Ének-zene tagozat az iskola életében


Kodály Zoltán munka közben

 

"Ez az iskola nem zeneiskolának készült, és nem ismételhetjük eléggé, hogy nem zeneiskola,...iskola, amely szervesen beépíti a zenét az általános emberi műveltségbe. Mindent tanítanak itt, sőt egyes dolgokat jobban, mint másutt. Itt megtanítják arra a tanulókat, hogy aki zenével indul az életbe, az evvel bearanyozza minden későbbi tevékenységét. Az életnek olyan kincsét kapja ezzel, amely átsegíti sok bajon. A zene táplálék, vigasztaló elixír. A zene az élet szépségét, s ami benne érték, azt mind meghatványozza."[38]

 

Az eltelt évtizedek alatt az intézményt számos átszervezés érintette. Az viszont nyomon követhető a korabeli dokumentumokból, hogy a zenei nevelés minden korszakban kiemelt szerepet kapott. 1957. május 21-én az iskola megkapta az engedélyt az ének-zene tagozat működtetésére. Ez új korszakot nyitott az intézmény életében, hiszen az országban elsők között Ádám Jenő-Kodály Zoltán elképzelései szerint folyhatott a tanulók zenei nevelése.

 

"Értesítem az Igazgató Kartársat, hogy a Művelődési Minisztérium
852-38/1957. V. szám alatt engedélyezte Szentesre az ének-zene tagozatú általános iskola megnyitását.

            Az engedélyezéssel egyidejűleg az ének-zene tagozatú általános iskolát a Szentes, Petőfi u. általános iskolában nyitjuk meg az 1957/58. tanévtől kezdődően. A következő tanévekben folyamatosan évfolyamonként egy-egy osztályt ének-zene tagozatú osztállyá kell szervezni.

            /.../

            Felkérem igazgató kartársat, hogy a felvételi mindkét napjára megfelelő termet biztosítani szíveskedjék.

 

            Hódmezővásárhely, 1957. máj. 21.

 

Hantos Mihály

osztályvezető[39]"

            

E tanévtől kezdődően az általános tantervű osztályok mellett minden évben egy-egy ének-zenés osztály is megkezdte tanulmányait. E képzés célja, "... hogy a növendékek általános műveltségében a zene a többi tárggyal egyenlő szerepet kapjon, a gyermekek mielőbb zeneileg írástudókká legyenek, és a zenei képességek fejlődésével egyidejűleg élesesedjen felfogóképességük az egyéb tárgyakban is, iskoláik elvégzése után pedig művelt közönséggé v. esetleg egyesek zenei szakemberekké váljanak."[40]
 


Elsőosztályosok 1961-ben. Pedagógusok: Tóth Lászlóné,
Kapitány Endréné, Mácsai Katalin, Dóczi Gáborné
 
 

Osztálykép 1962-ből. Az elsős ének-zenés osztályban Dóczi Gáborné éneket tanít,
Füsti Molnár Jánosné pedig a többi
tantárgyat oktatja

Évzáró hangverseny a zeneiskolában 1962-ben. A közönséget Mácsai Katalin köszönti


Alsó tagozatos tanulók bemutatója
1962-ben


Felső tagozatos gyerekek tánca
a zeneiskola színpadán, 1962.


 A fenti célok érdekben megkezdődött a pedagógusok felkészítése az új feladatra. Az első évfolyam 1957 szeptemberében kezdte meg munkáját Schweickhard Gyuláné irányításával, aki ez év októberében Budapesten, a Központi Pedagógiai Intézet által szervezett ankéton vett részt. Természetesen a felkészítő munka folyamatos volt, több éven keresztül tartott. A kollégák rendszeresen vettek részt tapasztalatcseréken, továbbképzéseken. A meghirdetett tanfolyamokra mindég örömmel mentek a tanárok. Az eredményes énektanításhoz nélkülözhetetlen volt a népi gyermekjáték és gyermektánc oktatása is, amelyhez a szükséges ismereteket Budapesten, a Népművelési Intézetben sajátították el a tagozatos osztályok tanítói. A néptáncoktatás terén kiemelkedő eredményeket ért el Füsti Molnár Jánosné, aki hosszú évtizedeken keresztül ismertette meg a szebbnél szebb mozgásformákat a tanulókkal. Az ország minden területére eljutottak az énektanárok, így felvették a kapcsolatot Budapesten a Lorántffy Utcai Ének-Zene Általános Iskolával, tapasztalatcserén, bemutatóórákon, hangversenyeken s egyéb rendezvényeken vettek részt, de hasonló jelleggel ellátogattak Veszprémbe is. Jelen voltak 1968-ban az I. Országos Zenei Nevelési Konferencián Győrben, majd megismerkedtek a kecskeméti, csongrádi, nyíregyházi, hódmezővásárhelyi ének-zenés iskolák munkájával is. Hosszú lenne felsorolni mindazon tanfolyamok, találkozók sorát, városok, települések nevét, ahol megfordultak tapasztalatszerzés céljából az intézmény pedagógusai.

