A gyakorlatban másképp működik

Pályakezdők – diplomások

Teremi Nikolett hadnagy Kisvárdáról került SzentesreFriss diplomásként belépni egy munkahelyre, elkezdeni dolgozni, szakmai kihívás, fogalmazott Szirbik Imre polgármester városházi köszöntőjében. Az eseményen fiatalok ülték körül az asztalt, hölgyek, urak, ami közös volt bennük: friss diplomások. Hagyományt teremtve őket köszöntötte a város első embere.

Az elhangzó meleg szavakhoz némi figyelmeztetés is járult:

– Az egész nem csak arról szól, hogy rendelek, tanítok, szolgálok, hanem arról, hogy az ember értelmiségi körbe tartozón éli le az életét. Nem csak az a kihívás, hogy a szakmát művelje az ember, hanem hogy ma még minden ismeret birtokában viselkedéssel, közéleti szerepvállalással, a fiatalság lendületével vigyen magával másokat is. Legyen kisugárzása – mondta a polgármester.

– Szentesiek, de van, aki más vidékről érkezett. Számukra ma még talán idegen településként hat a város. Azt szeretnénk, ha kötődnének Szenteshez, itt maradva fejtenék ki tevékenységüket – fogalmazott Sztantics Csaba jegyző, majd még hozzáfűzte: Örömteli, hogy ennyi orvost köszönthetünk köreinkben. Soha nem voltak ennyien. Többen is ülhetnének itt, tudom. Szeretnének elhelyezkedni, sajnos, a lehetőségek végesek.

Azután jött sorban a bemutatkozás: ki hol végzett, honnan jött? Kötetlen beszélgetésen szóltak önmagukról, pályájukról, a beilleszkedésről.

Fazekas Zsuzsanna Petra tavaly végzett a Szegedi Tudományegyetemen, biológiai szakos és egészségtan tanár. A Klauzál Gábor Általános Iskolában tanít. Idén elkezdte a földrajz szakot, mint mondja, hátha így egy kicsit több órát tud tanítani.

Egyenruhában érkezett Teremi Nikolett hadnagy, aki idén végzett a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen. A Magyar Honvédség II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred víztisztító századánál második szakaszparancsnok. Kis-várdai létére hogyan került Szentesre? A válasz: – Had- és biztonságtechnikai mérnök szakon végeztem, ott ráálltunk a víztisztításra, az nekem nagyon megtetszett, ebből készítettem egy tudományos diákköri munkát, aminek sikere lett, így még jobban elkezdtem vele foglalkozni. Úgy döntöttem, hogy ennél is maradok, így lettem szentesi. – Ami pedig a beilleszkedését illeti, azt mondja, az emberekkel nem volt eddig problémája. Úgy érzi, egyre jobban kijön a beosztottjaival is. Szállón lakik, a laktanyában. Valaki – a régi fiúsított honvédségre gondolva – viccesen megkérdezi: a nőtlenen?

Végh Márta szociológus. A polgármesteri hivatal szociálpolitikai osztályán dolgozik. Ő így vall a munkájáról: – Amit megtanultam elméletben, az gyakorlatban teljesen másképp működik. Nagyon fontos az, hogy az emberekkel hogyan tud bánni az ügyintéző. Bár ez szinte mindannyiunkra elmondható, hiszen mindannyian emberekkel foglalkozunk. Amit még el szeretnék mondani, a szociológia nem is annyira a szociálpolitika fontos része, én mégis ebbe szerettem bele.

Ha körülnéz az ember a teremben, rögtön az jut az eszébe, hogy nem lát nagy korkülönbséget diák és tanár között. Hogyan tudják kezelni ezt a helyzetet? A polgármester kérdésére Végh László, a Deák Ferenc Általános Iskola testnevelés szakos tanára így válaszol:

– Nem érzem, hogy a korom miatt nehéz lenne a dolgom. Mi sem voltunk szentek, ők sem váltak azzá. Amikor látja az ember, hogy fejlődik a gyerek, van sikerélménye. Szeretem csinálni. Azt gondolom, ha mindenki úgy fordul a diák felé, hogy szeresse azt csinálni, amit csinál, már előre haladtunk. Ebben a pedagógus tud segíteni.

(lovas)