A szabadságharc hadnagya

100 éve hunyt el Kiss Zsigmond ügyvéd

Kiss Zsigmond ügyvédAz 1848/49-es forradalom és szabadságharc kitörésekor a 18. életévében járt, amikor honvédnak jelentkezett a haza védelmére. A tavaszi hadjárat csatáit Damjanich tábornok seregében, a III. hadtest 11. gyalog 6-os ütegnél harcolta végig tüzér hadnagyként. Részt vett a szolnoki, isaszegi, bicskei, váci, komáromi és nagysarlói ütközetekben, valamint Buda visszavételében. Később a Hadügyminisztérium vezérkari osztályánál szolgált mérnöksegédi beosztásban. A szabadságharc leverése után mint volt honvédtiszt őrizetbe került. A komolyabb megtorlást sikerült elkerülnie, 1850 januárjában a szegedi hadfogadó parancsnokság elbocsátó levelével szabadult.

Kiss Zsigmond ekkor még nem volt 20 éves, és máris jelentős múltra tekinthetett vissza. Az elkövetkező évtizedekben Szentes legismertebb és legtiszteltebb polgárai közé emelkedett, aki számos maradandó közalkotás kezdeményezőjeként, tevékeny támogatójaként és megvalósítójaként beírta nevét városunk történetébe.

Nagy múltú szentesi kisnemesi családban született 1830. május 30-án; nagyapja a jeles polihisztor, Kiss Bálint református esperes, a Magyar Tudós Társaság le-velező tagja; édesapja Kiss Ferenc tímármester, a Fran-cia Szépművészeti és Tudományos Akadémia levelező tagja, édesanyja Szilágyi Teréz. Elemi és középiskolai tanulmányait Szentesen és Temesváron végezte. A szabadságharc leverése után, 1850 júniusától a Szegváron működő Csongrád Megyei Ideiglenes Polgári Törvényszék írnoka, majd a Szegedi Megyetörvényszék előadója, a segédhivatal igazgató helyettese. Közben jogi tanulmányokat folytatott Kecskeméten. 1861 őszén köz- és váltóügyvédi diplomát szerzett. Ezt követően szülővárosában telepedett le, ahol ügyvédi irodát nyitott. Hamarosan nőül vette Tölgyessy Paulinát, akitől egy fia és két leánya született. Családi háza a volt megyeháza szomszédságában, a Tóth József u. 3. sz. alatt ma is látható.

Az 1867. évi osztrák–magyar kiegyezés után aktívan bekapcsolódott a szentesi közéletbe. 1868-ban városi főügyésszé választották, mely tisztségét 1872-ig viselte. A Balközép-párt, majd a Szabadelvű Párt helyi elnökeként részt vett a politikai küzdelmekben. 1870-től haláláig – kis megszakításokkal – tagja a megyei és a városi képviselő-testületnek. 1867 májusában egyik alapítója, később elnöke a Szentesi Honvédegyletnek. Tevékenyen közreműködött az első szentesi takarékpénztár felállításában (1869), amelynek előbb alelnöke, 1876–1911 között pedig elnöke volt. Megalakításától (1869) tagja, majd 25 éven át elnöke a Szentes Városi Iskolaszéknek. 1887-ben a Gimnáziumi Bizottság elnökévé is őt választották meg, tisztségét haláláig viselte. Elnöksége alatt készült el a gimnázium új, reprezentatív épülete (1888). Szentes társadalmi életében betöltött szerepét érzékletesen szemlélteti egyéb tisztségeinek puszta felsorolása: a Szentesi Segélyegyletnek 36 éven át igazgatója, a Szentesi Hitelszövetkezet elnöke, a Körös–Tisza–Maros Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat szakaszválasztmányi elnöke, a Szegedi Ügyvédi Kamara választmányi tagja, a Szentesi Ügyvédi Kör elnöke, a Kaszinó elnöke, a református presbitérium tagja, 1880–1882 között az egyház főgondnoka...stb.

1910-ben városi szintű ünnepséget rendeztek Kiss Zsigmond 80. születésnapja tiszteletére. Szerteágazó közéleti működését az uralkodó a királyi tanácsosi címmel ismerte el.

Szülővárosának szentelt tevékeny élete 1911. december 13-án bekövetkezett halálával ért véget. Földi maradványait a református középtemetőben helyezték örök nyugalomba. Érdemeiről a megyei és a városi közgyűlés jegyzőkönyvileg emlékezett meg. A korabeli helyi sajtó a következőkép méltatta hosszú pályafutását: "Áldásos tevékenység volt az élete. Mint 18 éves ifjú fegyvert fogott, s mint honvédhadnagy az általa vezérelt ágyúüteg dörgése között harcolta végig az 1848–49-iki szabadságharcot. Mint ügyvéd - a legutóbbi évekig becsülettel működött. Eszményi békebíró volt a peres felek között. Szentes városának nincs olyan kultúr alkotása, melynek megteremtésénél és megszilárdításánál Kiss Zsigmond a maga szellemi és társadalmi tekintélyét latba ne vetette volna. Mindenkivel jót tett. A rossz fogalma az ő lelki szótárából hiányzott…"

1848-as relikviáit (honvéd emléklapját, tiszti rangjeleit, a szentesi öreg honvédekről 1898-ban és 1903-ban készült felvételeket), továbbá ifjúkori portréját a Koszta József Múzeum őrzi. Emlékének megörökítése érdekében 1932-ben utcát neveztek el róla. Érdemei idővel feledésbe merültek, amelyet bizonyít, hogy halála után 50 évvel utcáját átkeresztelték (Hámán Kató u.). 1991 óta nevét ismét a régi utcája viseli.

Labádi Lajos