Az ének-zenés osztályok első bemutatkozása 1960. június 5-én volt, azóta minden tanévet hangversennyel zár az iskola.[41]
 


Hangverseny 1964-ben.
Az iskola kórusát Balogh Gyula vezényli


Évzáró hangverseny 1964-ben.
A zenekart Steiner Béla dirigálja



A gyermekszempárok Dóczi Gáborné
mozdulatait figyelik

Évzáró hangverseny 1964-ben.
A legkisebbek népi gyermekjátékot
mutatnak be


1960 ismét változást jelentett az iskola életében, ugyanis
Monori József igazgatótól Tóth László vette át újból az irányítást 1962-ig. A következő tanévben Mácsai Katalin került az iskola élére. Ekkor készül el megrendelésre iskolánk emblémája, melyet Drahos István ex librisművész készített. Mindazt jelképezi, amit ez az iskola nyújt a diákoknak: a violinkulcs az ének-zene tagozatra, a bagoly pedig a mindenki által elérhető, megszerezhető tudásra utal.[42]
 


Az iskola emblémája, melyet Drahos István készített
 

Az ének-zeneórák módszertani kidolgozása, a zenei szertár létrehozása, a kamarazenekar vezetése Balogh Gyula zeneiskola-igazgató munkáját dicsérte. Az iskola és a helyi zeneiskola kapcsolata igen szoros volt, hiszen az ének-zenés osztályok növendékei a 3. osztálytól hangszeres oktatásban ott részesültek.

Az iskola kórusát kezdetben Balogh Gyula, később Gulyás Vilmosné /Dömsödi Anna/, majd Dóczi Gáborné vezette. A széleskörű repertoárból már 1965-ben a Magyar Rádió hangfelvételt készített. A hangversenyek, rádiófelvételek, bemutatók azóta is folytatódnak.
 


A Magyar Televízió levele 1965. május 15-én
 


 Az első végzős ének-zenés osztály 1965-ben. Tanárok: Komáromi László, Szarvas Ferenc,
Szőke Julianna, Vincze József, Suhajda Erzsébet, Mácsai Katalin, Dóczi Gáborné, Szemerédi Endre,
Kovács Erzsébet, Pintér Lászlóné, Palásti Tamásné, hátul: Ludányi Mihály, Kerekes István


Ballagó ének-zenés osztály 1967. Tanárok: Komáromi László, Németi Istvánné, Pintér Lászlóné, I
mre Ernőné,Mácsai Katalin, Szemerédi Endre, Suhajda Erzsébet, Horváth Lászlóné,
Pölös István. Mögöttük: Dóczi Gáborné, gyerekek, Kovács Erzsébet, Szabó Lászlóné


Az évek múlásával egyre több lehetőség nyílt szereplésekre. Rendszeresen énekelt a kórus megyei találkozókon, de sikeresen vették az akadályokat a tanulók a bicínium énekversenyeken is. Üde színfoltként hatott az irodalmi és egyéb rendezvényeken az osztályok kamarakórusainak csengő hangja.

Ebben az időszakban minden tanévben rendeztek a kisdobosok és az úttörők számára a kulturális szemléket, melyek sok-sok sikerhez, örömhöz juttatták a szereplőket és hallgatókat egyaránt.

1971-ben először vált valóra Balázs Árpád szentesi születésű Erkel-díjas zeneszerző álma, az "AZ ÉNEKLŐ RAJOK" ORSZÁGOS TALÁLKOZÓJA. Ettől kezdve iskolánk volt rendezője ennek a közkedvelt és tömegeket mozgósító bemutatónak. A közös éneklés, a helyi jellegű népdalok, kánonok hangja verte fel ezekben a napokban a város csendjét. Az itt énekelt dalok külön füzetekben jelentek meg, melyek még ma is haszonnal forgathatók.



Balázs Árpád, Erkel-díjas zeneszerző


Balázs Árpád füzetei

A ’70-es évek sikersorozata folytatódott. Az ÉNEKLŐ IFJÚSÁG hangversenyeken Gulyás Vilmosné[43] vezetésével nagy-nagy elismerést vívtak ki a tanulók. 1971-ben rádiófelvételen, majd később hanglemezfelvételeken vett részt a kórus. /Ezek a felvételek 1976-ban és 1978-ban hanglemezen is megjelentek./   
 



A MRT levele a rádióadás időpontjáról

A kórusnapló egyik lapja



Alsó tagozatos énekóra 1971-ben, az iskolanapok keretében. Tanít: Gulyás Vilmosné

Kamarakórusok bemutatkozása a Móricz Zsigmond
Művelődési Központban



Az iskola kórusát
Gulyásné Dömsödi Anna vezényli

Gulyás Vilmosné, Dóczi Gáborné, Halmos Péterné
5. ének-zenés gyerekek között, 1976.

