdekében. 122 éve, 1891. április 24-én 89 éves korában elhunyt Bonyhády (Perczel) István (1802–1891), Csongrád megye 1850–1858 közötti megyefőnöke. 122 éve, 1891. április 24-én született Szentesen Kardos Lajos (1891-1919) tanár, irodalomtörténész, Kardos Albert fia. Fő műve Arany János Bolond Istókja. Debrecen, 1914.
159 éve, 1854. április 24-én Ferenc József császár házasságot kötött Erzsébet bajor hercegnővel. Ez alkalomból részleges amnesztiarendelet jelent meg. 213 éve, 1800. április 24-én Kiss Bálint református lelkész feleségül vette Veresegyházi Pál és Szoboszlai Julianna leányát, Évát, akitől hat gyermeke született. (Csak három fiú élte meg a felnőttkort: Bálint, Ferenc és Pál.)
24 éve, 1989. április 23-án nagysikerű koncertet tartott a színházban a Benkó Dixieland Band.
68 éve, 1945. április 23-án a Magyar Alföld tudósítása szerint a tavaszi mezőgazdasági munkák megszervezésére és ellenőrzésére alakult Termelési Bizottság a város határát nyolc tanyaközpontra osztotta fel: Eperjes, Belsődonát, D-oldal, Berekhát, Nagyhegy, Kaján, Nagytőke, Rét. A munkálatok megkezdéséhez 70 üzemképes traktor, 1500 ló és 250 igavonó ökör állt rendelkezésre. 77 éve, 1936. április 23-án dr. Négyesi Imre polgármester – „egészségügyi okokra” hivatkozva – benyújtotta lemondását. 114 éve, 1899. április 23-án a szentesi munkások gyűléstartásra kértek engedélyt egyletalakítás céljából. Lakos polgármester az engedélyt megtagadta, mondván: a munkások nem rendelkeznek jóváhagyott szabályrendelettel. 117 éve, 1896. április 23-án az I. Függetlenségi és 48-as Pártkör választmánya elítélte Temesváry Antal pártbontó tevékenységét. Figyelmen kívül hagyva kilépési nyilatkozatát, egyhangú határozattal kizárták a pártkörből. 118 éve, 1895. április 23-án munkásküldöttség kereste fel dr. Vadnay Andor főispánt, munkát kérve a közel 1000 szentesi munkanélküli földmunkásnak.
138 éve, 1875. április 23-án elhunyt Dosics György (1820-1875) szolgabíró, cs. kir. asztalnok. *** *** *** 68 éve, 1945. április 22-én megalakult a Mérnökök és Technikusok Szakszervezetének szentesi csoportja. 69 éve, 1944. április 22-én a munkásmozgalom szentesi vezetőit (Vecseri Bálintot, Mikecz Jánost, Virág Sándort és Kádár Sándort) lefogták, és Budapestre szállították. Egy héten át elzárva tartották őket a Keleti pályaudvar melletti toloncházban, majd közülük Vecseri Bálintot Ricsére, Mikecz Jánost és Virág Sándort Kistarcsára, Kádár Sándort Nagykanizsára internálták.
94 éve, 1919. április 22–23 között a román csapatok elfoglalták Mátészalkát, Gyulát, Debrecent és Hajdúszoboszlót. A csehszlovák hadsereg Ungvárnál támadást indított. 94 éve, 1919. április 22-én a városi és a vármegyei direktórium tárgyalt a túszok kijelölésének kérdéséről. A legenyhébb eljárást választották: beidéztek 10 vagyonosabb személyt, közölték velük, hogy túszok, de a városból nem viszik el őket, internálásukat nem tartják szükségesnek. A Munkás-, Katona- és Paraszttanács délutáni ülésén azonban újból napirendre került a Kormányzótanács rendeletének végrehajtása, és többen követelték a túszok elfogását és Budapestre szállítását. Ezt az eljárást a mérsékeltebb tagok, élükön Sima Lászlóval, visszautasították. A túszok kijelöléséről a direktórium másnapi sajtóközleménye tudósított azzal a megjegyzéssel, hogy a kijelöltek (számukat nem közölték) személyükben felelősek a rend megtartásáért és az esetleges helyi ellenforradalmi kísérletekért. 122
éve, 1891. április 22-én Csongrád megyéből 100 fős monstre deputáció utazott a fővárosba. A delegáció részt vett a parlament délelőtti ülésén, ahol két interpelláció hangzott el a Csongrád megyében uralkodó állapotokról. A küldöttséget délután fogadta
149 éve, 1864. április 22-én az uralkodó fölmenti hivatalából gróf Forgách Antal kancellárt, s utódjául gróf Zichy Hermannt nevezte ki.
*** *** ***
117 éve, 1896. április 21-én a képviselőház megszavazta a honalapítás ezredik évfordulójának (millennium) törvénybe iktatását (VIII. tc.). 148 éve, 1865. április 21-én megyei tisztigyűlést tartottak az új városi szervezetek kidolgozása tárgyában. Elutasították a szentesi küldöttek azon kérését, hogy az újabb népszavazásig engedélyezzék a rendezett tanács fenntartását. 150 éve, 1863. április 21-én született Király László (1863-1931) gimnáziumi tanár, aki 1894-től működött Szentesen. *** *** ***
34 éve, 1979. április 20-án a Hungária együttes sikeres koncertet tartott a Tóth József Színházteremben. 42 éve, 1971. április 20-án Mező László Liszt-díjas gordonkaművész és felesége, Várady Katalin zongoraművész, hangversenyt adtak Szentesen.
