Szent meggyôzôdésem, hogy az ember Isten külön teremtménye, azaz,
nem az állatvilágból fejlôdött ki. A bibliás hitemet az a felismerés
is megerôsítette, hogy az összes élôk között egyedül az ember kérdezô
lény, a szellemiséget pedig jórészt a kérdéseire érkezô ismeretek
alakítják ki. De ahhoz, hogy okosan tudjon kérdezni, hoznia kell
magával az elôdeitôl örökölt adottságokat is. A hozott, kapott és
szerzett ismeretei segítéségével, amíg csak él, szüntelenül fejlôdhet,
mert úton van.
Taszít a közéletben egyre elhatalmasodó személyeskedés, ami nem
más, mint a hiányzó képesség pótszere. Aki értelmes tárgyalás keretében
nem képes helytállni, jobb híján személyeskedik, vagy egyszerűen
ellenkezik, anélkül, hogy alternatívát adna.
Bevallom, kétkedve fogadom a közvéleménykutatások eredményeit. Azért
is, mert nem ellenôrizhetem az adatokat és még véletlenül sem találkoztam
olyan felnôttel, akit már megkérdeztek, vagy aki ismer valakit,
akinek a véleményére már kíváncsiak voltak.
Érdekes újságcikk címe keltette fel a figyelmemet: "Hogyan
tesztelik a kínaiak az idegent?" Megtudtam, hogy elébe tesznek
egy tányéron néhány szem mogyorót, a kezébe adnak két pálcikát,
azzal, hogy a kettôt egy kézbe fogva egyék. Amúgy sem kívánkoztam
Kínába, de azt hiszem nem is megyek oda, mert nem akarok éhen halni.
Tesztelni pedig engem amúgy sem kell, mert ha a bôröm színe nem
is, de az ôsz hajam és a bajuszom pálcikák nélkül is elárulna. Láttál
már bajuszos, ôsz kínait?
Ha egy állami vállalkozás ráfizetéses és nincs pénz a fejlesztésre,
akkor nem kell pénzt pazarolni, hanem a kezelését, a használatát
(a telket meg az épületet nem!) el kell adni annak, aki pénzt ad
érte és az új módon, több annyi erôvel, vagy új elképzeléssel felvirágoztatja.
Én ezt értem privatizálás alatt. Ha tévednék, kérlek, javíts ki.
Dr. Imre Ernô
|