Szentesen az első pénzintézet 1869-ben alakult Szentesi Takarékpénztár néven. Induláskor kibérelte Pollák Emánuel Fő utcai (ma Kossuth u.) házának egy részét a Zöldkoszorú vendégfogadó mellett, amely a Petőfi Szálló helyén állt. Az intézet 1875-ben a Piac tér (ma Kossuth tér) szomszédságában lévő Jurenák-féle házba költözött, amelyet 1880-ban székház céljára megvásárolt. Anyagi erejének növelése érdekében 1920-ban a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank érdekkörébe lépett, annak leányintézetévé vált. 1921-ben magába olvasztotta az 1911-es alapítású Szentesi Mezőgazdasági Ipari és Kereskedelmi Bankot, 1928-ban pedig érdekkörébe vonta a Kunszentmártoni Takarékpénztárt. A megnövekedett forgalom következtében a régi székházat az intézet kinőtte, ezért elhatározták egy korszerű, díszes bankpalota építését. A nyomasztó gazdasági viszonyok ellenére a pesti anyaintézet támogatta az elképzelést. A tervek elkészítésére Kozma Lajos építészt kérték fel, aki a korábbi földszintes épület helyére egy saroktornyos, kétemeletes, manzárdtetős, eklektikus stílusú épületet tervezett, amely méreteivel és saroktornyos kiképzésével harmonizált a szomszédos, 1910/11-ben épült városházával. Ez a város első vasbetonvázas épülete, amelynek vasbeton elemeit Salgótarjánból szállították Szentesre. Az impozáns építmény rekordidő alatt készült el. A szakipari munkákra kiírt versenytárgyalás határideje 1929. május végén járt le. Az összes munkát Szabó László helybeli építőmester, mint fővállalkozó nyerte el, aki 9 alvállalkozóval társult, valamennyien szentesi iparosok: Szabó István ácsmunka, Urbán és Wottizt bádogos munka, Szathmáry Pál és Fiai asztalos-lakatos munka, Szabó Imre mázolómunka, Klein Testvérek redőnyös munka, Lichtenstein és Grünstein üvegezés, Orosz István szobafestés, Blaskovich Testvérek villanyszerelés, Buzás és Lupták tűzhely munka. A művezetői teendőket Dobos István budapesti építőmester látta el. A tényleges építkezés június első napjaiban kezdődött, s november végére befejeződött. Átlagosan 180-200 munkást foglalkoztattak, mely jelentősen csökkentette a helyi munkanélküliséget. A pénzintézet 1930 márciusától már az új, tágas, korszerűen berendezett, központi fűtéssel ellátott székházában fogadhatta ügyfeleit. A Kossuth és Petőfi utcákra néző saroképület bérházként is szolgált; az emeleti részein lakásokkal, a földszinten gyógyszertárral és egyéb üzlethelyiségekkel. A Szentesi Takarékpénztár 1949-ben történt államosítása után a Magyar Nemzeti Bank helyi fiókja kapta meg a helyiségeit, amely 1983-ig működött az épületben. Elköltözése után a városi könyvtár foglalta el az épület Kossuth utcai szárnyát; amelyet 1998 óta a gyermekkönyvtár használ. Főtéri portálját ( "SZT" monogramos, vasrácsos ajtaja mögött ( kagylós motívumú, kőből faragott kartus díszíti, utalva az épület eredeti rendeltetésére. A könyvtáron kívül jelenleg az Erste Bank Rt., a Szentesi Nyomda és kisebb üzletek működnek benne. Labádi Lajos

<<< Vissza