77 éve, 1936. április 20-án a szociáldemokrata városi képviselők egy felirattervezetet terjesztettek a közgyűlés elé, amelyben követelték a 8 órás munkaidő és a munkanélküli segély sürgős törvénybe iktatását. A polgármester nem engedélyezte az indítvány megvitatását, mondván: az politikai természetű, és meghaladja a képviselő-testület hatáskörét.
94 éve, 1919. április 20-án a békéscsabai 6. hadosztály toborzóbizottságának jelentése szerint a szentesi toborzójárás területén az elmúlt két hétben 752 fő lépett be a Vörös Hadseregbe: 382 gyalogos, 78 lovas, 104 tüzér, 24 műszaki, 5 árkász, 8 telefonista és 151 újonc. (A mindszenti toborzójárásban 771 fő, a hódmezővásárhelyiben 704 fő; vagyis Csongrád vármegye területén belépett összesen 2227 fő.) 174 éve, 1839. április 20-án a vármegyei küldöttség újabb vizsgálatot tartott a városnál. Pontos kimutatást kértek a város által 1836 óta felvett kölcsönökről, ezek hova fordításáról, ill. elszámolásuk módjáról.
*** *** ***
23 éve, 1990. április 19–20 között a Magyar Irodalomtörténeti Társaság „Csongrád megye irodalmi öröksége” címmel konferenciát tartott Csongrádon (19-én) és Szentesen (20-án). Előadások hangzottak el városunk jeles szülötteiről, dr. Négyesy László (1861–1933) és dr. Barta János (1901–1988) irodalomtudósokról. A két professzor tiszteletére emléktáblát állítottak egykori iskolájukban, a Horváth Mihály Gimnáziumban. A rendezvényhez kapcsolódott a Koszta József Múzeum „Szentes irodalmi kapcsolatai” című kiállítása, amelyet Bucsány György tanár, helytörténész rendezett. Az ünnepséget követően a művelődési központ pódiumtermében a Magyar Rádió rendezésében a Tiszatáj c. folyóirat szerkesztőivel beszélgetett Dorogi Zsigmond, a rádió főmunkatársa. 35 éve, 1978. április 19-én a Fegyveres Erők Klubjában emlékkiállítás nyílt a Magyar Honvédelmi Szövetség (MHSZ) megalakulásának 30 éves évfordulója tiszteletére. 67 éve, 1946. április 19-én Szentes székhellyel megalakult a Csongrád Vármegyei Nemzeti Bizottság. Elnök Szőke Ferenc, alelnök Erdei Mihály, titkár dr. Kunszeri Béla. 93 éve, 1920. április 19-én a Horthy-korszakban első ízben ült össze Szentes város képviselő-testülete, dr. Négyesi Imre polgármester-helyettes elnökletével. Megnyitó beszédében ismertette, hogy a testület 1918. december 1-jén tartotta utolsó közgyűlését, s ezt követően 15 hónapig szünetelt. Bejelentette, hogy időközben 12 városi képviselő hunyt el, és több tisztviselői állás is megüresedett. 94 éve, 1919. április 19-én a Forradalmi Kormányzótanács az ellenforradalom megakadályozására a vagyonos polgárok soraiból túszok szedését rendelte el.
109 éve, 1904. április 19-24 között országos általános vasutassztrájk volt.
153 éve, 1860. április 19-én az uralkodó állandósította Benedek Lajost Magyarország főkormányzói és főhadparancsnoki tisztségében. A kinevezést tartalmazó legfelső kézirat megszűntette az ország öt kerületre való osztását; a helytartósági osztályokat az Összpontosított Helytartóságba egyesítette, kilátásba helyezve a községi önkormányzat, a megyegyűlések és az országgyűlés helyreállítását. 157 éve, 1856. április 19-én a községi választmányon belül 6 tagú úrbérkárpótlási bizottmány alakult a város örökváltsági ügyének intézésére. (A bizottmány elnöke Jurenák Eduárd.) 165 éve, 1848. április 19-én a szentesi népgyűlés megválasztotta a 86 tagú ún. Nagyválasztmányt, amely a függőben lévő örökváltsági ügyek intézésére alakult, de a gyakorlatban a képviselő-testület szerepét is betöltötte.
*** *** ***
33 éve, 1980. április 18-án a Városi Galériában megnyílt Fritz Mihály szegedi szobrászművész kiállítása. 68 éve, 1945. április 18-án a Szentesi Nemzeti Bizottság határozatot hozott arról, hogy „ideiglenesen behelyezi a rendőrkapitányságra Nagy István szentesi lakost, azzal a megbízással, hogy a rendőrkapitányi tisztséget Lakos Józseffel együtt gyakorolják”. 68 éve, 1945. április 18-án a Szakszervezeti Bizottság titkárának jelentéséből kiderül, hogy Szentesen erre az időre 18 különféle szakszervezet alakult meg, s tagjainak létszáma 3898 fő. (Május végére a szakszervezeti csoportok száma 21-re emelkedett.)