 


I. Tavaszlesen


II. Hóvirág


III. Mackóébresztő


Balázs Árpád: Tavaszlesen - Gyermekkantáta:
Vezényel Rózsáné Dömsödi Anna /=Gulyás Vilmosné/,
zongorán kísér Szabóky Márta

 

A ’70-es évek egyéb eredményeket is hoztak még a kórusnak. 1973-ban, Veszprémben, az Úttörő Nagykórusok Fesztiválján az iskola kórusa kiemelkedő teljesítményéért jutalomban részesült. A korszak legrangosabb fellépését azonban mégis az 1978-ban megrendezett debreceni Nemzetközi Bartók Kórusfesztivál jelentette, melyre a sok-sok év kiemelkedő munkája alapján kapott meghívást az iskola kórusa.


Cipósütés (Bartók Béla)


Hej, igazítsad! (Bárdos Lajos)


Huszárnóta (Bartók Béla)


Nagyszalontai köszöntő (Kodály Zoltán)

 

1976-tól a kórus vezetését Kis-Rácz Antalné vette át, majd Takács Pálné és Bordáné Német Márta közreműködésével szereztek további sikereket.  
 


Az ének-zene tagozat
évkönyvének címlapja


Balázs Árpád
dedikált kottája


Balázs Árpád: Kis zenei ábc
című művének záró részlete
 

 



A nagykórus Takács Pálné karnaggyal, 1978.

Az összkart Kis-Rácz Antalné vezényli, 1978.



Évzáró hangverseny a Tóth József
Színházteremben.1978. Az összkar és
a kórusvezetők: Kis-Rácz Antalné,
Bordáné Német Márta és Takács Pálné

Jelenet Sosztákovics:
"A gyerekek várost építenek"
című művéből, 1980.


A zenei élet fejlődése mellett változások következtek be az oktató-nevelőmunka más területein is. Az évtized végén búcsút mondtunk a hagyományos számtantanításnak, s elkezdődtek az "
új matematika" oktatásának kísérletei. E tárggyal foglalkozó nevelőink mindannyian elvégezték a szükséges tanfolyamokat, majd fokozatosan tanítani kezdték a programot.

1975-től Dóczi Gáborné vette át az iskola irányítását, aki lelkes kezdeményezője volt a módszertani, pedagógiai újításoknak, kísérleteknek. A nevelők csoportbontásban tanították az anyanyelvet és a matematikát, de foglalkoztak komplex esztétikai neveléssel is: történelem, magyar, ének-zene, rajz tantárgyak bevonásával. Új programok jelentek meg az anyanyelvi oktatásban: 1984-től a nyelvi, irodalmi, kommunikációs nevelés (Zsolnai-program), majd a Tolnai-program (Csige Istvánné, Kis-Rácz Antalné, Szemerédi Endréné vezetésével). Ekkor vált az intézmény bázisiskolává. Az ország minden területéről érkeztek pedagógusvendégek, s bemutatóórák keretében ismerkedtek a programokkal.



Az iskola kiskórusa 1984-ben arany minősítést kapott. Kórusvezető: Takács Pálné

 



Japán vendégek emléksorai az iskola albumából. 1984.

Kotta és szöveg 1984-ből


Japán emlékrajzok az iskolai albumból - 1984

 

 

1980-tól évente területi szintű Petőfi-szavalóverseny házigazdája az iskola. 1996-tól ezt a közkedvelt versenyt megyei szinten is megrendezzük a résztvevő iskolák elégedettségére és örömére. Az érdeklődés a mai napig igen nagy. Természetesen nemcsak ezen a versenyen indulnak az intézmény tanulói, hanem sok-sok egyéb területen is jeleskednek a kicsik és nagyok.

 



Az iskolai szintű kisdobos Petőfi-szavalóverseny
győztesei: Fekete Nagy Zoltán,
Takács Ildikó, Tégla Zsolt, Kanfi Andrea

Az iskolai szintű úttörő Petőfi-szavalóverseny
továbbjutói: Szentes Bíró Katalin,
Kovács Edit és Pesti Sarolta

A humán tantárgyak mellett fontos szerepet kaptak a reáltantárgyak is. Az 1980-as évek közepétől azonban felére csökkent a természettudományi órák száma, de ezzel együtt nem lett kevesebb az elsajátítandó tanagyag, sőt e területeken is dicséretes eredmények születtek: Józsa Anikó és Ötvös Tibor megyei III. helyezést ért el kémiából. Felkészítő nevelőjük: Mészáros László.

 


Tallózás a korszak csoportképei között

 

Az ének-zene tagozaton tanító énektanárok, énekkarvezetők névsora 1957-2002-ig

 

Balogh Gyula

1963-1967

Bordáné Német Márta

1977-1987

Dóczi Gáborné

1960-1975

Gulyás Vilmosné Dömsödi Anna

1961-1977

Kis-Rácz Antalné

1975-

Kocsis Györgyi

1987-2001

Nagy János

1990-

Nagy Jánosné

1992-1996

dr. Nagy Lászlóné

1974-1976

Ráfi Péter

1967-1972

Scweickhardt Gyuláné

1957-1960

Takács Pálné

1977-