2011. augusztus 26.

A szentesiek kenyere és melege forog kockán

Vagy nyitott medencét épít a város, vagy kényelmesen törleszt – ez a kérdés, a testület eldönti

Múlt hétvégén családi napot rendeztek az uszodában, aminek fejlesztéséről ősszel dönt a képviselő-testületMozgalmas ősz előtt áll Szentes: az Országházban meghozott döntések minden eddiginél jobban befolyásolhatják a város jövőjét. Az előnyökről, a buktatókról, a termálvíz kötelező visszasajtolásának tragikus következményeiről és a Petőfi Szálló hasznosításáról is beszélt lapunknak adott interjújában Szirbik Imre polgármester.

– Átszervezés előtt áll az önkormányzati rendszer. Ami már eldőlt, és bizonyos szempontból jól hangzik, hogy az állam az eddigi felerész helyett teljes egészében finanszírozná a közoktatást. De mik lehetnek az új rendszer buktatói?

– Azt akkor lehetne tudni, ha ismernénk a részleteket. Ha a német rendszert vennénk át, és leginkább erről szólnak a hírek, az az önkormányzat számára nem lenne teljesen előnytelen. Egyelőre azonban nincs konkrét információ arról, mit is jelent az a bejelentés, hogy államosítják az általános iskolákat. A német rendszer arról szól, hogy a pedagógus állami alkalmazott, bérét közvetlenül a kincstár utalja, míg az épületek fenntartása a helyi önkormányzatok feladata. Ebben a szisztémában az oktatásért felelős hivatal – a későbbiekben feltehetően a kormányhivatal – meghatározza, mi a minimális létszám egy osztályban, és mi az a nemzeti tanterv, az az ismeretanyag, amit mindenképp oktatni kell. Ezt ellenőrzi is a felelős szervezet. Ettől fogva mindenki viseli a maga költségét, vagyis nincs oktatási normatíva. Ez Szentes számára két ok miatt is előnyös lenne. Egyrészt mi megtettük azokat a szükséges lépéseket, hogy az osztálylétszámok a feltételeknek megfeleljenek, másrészt a hozzánk hasonló és az alacsonyabb népességű városok esetében még a bért sem futja az állami normatíva. Ha az átszervezéssel csak az állami normatívát vonják meg az önkormányzatoktól, akkor az Szentes számára gazdaságilag előnyös. Az, hogy az igazgatót ki nevezi ki, inkább hiúsági kérdés. Az már megállapodás függvénye, hogy saját forrás felhasználásával a helyi önkormányzat vállal-e többletfeladatot a közoktatásban. Olyan államosítást pedig nem tudok elképzelni, hogy az iskolák állami tulajdonba kerüljenek, mert ahhoz az egész alkotmányt borítani kellene.

– A feladatok mellett egyes forrásokat is visszavonhat a kormányzat a településektől. Milyen költségvetési mozgástere lesz az önkormányzatnak?

– Ami a források elvonását illeti, a legfőbb kérdés a helyi adók és a megosztott központi adók sorsa lesz. Ha utóbbiakat, vagyis a gépjárműadót és a személyi jövedelemadó helyben maradó részét nem kapják meg a települések, fejre állhat az önkormányzati rendszer. Az iparűzési adó az unióban megállta a helyét, vagyis megmaradhat, viszont fontos megemlíteni, hogy ezen adóbevételeket a települések nem fejlesztésre, hanem működésre fordítják. Fizetőképességünket is nagyban befolyásolja a központi hozzáállás. Az elmúlt évben bevett gyakorlattá vált, hogy az állam késve utal: pályázati támogatások folyósítását legtöbbször mondva csinált indokokra hivatkozva késleltetik. A kormányzat így sáfárkodik a pénzeinkkel. Az is szembetűnő, hogy pártpolitikai alapon születnek döntések a fejlesztési forrásokról. Jó példa erre, hogy a sporttelepek felújítására Csongrád megyében csak a hódmezővásárhelyi és a homokháti kistérség nyert támogatást, a többi nem.

