Folytatódott a városi könyvtárban a magyar irodalom remekeit bemutató sorozat. Ezúttal Isten és ember, hit és kétely címmel Karikó-Tóth Tibor kalandozott a XX. századi prózában és költészetében. A Kiss Bálint Református Általános Iskola igazgatója először szabadkozott, nem irodalmat tanít, de nagyon szeret olvasni. S, nagyon szereti azt a novellát is, ami a hit és kétely fogalmával foglalkozik. Szabó Dezső irodalmunk talán az egyik legvitatottabb személyiségei közé tartozik. Kolozsváron született protestáns családban, református kollégiumban érettségizett, majd az egyetemen magyar-francia szakra járt. S, mint a múlt század elején oly sokan, ő is Párizsban kereste az élet értelmét. Kinn tartózkodása alatt fogalmazódott meg benne, a magyarnak itthon kell megtalálnia a helyét. Hazatért, itthon publicista lett, de egy antiszemita cikksorozat miatt ellentétbe került a hatalommal. Tanított többek közt Ungváron, Lőcsén, Nagyváradon, de mindenhonnan mennie kellett nézetei miatt. A XX. század zavaros éveiben minden hatalommal összetűzésbe került, nem kivétel ez alól sem a tanácsköztársaság, sem a Horthy-korszak. Novelláját, a Feltámadást Makucsán címűt 1931-ben írta. Az előadó szerint azonban, mintha ma is aktuális lenne a történet számos részlete. Például a parlamenti vitatkozás. Hívő ember számára az egyik legfontosabb ünnepen, egy húsvéti igehirdetésen arra figyelmeztet a lelkész, úgy kell élnünk, mintha az lenne az utolsó napunk: el kell tudnunk számolni a földi életünkkel. A tanítás hirdeti a feltámadást, s meglepetésre az istentisztelet végén egy kisfiú jelenti, feltámadtak a halottak! A falu nem tudja, mi tévő legyen, ezért bizottságot alakítanak. Közben a halottak és az élők összeszólalkoznak, aminek híre eljut a parlamentbe is. Ott megint parázs vita alakul ki: mást mondanak a kommunisták, mást a kisgazdák, az antiliberálisok és a zsidók. Megoldást mégsem találnak. A halottak közben jól érzik magukat, s nem akarnak visszamenni. A falusiak azonban már felfegyverkeztek, harccal akarják őket visszakergetni. Ekkor előáll egy kislány, aki halott anyját szeretné megvédeni. A halottak belátják, a tanított feltámadás mégsem jó, és visszatérnek a temetőbe. A kérdés azonban nyitott marad: Mit kezdjenek azzal a tanítással, mely a temető kapuján is olvasható: Feltámadunk! Szabó Dezső kételkedése nem egyedülálló. Felsorolni is nehéz azokat a verseket, amelyekben a hit és a hitetlenség fogalmazódik meg. Balassi Istenhez való személyes hangvétele Ady verseiben köszön vissza újra, de nem hagyhatjuk ki a sorból Babits, Kosztolányi, Radnóti, Márai, Nemes Nagy Ágnes, Weöres Sándor, Kormos István verseit, vagy Szent-Györgyi Albert gondolatait sem. A kételkedés bennük van. Akár tagadták Isten jelenlétét, akár nem. VÉ

<<< Vissza