<<< Vissza

Vendéglőből gimnázium, városháza, majd múzeum
135 éves ligeti épületek (II.)

2004. január 30.

 
Képünkön: A gőz- és kádfürdő épülete

Az átadást követően számos híradást lehetett olvasni az "Újvilághoz" címzett vendéglőről, ahogyan Rambovszky az új ligeti vendéglőt elnevezte. A létesítmény azonban csak igen rövid ideig állt a ligetbe látogató közönség szolgálatára. Mivel nem váltotta be a remélt üzleti sikert, 1873-ban megszűnt mulatóhely lenni, s elkezdődött az épület több évtizedes kálváriája. 1873-1888 között a gimnáziumi tanfolyammal egybekötött polgári fiúiskola használatába adták, ezt követően 1912-ig városházaként funkcionált. A városi képviselő-testület itt tartotta üléseit, ezért ragadt rá ebben az időben a "túl a kurcai városháza" elnevezés. 1913-ban az 1897-es alapítású Csongrád Vármegyei Történelmi és Régészeti Társulat múzeuma vette birtokába az épületet. A tér jobb kihasználása érdekében az oszlopos nyitott tornácát 1928-ban beépítették.

1938-ban a felállítandó csendőriskola részére utalták ki a múzeum helyiségeit. Az épület átalakítási terveit Antal Endre és Cseuz Béla készítette el, ekkor épült hozzá az ún. lakószárny. 1942-re felépült az új csendőrlaktanya a Kossuth utcán (ma rendőrség), így a múzeum visszaköltözhetett a ligeti épületbe, ahol jelenleg is működik.

Az épület nyugati rizalitjának falán látható Csallány Gábor (1871-1945) múzeumalapító-igazgató 1971-ben elhelyezett emléktáblája, keleti rizalitján pedig Zalotay (Schupiter) Elemér (1894-1968) régész 1994-ben leleplezett emléktáblája. 1947 óta a múzeum előkertjében áll Borbereki Kovács Zoltán világszerte bemutatott Magyar kubikos c. szobra. (1940-ben a Polgári Leányiskola ( ma Petőfi Sándor Ált. Isk. ( előtti térre állították fel, innen került a ligetbe.)

A gőz- és kádfürdő egy részét Rambovszky 1871-ben sziksós fürdővé alakította át. A későbbiekben a bérlők egymást váltották. 1896-ban a gőzfürdő épülete mögött megnyílt a nyári ártézi uszoda, amely 1932-ig, az új sportuszoda elkészültéig a szentesi fiatalság kedvenc nyári tartózkodási helye volt. Az 1950-es években megszűnt az épület fürdőház jellege, de az ártézi kisuszoda továbbra is üzemelt. Jelentős átalakítások után az épület előbb úttörőházként, majd játszóházként működött, jelenleg a Családsegítő Központnak ad helyet.

Labádi Lajos


<<< Vissza