Képünkön: báró
Harruckern Ferenc
Szentes az Árpád-kortól templomos helynek számított, első kegyurai
a Bor-Kalán nemzetségből származó Szeri Pósák lehettek. Írásos nyom
csak az Anjou-korból maradt fenn: egy 1332-ben kelt oklevél említést
tesz Szent András apostolról elnevezett kőtemplomáról. A XVI. század
közepe táján Szentes lakosai (1563-ban összesen 97 család, kb. 600
fő), földesuraikat követve - Dóczi Miklós, Mágocsy Gáspár, Sövényházi
Péter, Móricz Márton - reformátusokká lettek. Ettől kezdve ők használták
a régi templomot, amelyet a török időkben számos pusztítás ért,
s többször újra kellett építeni. Utoljára 1701-ben tatarozták, de
néhány évtizeddel később már ismét düledezett, s alkalmatlanná vált
az egyre szaporodó népesség befogadására.
|