Az intézmény jeles tanárai

Jubilál a Horváth Mihály Gimnázium 4.

A Horváth Mihály Gimnázium fennállásának jubileumi évfordulója alkalmat ad arra, hogy megemlékezzünk az elmúlt másfél évszázad neves tanárszemélyiségeiről is. Olyan nagy tudású- és szerteágazó műveltségű egyéniségekről, akik fontos részei voltak a középiskolában folyó magas színvonalú oktatás kialakításának és folyamatos szinten tartásának.

A korai rektorok közül mindenképp ki kell emelni Sípos Józsefet, aki kivette részét a nyelvújítási küzdelmekből, Hajdú Lajos professzort, akit a szabadságharc idején kifejtett tevékenysége miatt kötél általi halálra, majd kegyelemből 20 évi várfogságra ítéltek; Oroszi Miklóst, aki szintén professzori rangban vezette a latin és német osztályokat, s aki utóbb városi tanácsnok, polgármester és országgyűlési képviselő lett. Valamennyien a Debreceni Református Kollégiumból kerültek Szentesre.

Az 1859-es iskolaalapítás idejéből kiemelendő Zolnay Károly, aki a legtöbbet tett a tisztán gimnáziumként működő intézmény megalakításáért, s aki 1859-től 1899-ig az iskola tanára és igazgatója is volt. Munkásságát az uralkodó a Ferenc József Rend Lovagkeresztjével ismerte el; utca viseli nevét; a gimnáziumban életnagyságú portréja és egy emléktábla őrzi emlékét. Zolnay küzdőtársa volt Csukás Benjámin, ő igazgatóként részt vett az V-VI. osztályok megszervezésében. Utóbb a Városi Iskolaszék elnökévé és egyházi főgondnokká választották.

Az ifjabb generációhoz tartozó kiváló tanáregyéniségek közé sorolandó Balá-zsovits Norbert, Pólya Ferenc, Derzsi Kovács Ferenc, Molecz Bél, és dr. Berecz Sándor. Utóbbi tanáregyéniség 1896-ban megírta a szentesi főgimnázium történetét, amely ma is alapvető munka.

A közbejött első világháború idején 8 tanár és 92 diák vonult be katonának, és közülük többen nem tértek haza folytatni tanulmányaikat. Az I. világháború utáni korszakot szintén nagy tudású, jeles tanárok tevékenysége jellemezte. Köztük említendő Ádámosi (Adameszk) Jusztin (1875-1951), a görög-római klasszika-filológia tanára, akit városszerte Juci bácsiként emlegettek, Bárdos Rezső, aki Babits Mihállyal folytatott szakmai levelezést. Nem szabad megfeledkezni Matyó Sándorról (magyar-latin, történelem és természetrajz tanár), dr. Soltész Gyuláról (latin-történelem szakos tanár), aki önszorgalomból sajátította el a francia nyelvet. Ki kell emelni Járay Imre nevét, aki a gimnázium igazgatója volt 1924 és 1942 között, illetve megszervezte a csongrádi fiókgimnáziumot is.

Szintén ebben a korszakban tevékenykedett Zolnay Dezső, az iskolaalapító Zolnay Károly fia, a gimnázium egykori növendéke, a híres Eötvös Kollégium diákja, aki rendkívüli műveltségre és nyelvtudásra tett szert (szaktárgyai a magyar, latin, görög és francia nyelv és irodalom voltak, de nyelvismerete kiterjedt a német, angol és olasz nyelvekre is). Meg kell emlékezni dr. Mihóczy Rezső latin-történelem szakos tanárról és cserkészparancsnokról, valamint Derzsi Kovács Jenő természetrajz, vegytan és földrajz tanárról is, aki emellett jeles népdalgyűjtő és zeneszerző, illetve a helyi Színügyi Bizottság alelnöke is volt.

Szöllősy Géza a múlt évszázad másik nagy tanáregyénisége a második világháború nehéz éveiben vezette a gimnáziumot. Dr. Mátyás Sándor magyar-latin-angol-francia-orosz szakos tanár, Németh László barátja és Terney Béla művész-tanár, iskolaigazgató, a középiskolás kollégium névadója szintén a 20. századi nagy nevű oktatók közé sorolandó.

Az 1950-es, 1960-as évektől a szentesi gimnázium tantestületének gerincét jelentette a humán szakos Bácskai-házaspár és Kovács-házaspár, a kémiát, fizikát és matematikát tanító Gidó-falvy- és Kátai-házaspár, a tankönyvíró magyar-francia szakos Nagyajtósi István, a legendás hírű történelemtanár Tóth Ernő, a kiváló bölcsész, későbbi levéltár-igazgató, helytörténész dr. Barta László, a példamutató tornatanár Gaál Tivadar válogatott tornász, a közkedvelt matematikatanár Kis Hajdú Teréz, a népszerű biológus dr. Korom József, valamint a remek földrajzos Toókos Ferencné Sinóros Szabó Edit munkássága.

Cseh-Lakos