Képünkön: Balogh János polgármester
"Szíve van a földnek, hol e város terül! Ez ragyog át múltján, fénylik
a jelenben, vezeti jövőjét. Mindenki meghallja, ki keblére borul ennek
a városnak."
Szentesről írta e szép gondolatokat Balogh János, a város egykori polgármestere,
országgyűlési képviselője 1891-ben. Hitelesnek fogadhatók el vallomásszerű
megállapításai, hisz kortársai közül nála senki sem ismerte jobban Szentes
múltját, népének szokásait; vezető tisztviselőként sokat tett városa fejlődéséért,
megálmodott szebb és jobb jövőjének megvalósításáért. Hosszú élete során
kemény küzdelmekben, sikerekben és kudarcokban volt része, amelyek mind-mind
Szenteshez kötődtek. Halálának 80. évfordulóján idézzük fel feledésbe
merült életútjának főbb állomásait.
A Kiskun kerülethez tartozó Szabadszálláson született 1845. január 17-én.
Szülei Balogh János és Sas Julianna. Elérve az iskolás kort, anyai nagybátyjához,
Sas Károlyhoz került, aki 1833 óta Szentes város és környékének megbecsült,
köztiszteletben álló seborvosa volt. Az elemi szintű- és felsőpolgári
tanulmányait a Szentesi Központi Református Népiskolában végezte 1852-1856
között. Mivel helyben a gimnázium még nem működött, átmenetileg elkerült
Szentesről. Az 1860-as években jogi tanulmányokat folytatott Pesten. Szentesi
kötődése nem szakadt meg, sőt az 1861-ben gyermektelenül elhalt, igen
jómódú Sas Károly egyik örököseként városi birtokossá vált. Nem véletlen
tehát, hogy felsőbb iskoláinak végeztével véglegesen Szentesen telepedett
le.
A fiatal, ambiciózus, jó megjelenésű joggyakornokot Csongrád vármegye
főispánja 1869 nyarán kinevezte a szentesi járás tiszteletbeli esküdtjévé.
Ekkor már javában udvarolt Csikányi Károly megyei orvos 16 éves leányának,
Máriának, akivel egy évvel később, 1870. július 16-án megtartották az
esküvőt. Házasságukból három gyermek született: János György (ő 15 évesen
elhunyt), Sándor Károly (csecsemőként elhalt) és Mária Johanna (aki dr.
Széll Gyula szegedi ügyvédhez ment feleségül, és 8 gyermekük született).
A vármegyétől 1872 májusában átlépett Szentes szolgálatába, ugyanis az
általános tisztújítás alkalmával őt választották meg a város főkapitányává.
Egy jogértelmezési kérdésben hamarosan összeütközésbe került hivatali
főnökével, a jóval idősebb, elemi iskolai végzettségű Kristó Nagy István
polgármesterrel, aki még ugyanez év júliusában felfüggesztette állásából.
Közel egyévi huzavona után megvált kapitányi hivatalától. A helyi közéletnek
azonban aktív részese maradt, mivel 1874-ben tagja lett a városi képviselő-testületnek.
Ettől kezdve közel fél évszázadon keresztül részt vett a helyi döntéshozó
testület munkájában.
1878-ban lejárt a városi tisztikar 6 éves megbízatása. A választási küzdelmek
elsődleges jelszavává vált, hogy a város fejlődését fel kell gyorsítani,
dinamikusabbá kell tenni. Ez pedig a régi szellemű, maradi vezetőkkel
- akiket Kristó Nagy István polgármester is reprezentált - nem volt elképzelhető.
Megérett a helyzet a személycserékre. Tanult, szakképzett, tettrekész
emberekre volt szüksége a városnak, ha fejlődni akart. A legélesebb küzdelem
a polgármesteri tisztség betöltése körül bontakozott ki. A régi vezetési
stílushoz ragaszkodók Kristó Nagy István újraválasztásáért szálltak síkra,
míg a változást sürgetők a 33 éves Balogh János mögött tömörültek.
Az izgalmasnak ígérkező tisztújító közgyűlésre 1878. május 13-án került
sor. Olyan nagy volt az érdeklődés, hogy a képviselők fele - mintegy 100
fő - kiszorult a tanácsteremből. A régi tisztikar lemondása után mindjárt
a polgármester-választás következett. A két jelöltre összesen 187 szavazatot
adtak le. A szavazatok összeszámlálása következett.
50-50 szavazatig a két jelölt együtt haladt, ettől kezdve azonban a különbség
mindinkább Balogh János javára mutatkozott. Három szavazat megsemmisítése
után kialakult a végeredmény: Balogh János 105, Kristó Nagy István pedig
79 szavazatot kapott. Az új polgármester - lelkes éljenzések közepette
- nyomban letette a hivatali esküt.
Említést érdemel, hogy a kulcsfontosságú tisztségek többségébe a haladást
pártolók jelöltjei kerültek. A főkapitányi állást a 27. életévében járó
ifj. Sarkadi Nagy Mihály nyerte el, gazdasági tanácsnokká pedig az alig
25 éves Sima Ferencet választották. A 33 éves Burián Lajost megerősítették
ügyészi állásában. A változást kívánók idősebb generációjához tartozók
közül Magyar Józsefet jogügyi tanácsnokká, Babós Bálintot adóügyi tanácsnokká,
Szabó Károlyt pedig számvevővé választották. A város vezetőségében tehát
egyértelműen a haladás szorgalmazói kerültek többségbe. A szűk irányító
testület megfiatalodott, új erőkkel töltődött fel, élükön Balogh János
polgármesterrel. Kezdetét vehette a bizonyítás.
Labádi Lajos
|