94 éve, 1919. április 18-án a Forradalmi Kormányzótanács a román csapatok elleni harc felvétele mellett foglalt állást. A Hadügyi Népbiztosság Stromfeld Aurélt kinevezte a Keleti Hadsereg vezérkari főnökévé. 109 éve, 1904. április 18-án Szentes városa csatlakozik Zalaegerszeg felhívásához, amely a rendezett tanácsú városok szövetségének megalakítására irányul. 120 éve, 1893. április 18-án elhunyt Kamocsay János (1818-1893) volt városi levéltárnok, közigazgatási tanácsnok, 1862-65 között Szentes város polgármestere, majd főbírája, a Bökény-Mindszenti Ármentesítő Társulat igazgatója.
138 éve, 1875. április 18-án László Imre, Szentes országgyűlési képviselője mintegy 6000 fős hallgatóság előtt megtartotta beszámolóját az elmúlt parlamenti ciklusról, a szentesiek bizalmába ajánlva Simonyi Ernőt, aki hatásos beszédet intézett az egybegyűltekhez. 165 éve, 1848. április 18-án a szentesi nemzetőrség létszáma folyamatosan gyarapodott. A jelzett időben már 5 gyalogos, 1 lovas és 1 vadász század állt talpon, és kezdte meg a kiképzést. Megtörtént a tisztek és altisztek megválasztása is. Az első választáskor kapitányok lettek: Kása Antal, Balog Lajos, Kocsis Pál, Müller Lajos, Seress László gyalogos; Beliczay Pál lovas; Horváth László vadász. 176 éve, 1837. április 18-án a szentesi népgyűlés elfogadta a Károlyi grófokkal kötött örökváltsági pótszerződést.
*** *** *** 81 éve, 1932. április 17-én beiktatták a szentesi izraelita hitközség lelkészi állásába dr. Würdiger Józsefet, az újonnan megválasztott főrabbit.
114 éve, 1899. április 17-én városi képviselő-választások zajlottak Szentesen. A Függetlenségi és 48-as Párt fölényes győzelmet aratott. A város 10 választókerületéből 8-ban az ellenzéki jelöltek futottak be. A megválasztott 50 képviselőből 41 függetlenségi. (A helyi Kossuth-párt a kormánypárt jelöltjeit támogatta.)
139 éve, 1874. április 17-én a király szentesítette az egységes, tízes felosztású mértékrendszert (méter, kg, liter) 1876. január 1-vel bevezető 1874: VIII. törvénycikket. 147 éve, 1866. április 17-én 42 éves korában elhunyt Rákos Antal (1824–1866) volt levéltárnok, városi főkapitány.
*** *** ***
87 éve, 1926. április 16-án elhunyt dr. Molnár Jenő (1861-1926) ügyvéd, Szentes 1900–1910 közötti országgyűlési képviselője. 94 éve, 1919. április 16-án a román hadsereg megindította támadását a Tanácsköztársaság ellen. Csapatai előrenyomultak a Szamos és a Maros között. 95 éve, 1918. április 16-20. között népszámlálást tartottak Szentesen a város következő évi közélelmezési szükségleteinek felmérésére. A katonai bevonulások miatt a törzslakosság létszáma összesen: 29.801 fő (11.969 férfi és 17.832 nő, vagyis közel 6000-rel kevesebb a férfi népesség); hadifoglyok száma: 1122 fő; hadikórházi ápolt: 326 fő; szállodai vendég: 16 fő; internált: 1 fő. A város népessége mindösszesen: 31.266 fő. Az őstermelők, önálló gazdálkodók száma: 8027 (4116 férfi, 3911 nő); iparosok és kereskedők száma: 1343 (871 férfi, 472 nő).
108 éve, 1905. április 16-án a Szentesen megjelenő Alföldi Ellenzék című újság Munkásszövetség címen melléklapot indított. (Szerkesztője Pásztor János. A hetenként megjelenő melléklap októberben megszűnt.)
113 éve, 1900. április 16-án megalakult a Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt Mezőfi Vilmos vezetésével. Az alakuló ülésen a szentesi munkásokat Békési Imre és Kürti Szabó Mária képviselte. Mindkettőjüket beválasztották a párt országos földműves bizottságába. 141 éve, 1872. április 16-án a Magyar Királyi Curia ítéletével lezárult a több évtizede tartó örökváltsági per Szentes városa és a Károlyi grófok között. (A lekötött zálogföldek visszakerültek a város tulajdonába.) 148 éve, 1865. április 16-án a Pesti Naplóban megjelent Deák Ferenc húsvéti cikke, amely komoly lépést jelentett a kiegyezési tárgyalások megkezdése felé. *** *** *** 41 éve, 1972. április 15-én 52 éves korában elhunyt Hajnal Mihály (1920–1972), a Felszabadulás Tsz elnöke, 1964–1967 között városi párttitkár.
68 éve, 1945. április 15-én megalakult a Csongrád Megyei Orvosok Szakszervezete. 83 éve, 1930. április 15-én munkanélküli építőmunkások népes küldöttsége kereste fel a polgármestert, részletesen ismertetve tarthatatlan helyzetüket.
