<<< Vissza

Együtt a túlsó partra

2005 október 7.

 
Az idős embereket köszöntötték világnapjuk alkalmából a gondozási központ munkatársai. Az október első vasárnapján tartott hagyományos ünnepi rendezvény bővelkedett megható pillanatokban.

Azokat ünnepelték a Központi Gyermekélelmezési Konyha ebédlőjében a terített asztalok mellett, akik - ahogyan sokan mondják - "megették a kenyerük javát". Vagyis más értelmezésben megtették, amit várt tőlük a család, a haza, és már a pihenés éveit töltik, gyerekkel, unokákkal mosolyogtatják a lassuló tempójú napokat. Ehhez a lassuló időhöz szeretnének az ünnepi programmal egy kis örömet varázsolni a nyugdíjasok életébe, hangzott a bevezetőben Márkus Krisztinától, a Közösségi Pszichiátria szakmai vezetőjétől. A rendezvényen előbb himnuszunk, majd az erdélyi vendégek tiszteletére a székely himnusz csendült fel.

Szirbik Imre polgármester jelképes ajándékkal érkezett: négy virágcsokrot hozott, egyet-egyet a négy tagintézmény részére. A virágok élénkpiros színe a szereteté, melyről azt kívánta, legyen mindannyiunké. Köszöntőjében a polgármester elmesélte: a tavalyi eseményen egy idős bácsi azt mondta neki, a sokféle nap (gyereknap, anyák napja stb.) mellől hagyjuk ki az idősek napját. Az év többi napján tudjunk egymásnak jó szót szólni, mosolyogni, kedvesnek lenni. Igaza volt, tette már hozzá a polgármester, de úgy gondolja, kell egy nap, amikor jobban odafigyelünk egymásra, észrevesszük azokat, akiknek a jelenünket köszönhetjük, s hogy van mire építenünk.

Köszöntötték azokat a klubtagokat, akik mások segítésére voltak, s a klubélet színvonalasabbá tételén munkálkodtak. Taps fogadta a gondozási központ nyugdíjas dolgozóinak említését is.

Az ünnepi műsorban fellépőknek is kijutott a tetszésnyilvá-nításból: először Boros Tamás és Sebők Alexandra, a Szilver TSE fiatal táncosai bűvölték el közönségüket standard, majd latin táncokkal. Varsányi János saját versét szavalta klubtársai előtt. A Közösségi Pszichiátria gondozóiból és ápoltjaiból tavaly ősszel alakult Őszi Rózsa-csoport hangulatos nótacsokorral kedveskedett, a gondozási központ munkatársai pedig operettslágerekre táncoltak igen nagy sikert aratva, táncba hívva sokakat, köztük a polgármestert is.

Ollai Istvánné képviselőasszony mesélt egy kislányról, aki Szente-sen túl egy faluból 14 évesen el-indult, hogy segítse, gondozza az öregeket. Mára ezen a pályán 40 évet töltött. Szebellédi Annának, a gondozási központ vezetőjének azt kívánta, még sokáig segítse a rászorultakat. Mindnyájuk nevében adott át negyven szál rózsát. Szebellédi Anna elmondta, a negyvenből 28 évet szolgált itt, Szentesen. Nagyon büszke a város szociális ellátó rendszerére. Munkatársai példás munkáját is köszöni. Soha nem féltette állását, igyekezett kinevelni az utánpótlást, de még szeretne dolgozni. Azt kívánta az időseknek: mindannyian együtt jussunk át a túlsó partra, erőben, egészségben.

A helyettes vezető, Puskásné Halál Ágnes is szép szavakkal méltatta főnökét, akihez már baráti viszony is fűzi, s aki őt szinte lányává fogadta.
A jubiláló igazgatónőnek munkatársai dalban mondtak "köszönetet a boldog évekért". Tortájából mindenki kapott egy szeletet.

Darók József


<<< Vissza