Magasabbak az épületeink, de kicsinyesebb a természetünk.
Világvárosokat látva, vagy akár bennük sétálva az ember szeme az
égre mered. Nyakunk majdhogynem megfájdul, a felhőkarcolók teteje
mégis homályba veszik. És ahány emelettel nőnek a házak, annyi
jómodorral, szeretettel és odaadással csökken a természetünk. Már
nem sírunk, nem nevetünk egy jót, csak élünk. Eldobjuk a szemetet,
iszunk, dohányzunk, bántuk, csalódást okozunk, és mi magunk
pusztítjuk el a jót, amiért pedig csak nyúlni kellene. Szépen lassan
beleszürkülünk a mindennapokba, és talán majd életünk filmjét
visszapörgetve ébredünk rá: elpocsékoltuk. Nem szerettünk, nem
sírtunk, nem nevettünk eleget.
Szélesebbek az autópályáink, de szűkebb a látókörünk.
A mai ember már autójával a legnagyobb kényelemben juthat el
bárhová, igen rövid idő alatt. A csomagok rövidebb idő alatt érnek
célba, az árú hamarabb odaér a megrendelőhöz, é a magánember is
fele annyi idő alatt juthat el a végállomásig. Ehhez hasonlóan rohanunk az életben is, egyre gyorsabban és gyorsabban. És ez a gyorsaság úgy tűnik, beszűkítette látókörünket. Az ember nem látja meg a jót, mindenki él saját kis világában, elvan megszokott kis életében. Eldobált értékek, szanaszét heverő erkölcsök és a tudatlanság kora ez. Eltűnt a szín, az illat és a jó íz az emberek életéből.
Árgyellán Edina
|
Szentes tanárait, tanítóit, az oktatásban résztvevő dolgozóit köszöntötték június 2-án a Művelődési és Ifjúsági Házban.
A Magyar Köztársaság elnöke az árvízvédelemi feladatokban nyújtott tevékenységük elismeréseként zászlószalagot adományozott a 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Dandár személyi állománya részére. A szalagot június 2-án személyesen dr. Sólyom László kötötte fel a csapatzászlóra. Az elnök az alakulat teljes személyi állományának sok sikert, erőt és egészséget kívánt.
Skierniewice művészeti csoportja a gálán Fotó: Vidovics
Zolnay Károly portréja (1926)
Június első vasárnapján hagyományos népi vásár volt a Kossuth téren. Az esős idő nem kedvezett sem az árusoknak, sem a vevőknek, de sokaknak nem szegte kedvét az időjárás, és kilátogattak a térre.
Pedagógus nap alkalmából kerestük meg Elek Sándort (képünkön), a Csongrád Megyei Pedagógus Szakszervezet titkárát, hogy meséljen magáról, és arról, hogyan látja ma a pedagógusok helyzetét.
Az árvízi védekezésben tanúsított helytállásukért az egészségügyi tárca hatáskörébe tartozó szervek vezetői közül többeket is elismerésben részesítettek, köztük helybelieket is. Dr. Tóth Gábor, az ÁNTSZ szentesi és csongrádi intézetének megbízott igazgatója is kiérdemelte Rácz Jenő egészségügyi miniszter dicséretét. 
Zsáki István festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás a főtéri galériában. Mint azt Ádor Pál, a Topolyai Művésztelep vezetője elmondta, a bemutatóval a testvérvárosok művészeti fesztiválját kívánták gazdagítani. Ezzel már el is árultuk, hogy a fesztivál programjának részeként ismerkedhettünk Zsáki István sajátos alkotói tevékenységével.
Folytatódott a városi könyvtárban a magyar irodalom remekeit bemutató sorozat. Ezúttal Isten és ember, hit és kétely címmel Karikó-Tóth Tibor kalandozott a XX. századi prózában és költészetében.
Tizedik alkalommal rendezték meg a nagyszerű tanárról és az asztaliteniszt szerető sportemberről elnevezett emlékversenyt.
A Szentesi Farkasok Utánpótlás Sportegyesület gyermeknapot rendezett. Először úgy tűnt, hogy az eső elmossa a programot, de végül az időjárás kegyes lett a részt-vevőkhöz. Az egész napos esemény az előkészítő csapatok labdarúgó mérkőzésével indult, ahol a Szentesi Farkasok USE a Hódmezővásárhely hasonló korú együttesét látta vendégül. A mérkőzést nem hozott szerencsét a Kurca-partiaknak, a vendégeknek minden sikerült, a 2x15 perc alatt, míg a hazaiaknak semmi. Eredmény 10-0 a vendégek javára. 
Az vitathatatlan, hogy a parkok fenntartását a közterületek gondozását kézben tartják Szentesen. Főleg tavasztól kezdve látják a városlakók, hogy milyen sokan szorgoskodnak a szép, rendes városküllemért például a Széchenyi-ligetben, a Kossuth és az Erzsébet-téren, de a Kertvárosban és más helyszíneken is. Ebből a munkából nem vonják ki magukat a háztulajdonosok és a lakótelepi emberek sem.