107 éve, 1906. április 15-16. között Szentesen tartották a Magyarországi Független Szocialista Szövetség országos kongresszusát, amelyen 115 település képviseltette magát. A Várkonyi István vezetése alatt álló Független Szocialista Szövetség és Áchim András Szocialista Parasztpártjának egyesüléséből megalakult a Független Szocialista Parasztszövetség, valamint ennek szakszervezeteként a Magyarországi Földművelők, Kisgazdák és Kubikosok Országos Szakegyesülete. (A párt elnökévé Várkonyi Istvánt, a szakszervezet elnökévé pedig Áchim Andrást választották.) 113 éve, 1900. április 15-16 között a Magyarországi Szociáldemokrata Párt megtartotta VII. kongresszusát Budapesten. A pártellenzék Mezőfi Vilmos vezetésével kivonult a kongresszusról. *** *** *** 34 éve, 1979. április 14-én a Tóth József Színházteremben a Radnóti Színpad művészei vendégszerepeltek. Bodrogi Gyula rendezésében bemutatták a Volt egyszer egy kabaré c. zenés, táncos kabaré műsort. Főszereplők: Pécsi Ildikó, Harsányi Gábor és Hollai Kálmán.
73 éve, 1940. április 14-én a Szentesi Iparos Nőegylet az árvízkárosultak javára műsoros teaestet rendezett az Ipartestület székházában. Az est vendégei voltak Móricz Zsigmond és Németh László írók, akik műveikből tartottak felolvasást. Fellépett még Csajághy Gyula nótaszerző saját verseivel, és Brusznyai Árpád szavalattal. 94 éve, 1919. április 14-én a vármegyei munkás-, katona- és paraszttanács megválasztotta a vármegyei intézőbizottság 11 tagját, köztük 5 szentesit (Sima Lászlót, dr. Panyik Tóth Demetert, Kiss Ferencet, Jócsák Kálmánt, Ádám Takács Istvánt), továbbá 2 hódmezővásárhelyi, 2 csongrádi, 1 mindszenti és 1 szegvári lakost. A tanácskozás két adminisztratív szervet hozott létre: a vármegyei direktóriumot (tagjai Jócsák Kálmán elnök, Kiss Ferenc és dr. Panyik Tóth Demeter) és a vármegyei birtokrendező bizottságot (tagjai Ádám Takács István Szentesről, Csala Imre Hódmezővásárhelyről és Nagy Ferenc Csongrádról). Ugyanez az ülés a Tanácsok Országos Gyűlésébe Csongrád vármegye képviselőjeként Jócsák Kálmánt, Szentes képviselőjeként Vajda Imrét, Csongrád képviselőjeként Domokos Rókust delegálta. 104 éve, 1909. április 14-én megalakult a Szentesi Műpártoló és Műkedvelő Társaság. Elnöke Zsoldos Ferenc mérnök.
122
éve, 1891. április 14-én Csongrád Vármegye Közigazgatási Bizottsága nyilvános botrányt okozó kihágás címén
hivatalvesztésre
151 éve, 1862. április 14-én született dr. Tasnády Antal ügyvéd, Szentes 1891-1893 közötti polgármestere, városi tisztifőügyész, a Szentesi Kossuth Kör elnöke. 164 éve, 1849. április 14-én az országgyűlés a debreceni nagytemplomban kimondta Magyarország függetlenségét és a Habsurg-Lotharingiai ház trónfosztását. Kossuth Lajost kormányzóelnökké választották. *** *** ***
74 éve, 1939. április 13-án 58 éves korában váratlanul elhunyt dr. Csák Béla (1881–1939) orvos, 1915–1936 között városi tiszti főorvos. 88 éve, 1925. április 13-án megtartotta alakuló közgyűlését a Szentesi Fuvaros Iparosok Egyesülete. A megválasztott tisztikar: elnök Gullay Bertalan, alelnök Bán Szabó István, titkár Gyuricza György, pénztáros Paczali Mihály, jogtanácsos dr. Czukermann Andor.
141 éve, 1872. április 13-án Szentesre érkeztek László Imre és Madarász József országgyűlési képviselők, a 48-as Párt országos vezetői. László Imre szentesi képviselő beszámolt 3 éves parlamenti működéséről.
160 éve, 1853. április 13-án született Gyuricza István (1853-1929) görögkeleti kántortanító. *** *** ***
64 éve, 1949. április 12-én a köztársasági elnök feloszlatta az országgyűlést. A Népfrontba tömörült pártok közös listával indultak az új országgyűlési választásokon.
94 éve, 1919. április 12-én a Szentes városi és járási tanács együttes ülése megválasztotta a Csongrád Vármegyei Munkás-, Katona- és Paraszttanács tagjait. (Szentesről 8 küldött került be.)
149 éve, 1864. április 12-én a városi tanács kívánságára újabb birtokossági gyűlést tartottak. A már működő váltsági küldöttség taglétszámát felemelték 40 főre. A Váltsági Bizottmány néven megalakult testület elnöke Kamocsay János polgármester, alelnök Oroszi Miklós lett. 179 éve, 1834. április 12-én született Vastagh György (1834-1922) festőművész. *** *** *** 26 éve, 1987. április 11-én a hagyományokhoz híven Szentesen, a Klauzál Utcai Általános Iskolában rendezték meg az országos „C” osztályos társastánc bajnokságot. 68 éve, 1945. április 11-én Debrecenből Budapestre költözött az Ideiglenes Nemzeti Kormány. 103 éve, 1910. április 11-én megalakult a Szentesi Szabók Termelőszövetkezete. A tisztségviselőket április 25-én választották meg: elnök Vecseri Sándor, jegyző Sághy Zsigmond, pénztáros Berkovics József. (A szövetkezet 1911. augusztus 21-én feloszlatta magát.)
107 éve, 1906. április 11-én a Szabadelvű Párt bejelentette feloszlását.
116 éve, 1897. április 11-én elhunyt Pokomándy Ferenc (1829-1897) honvéd őrmester, v. írnok. 138 éve, 1875. április 11-én megtartotta alakuló pártértekezletét a Szentesi Függetlenségi Párt. A párt elnökévé Buday Józsefet, jegyzőjévé Sima Ferencet választották. Az értekezlet csatlakozási felhívást intézett a város azon balközép elvű polgáraihoz, akik rosszallással fogadták a „bihari pontok” önkényes feladását és nem támogatták a fúziót. 204 éve, 1809. április 11-én I. Ferenc osztrák császár utasította József nádort, hogy hívja fegyverbe a magyar nemesi fölkelést Napóleon francia császár ellen. Csongrád vármegye ezúttal 285 embert állított ki, amelyből Szentesre 43 fő esett. A besorozottakon kívül Szentesről 68-an önként léptek be a nemesi fölkelő seregbe, a lakosság pedig 2354 forintot és 13 lovat adományozott hadi célokra. A megye többi településéről is sok önkéntes jelentkezett, így a vármegye összesen 621 fővel szállt táborba. 549 éve, 1464. április 11-én a Hékédi család, illetve örökösei kérésére a fehérvári keresztes konvent és a budai káptalan határjárással tisztázta Szentes és Hékéd, valamint Szentjános és Böld között a választóvonalat. 772 éve, 1241. április 11-én a tatár fősereg Batu kán vezetésével a Sajó (muhi) menti csatában legyőzte IV. Béla hadait. A tatárdúlás Szentes vidékét is érintette. Petrák Ferenc kéziratos krónikája erről így írt: „Az 1241-ik esztendőben ezen várost a Tatárok kirabolták s végképpen elpusztították.” Szentes lakosai a Kurca nádasaiban és mocsaraiban kerestek menedéket. Határában több falu teljesen elnéptelenedett, így Ecser és Szentmihály. *** *** ***
66 éve, 1947. április 10-én a nemzetgyűlés elfogadta az 1947: XI. törvénycikket a szövetkezetekről. 67 éve, 1946. április 10-én a Független Kisgazdapártból kizárt képviselők megalakították a Magyar Szabadságpártot. Elnök Sulyok Dezső, társelnökök Nagy Vince és Vásáry István. 94 éve, 1919. április 10-én megalakult a Szentes Járási Munkás-, Katona- és Paraszttanács. Az 55 tagú testületbe Szentes város 28, a községek (Nagymágocs, Mindszent, Szegvár, Derekegyház) összesen 27 képviselőt küldhettek.
107 éve, 1906. április 10-én dr. Csató Zsigmond főispán benyújtotta lemondását. (Szeptemberig hivatalban maradt.)
163 éve, 1850. április 10-én felmentették hivatalából Temesváry Istvánt, Csongrád megye cs. kir. megyefőnökét, s helyére az erőszakosságáról ismert Bonyhády (Perczel) István volt Baranya megyei szolgabírót nevezték ki. *** *** ***
26 éve, 1987. április 9-én a színházteremben sikeres koncertet adott Katona Klári népszerű táncdalénekes. 27 éve, 1986. április 9-én az Ifjúsági Házban megtartotta alakuló összejövetelét a Videoklub, amelynek vezetője Tóthné Derdák Erzsébet.
61 éve, 1952. április 9-én elhunyt Vajda Imre (1885-1952) földmunkás-kubikos, városi és megyei képviselő, a Nemzeti Bizottság elnöke, Szentes 1945-1948 közötti polgármestere. (1991-ig utca viselte nevét Szentesen.)
94 éve, 1919. április 9-én a gyalogos katonaság összpontosításának egyik gyűjtőközpontjává Szentest jelölték ki: a békéscsabai 6. hadosztály 101. dandárcsoportja rendezte be gyűjtő és felszerelési állomását városunkban.
114 éve, 1899. április 9-én Futó Zoltán szentesi református lelkész első alkalommal tart gyermek-istentiszteletet. 151 éve, 1862. április 9-én született lovag Prunkl János (1862-1929), a Szentesi Tudományos Mozgószínház tulajdonosa. 163 éve, 1850. április 9-én született Pósa Lajos (1850-1914) költő, meseíró. *** *** ***
34 éve, 1979. április 8-án a Móricz Zsigmond Művelődési Központban országos „C” osztályos társastánc bajnokságot rendeztek, amelyen 24 táncospár mérte össze tudását.
98 éve, 1915. április 8-án 51 éves korában elhunyt dr. László (Lőwy) Vilmos (1864-1915), Szentes város 22 éven át volt tiszti főorvosa, megyei képviselő, tiszteletbeli megyei főorvos, a szentesi gimnázium közegészségtan tanára.
109 éve, 1904. április 8-án a városi népkönyvtár a Jurenák-féle házból a ligeti városházára (ma múzeum) költözött. A könyvtár kezelője Tóth Gyula. 119 éve, 1894. április 8-án a szentesi munkások – mintegy 4000 fős hallgatóság részvételével – megtartják a márciusban elnapolt népgyűlésüket. (Szónokok: Molnár Ferenc, Tarnóczy Mihály, Békési Imre.) Kimondják az Általános Munkás Önképző Egylet megalakítását. (Ideiglenes elnök: Tarnóczy Mihály, alelnök: Fekete Nagy Balázs.) 129 éve, 1884. április 8-án Lovag Thyr Miksa ezredes parancsnokságával Szentesre érkezett a menetgyakorlatot teljesítő 46. gyalogezred 28 tisztje és 500 közlegénye. A város a legénység számára 20 óriási bográcsban főzetett ebédet, a tiszteket pedig a nagyvendéglőben látták vendégül. A katonák másnap reggel tovább vonultak.
153 éve, 1860. április 8-án gróf Széchenyi István a hatósági zaklatások hatására Döblingben öngyilkosságot követett el. 278 éve, 1735. április 8-án a törökországi Rodostóban meghalt II. Rákóczi Ferenc (1676–1735) fejedelem. *** *** *** 94 éve, 1919. április 7-én megválasztották a 72 tagú Szentes Városi Munkás-, Katona- és Paraszttanácsot. A választáson 4793 szavazatot adtak le. A megválasztottak társadalmi összetétele: 24 földmunkás, 25 kisipari munkás, 5 nagyüzemi munkás, 4 háztartásbeli, 9 tisztviselő, 3 tanár és tanító, 1 vasutas, 1 méhész. 106 éve, 1907. április 7-én a szentesi földmunkások népgyűlést tartottak a Kossuth téren, amelynek napirendje: 1. A földmunkások helyzete, 2. Egyesülési és gyülekezési jog. 112 éve, 1901. április 7-9. között a Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt országos kongresszust tartott Szentesen a Tabák-féle vendéglőben. (57 település 250-300 küldöttel képviseltette magát.) A kongresszus határozatait a Szabad Szó c. munkáslap tette közzé. 121 éve, 1892. április 7-9-én Balogh János és Sima Ferenc országgyűlési képviselők parlamenti szűzbeszédeikben feltárták a Csongrád megyében uralkodó zavaros állapotokat, kemény bírálatot mondva Zsilinszky Mihály főispán és Stammer Sándor alispán jogsértéseken alapuló rendszeréről.
253 éve, 1760. április 7-én délután hatalmas tűzvész ütött ki Szentesen, amelynek következtében a város kétharmad része megsemmisült. A középületek mellett (iskolák, református templom, magtárak, malmok) 211 lakóház égett hamuvá. Leégett a városháza is, benne a város régi irataival. *** *** *** 33 éve, 1980. április 6-án az órák előreállításával (Magyarországon első ízben) életbe lépett a nyári időszámítás, amely szeptember 28-ig tartott. 73 éve, 1940. április 6-án kormányrendelet jelent meg a cukor- és zsírjegyek bevezetéséről. 74 éve, 1939. április 6-án befejeződött a szentesi jószágállomány szemléje és összeírása, amelynek eredménye: szarvasmarha összesen 6576, ebből 665 bika (47 tenyészbika, 29 egyéb bika, 589 bikaborjú), 3057 tehén, 1881 üsző, 483 ökör, 490 tinó; lovak száma összesen 5618, ebből 436 mén (32 tenyészmén, 42 egyéb mén, 362 méncsikó), 3287 kanca, 1724 paripa, 171 paripa csikó; sertések száma összesen 17 958, ebből 4070 kan (77 tenyészkan, 14 egyéb kan, 3979 malac), 9304 koca (2609 koca, 6695 malac), 4584 ártány; juhok száma összesen 4936, ebből 482 kos (186 tenyészkos, 21 egyéb kos, 275 kosbárány), 3913 juh, 332 bárány, 209 ürü; 208 kecske és 3 szamár. A haszonállatok száma összesen 35 299 darab. 83 éve, 1930. április 6-án Füsti Molnár Sándor a Polgári Párt választmányi ülésén élesen bírálta a kormány gazdaságpolitikáját, különösen az adóügyi intézkedéseit. Kijelentette, hogy az adózó polgárok a köztartozások súlya alatt már az összeomlás határán állnak. 84 éve, 1929. április 6-án elhunyt Gyuricza István (1853-1929) görögkeleti kántortanító.
94 éve, 1919. április 6-án megalakult a Szentesi Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Egyesülete. 97 éve, 1916. április 6-án 180 orosz hadifogoly érkezett Szentesre, akiket a helyi gazdák között osztottak szét mezőgazdasági munkára.
113 éve, 1900. április 6-án elhunyt Schönvizner (Réti) János megyei főorvos. 165 éve, 1848. április 6-án megkezdte működését a vármegye által kinevezett 16 tagú szentesi Közcsendi Választmány, amely a miniszterelnöki rendelet értelmében a szentesítésre váró törvények ismertetését és magyarázatát, valamint a nemzetőrség szervezését kapta feladatul. (Elnöke: Szabó Lajos járási főszolgabíró.) *** *** ***
65 éve, 1948. április 5-én a képviselő-testület három pályázó közül közfelkiáltással Szőke Mátyást (MKP) választotta a város polgármesterévé. (Tisztségét egy évig viselte.)
104
éve, 1909. április 5-én a városi képviselő-testület határozatot hoz Szentes
legforgalmasabb utcáinak aszfaltburkolásáról. 139 éve, 1874. április 5-én született Sándor Mátyás (1874-1971) kőműves. 162 éve, 1851. április 5-én született Szentesen dr. Hadzsy János (1851-1903) orvos, sebész, szemész specialista, az Országos Orvosszövetség igazgatótanácsának tagja, az újverbászi kerület országgyűlési képviselője. (Bácskatopolyán az ő nevét viseli az egészségügyi központ; 1981-ben emléktáblát helyeztek el szentesi szülőházának – Ady E. u. 8. – falán.)
266 éve, 1747. április 5-én a vármegye az építendő az új szentesi református templom helyéül az akkori városháza és az uradalmi istálló közötti szemét- és trágyarakodót jelölte ki, megszabva, hogy a templom 8 öl hosszú és 7 öl széles lehet (kb. 36x14 m), de külsejében nem hasonlíthat a katolikus templomokhoz. Az alapkövét Gál István lelkész helyezte el. *** *** ***
27 éve, 1986. április 4-10 között nyolc ország mintegy 40 régészhallgatójának részvételével Szentesen rendezték meg az V. Nemzetközi Régészeti Diákkonferenciát, amelynek témája: A Kárpát-medence régészeti kapcsolatai Európában. A szakmai előadások mellett a vendégek megismerkedhettek Csongrád megye településeivel, valamint a folyamatban lévő ásatásokkal. 29 éve, 1984. április 4-én a tíz éve megnyitott Városi Galériában addig 134 kiállítást rendeztek, amelyek 220 ezer látogatót vonzottak. 34 éve, 1979. április 4-én elhunyt Darabos Imre (1900-1979) földmunkás. 34 éve, 1979. április 4-én a kórház első termálkútjának vizét már 1968-ban gyógyforrássá nyilvánították. Erre alapozva a tisztasági fürdőben elkészült a vízgyógyászati részleg: súlyfürdő, víz alatti masszázs, előáztató medence stb. A fizikoterápiához tartoznak különböző sugár- és hullámkezelések, orvosi felügyelettel. Naponta száznál több járó betegről gondoskodnak. 39 éve, 1974. április 4-én megalakult a Magyar-Szovjet Baráti Társaság szentesi csoportja.
69 éve, 1944. április 4-én megjelent az 1500/1944. sz. kormányrendelet a hadműveleti területekre vonatkozó különleges közigazgatási szabályokról, amelynek lényege: az egyes hadműveleti területeken minden törvényhatósági és községi hatóság, hivatal és intézmény, valamint az ezek felügyelete alá tartozó testületek és szervezetek felett a kormány által kinevezett hadműveleti kormánybiztos rendelkezik.
104 éve, 1909. április 4-én a Szentesi Jótékony Nőegylet megünnepelte fennállásának 40 éves évfordulóját. Emlékbeszédet mondott Futó Zoltán református esperes, majd Zsoldos Ferenc titkár ismertette az egylet négy évtizedes történetét. Az esti társasvacsorán Petrovics Soma evangélikus esperes mondott köszöntőt. 107 éve, 1906. április 4-én a koalíció vezetői megegyeztek az uralkodóval. A paktum lényege: a kormányalakítás érdekében készek a korábbi programjuk teljes feladására; cserében a király fölmenti a Fejérváry-kormányt, és hozzájárul a választójogi reform megvalósításához. 133 éve, 1880. április 4-én 62 éves korában elhunyt Balogh Dániel (1819-1880) városi tanácsnok, helyettes főkapitány. 210 éve, 1803. április 4-én 35 éves korában Bécsben váratlanul elhunyt gróf Károlyi József (1768–1803), Szentes földesura, három fiú és három leánygyermeket hagyva maga után. A kiskorú grófok (István, Lajos és György) gyámja – egyben birtokaik kezelője – előbb gróf Keglevich Ágoston, majd gróf Waldstein Emánuel volt, akik a korábbinál szigorúbb igazgatási rendszert vezettek be a szentesi uradalomban.
*** *** *** 32
éve, 1981. április 3-án 83 éves korában elhunyt dr. Bugyi István
(1898-1981) Kossuth-díjas sebészprofesszor, a szentesi
megyei kórház 1933–1974 közötti igazgatója, a Szegedi Tudományegyetem címzetes tanára, 1976-tól
Szentes díszpolgára,
9 sebészeti szakkönyv és 90 tudományos közlemény szerzője. Működése alatt a kórház „Bugyi iskolája” nemzetközi hírnévre tett szert.
1988-ban
Bugyi István Emlékérmet
alapítottak a Szentesen tevékenykedő orvosok számára. Születésének 100. évfordulóján
emléktáblát
63 éve, 1950. április 3-án a városi képviselő-testület ünnepi ülése kimondta, hogy hazánk felszabadításának emlékére a Széchenyi út elnevezését Felszabadulás útjára (ma Csongrádi út), a Luther tér elnevezését pedig Tolbuhin térre változtatja át (ma Luther tér). 72 éve, 1941. április 3-án gróf Teleki Pál miniszterelnök öngyilkosságot követett el. A kormányzó Bárdossy Lászlót nevezte ki miniszterelnökké.
114 éve, 1899. április 3-án a szentesi szocialista munkások népgyűlést tartottak a Kossuth téren. (A bejelentett szónokok között szerepel Sima Ferenc és dr. Ádám Endre függetlenségi politikus, valamint két női szónok. Ez utóbbiak szereplését Lakos Imre polgármester nem engedélyezte.) 140 éve, 1873. április 3-án megalakult a Szentesi Csizmadia Ipartársulat. (Tagok száma 180 fő.) 149 éve, 1864. április 3-án a váltsági küldöttség megtartotta első értekezletét. A városi tanács tilalma ellenére működését nem függesztette fel, hanem megtette a szükséges intézkedéseket a váltsági ügy kedvező megoldására.
177 éve, 1836. április 3-án született ifj. Posta János (1836–1874), a Szentesi 48-as Párt első elnöke. *** *** ***
74 éve, 1939. április 2-án a Magyar Élet Pártja szentesi szervezete nagygyűlést tartott a Tóth József Színházteremben. A rendezvényen vitéz dr. Bonczos Miklós belügyi államtitkár ismertette a MÉP programját és az ország előtt álló teendőket, gróf Teleki Mihály földművelésügyi miniszter pedig beszélt a kormány földbirtokpolitikai elképzeléseiről, majd ígéretet tett a szentesi gazdasági iskola építésének mielőbbi megkezdésére. 94 éve, 1919. április 2-án az igazságügyi népbiztosság jóváhagyásával megalakult a Szentesi Forradalmi Törvényszék, amelynek elnöke id. Mikecz János, tagjai Ádám Takács István, Bajczer Imre, Gombási István és Czillich Péter, vádbiztosa Győri József, jegyzője dr. Erdélyi Henrik. (Működése alatt kb. 10 ügyben hozott ítéletet, szeszesital fogyasztása és árdrágítás miatt. Szabadságvesztést nem szabott ki, csupán pénzbüntetést.) 98 éve, 1915. április 2-13 között a kárpáti csatában a Monarchia hadserege az oroszokat ismét kiszorította Magyarország területéről.
126 éve, 1887. április 2-án megalakult a Szentesi Ipartestület Békéltető Bizottsága. 132 éve, 1881. április 2-től árvízveszély fenyegette Szentest. Horváth Gyula ármentesítési kormánybiztos határozott intézkedéseinek köszönhetően a hónap végére a város megmenekült az árvíz pusztításától. (Fentiek miatt ő lett Szentes első Díszpolgára.) 149 éve, 1864. április 2-án a városi tanács törvénytelennek, s ezáltal semmisnek nyilvánítja a birtokossági gyűlés határozatait. Felszólítja a váltsági küldöttséget, hogy szüntesse be működését. 163 éve, 1850. április 2-án a Károlyi grófok és Szentes városa közötti ellentétek tisztázására Geringer polgári főbiztos kompromisszionális bíróság felállítását rendelte el. 210 éve, 1803. április 2-án született Szentesen Nyíri József (1803-1877) tímármester, 1842-1855 között városi tanácsnok, a szentesi örökváltság egyik intézője. *** *** ***
36 éve, 1977. április 1-jén megalakult a Csongrád Megyei Zöldség-Gyümölcs Kereskedelmi Szövetkezeti Vállalat Szentesi Kirendeltsége (ZÖLDÉRT). *** Közigazgatásilag Szenteshez csatolták az 1946-ban önállósult Magyartés községet. Ezáltal visszakerültek Szenteshez a Bökény, Tehenes és Zalota nevű külterületi lakott helyek. 59 éve, 1954. április 1-jén a városi tanács vb elnökévé Nagy Györgyöt választották meg. (A tisztséget nyugalomba vonulásáig, 1968-ig viselte.) 61 éve, 1952. április 1-jén megkezdte működését a Központi Statisztikai Hivatal Szentes Járási Felügyelősége. 74 éve, 1939. április 1-jén a református egyház nagysikerű Magyar Estet tartott a Tóth József Színházteremben. Előadást tartottak Harsányi Pál esperes és dr. Révész Imre, a tiszántúli egyházkerület püspöke. A közreműködő Iparos Dalárda előadta Jakó Dezső helyi zeneszerző-karnagy több szerzeményét.
104 éve, 1909. április 1–2 között a Gyermekvédő Liga szentesi vezetősége gyűjtéssel egybekötött gyermeknapokat szervezett az elhagyott és ínséges viszonyok között élő gyermekek javára. 108 éve, 1905. április 1-jén 77 éves korában elhunyt dr. Pollák Sándor (1828-1905) városi, majd vármegyei főorvos, aki 44 évig működött Szentesen. Munkásságáért az uralkodó 1904-ben a Ferenc József Rend lovagkeresztjével tüntette ki. 113 éve, 1900. április 1-jén az I. 48-as Népkör közgyűlése tudomásul vette a kilépéseket, s gondoskodott a megüresedett tisztségek betöltéséről. 114 éve,
1899. április 1-jén üzembe helyezik a távbeszélő hálózatot
Csongrád
megyében. 142 éve, 1871. április 1-jén született Szentesen Bugyi Antal (1871-1960) volt városi főjegyző, lapkiadó, a Zsoldos Rt. vezérigazgatója, Szentes 1922-1926 közötti nemzetgyűlési képviselője, dr. Bugyi István Kossuth-díjas sebészprofesszor édesapja. 152
éve, 1861. április 1-jén 157 éve, 1856. április 1-jén született Szentesen dr. Csató Zsigmond (1856-1922) ügyvéd, volt Csongrád vármegyei alispán, majd főispán.
Szentesi Évfordulónaptár - március
Szentes, 2013. 04. 01. Összeállította: Tímár Ferenc www.szentesinfo.hu/mozaik - friss hírek, képes tudósítások a város életéről
INTERNETES ÚJSÁG a TEAM Számítástechnika támogatásával |