– Szintén az Országgyűlés elé kerül hamarosan a termálvízre vonatkozó törvénytervezet. Milyen következményei lehetnek annak, ha olyan szabályozás születik ősszel, hogy kötelező lesz a használt termálvizet visszasajtolni a földbe?

– A lehető legrosszabbak. 2009 óta van egy érvényes törvény, ami arról szól, hogy a kormány azokon a területeken, ahol geológiailag szinte lehetetlen a visszasajtolás és környezeti károsodást nem okoz a termálvíz, ott felmentést kaphatnak a visszasajtolás kényszere alól. Ha ezt felülírják, és bevezetik a teljes kötelmet, annak tragikus következményei lesznek. Amennyiben lehetetlen megoldani, akkor el kell zárni kutakat, ami azt jelenti, hogy Szentesen viszsza kell térni a földgáz alapú távfűtéshez. Ez egyrészt a távhődíjak megháromszorozódásával járna, másrészt azzal, hogy sutba dobnánk 50 év fejlesztését. A város gazdaságát is megrendítené ez a kényszer, hiszen a kertészetek nem tudnának versenyképes áron zöldséget termeszteni, az áru eladhatatlanná válna. Mi megrendeltünk egy tanulmánytervet. Hogy mit fog mutatni, még nem tudom, de ebben a pillanatban két visszasajtolóval rendelkező termálkút működik a Dél-Alföldön, és egyelőre egyiknél sem bizonyított, hogy a visszasajtolás eredményes. Ennek az ősznek az a tétje – az önkormányzati rendszer átalakításán túl –, hogy mi lesz a termálvízzel. A szentesiek kenyere és melege forog kockán. Ha a következő hónapokban nem jön kedvező fordulat ebben az ügyben, nagy bajba kerülünk, mert addigra a fejlesztési forrásokról lecsúszunk. Sajnos ott tartunk, hogy egyre csúnyább és egyre mocskosabb politikai hangok szólnak arról, hogy Szentest valahogy meg kell büntetni.

– A svájci frank árfolyamának emelkedése a kötvénykibocsátás miatt a szentesi önkormányzatot is érinti. Mint arról korábban nyilatkozott, a törlesztés terhét befolyásolhatja az is, hogy felhasználja-e a város a Magyar Fejlesztési Banknál (MFB) lekötött milliárdos hitelkeret megmaradt részét, amit az uszoda és a kórház fejlesztésére tettek félre. Lesz így uszodafejlesztés?

– Ha hosszú távon 230 és 240 forint között marad a svájci frank átlagos árfolyama, a tőkére vetítve 5-600 milliós árfolyamveszteséget szenved el a város. Ezt 2013 végétől, negyedévente kell majd törleszteni. Ha nagyon nem borul meg az önkormányzati költségvetés az átszervezés után, ez a pénz még kigazdálkodható. A kórházi műtőblokkra 200, a strandra 700 millió forintot különítettünk el az MFB hitelkeretből. Mivel a kórházat államosítják, a műtőtömb építésébe a város már nem tud beszállni, így az a pénz felszabadul, vagyis a fenti árfolyamveszteség kezelésére fordítható. Amit még ehhez hozzá kell tenni, azt 15 év alatt kell előteremteni, ezért szerintem Szentes bevállalhatja az uszoda fejlesztését. Arról, hogy a 700 millióból saját beruházásban megindítja-e vízfelület növelését, a képviselő-testületnek ősszel kell döntést hoznia. Mivel ma már nincs remény arra, hogy pályázati pénzt is szerezzünk a meglévő forráshoz, csak nyitott medence építése lehetséges, amely sportolási és – élményelemeivel – turisztikai célokat is szolgálna. A testület vagy mellé áll az elképzelésnek, vagy lemond erről a beruházásról, és akkor kényelmesebb lesz a törlesztés.

– Eldőlt-e már, hogyan hasznosítja a város a kiürített Damjanich-iskolát?

– Mindenekelőtt munkahelyteremtésről folynak tárgyalások. Az első partner egyelőre lebegteti a megegyezést, nem biztos, hogy a szükséges tőke rendelkezésére áll majd. Éppen ezért a Legrand egyik beszállítójával is tárgyalóasztalhoz ültünk.

– Lapunk értesülései szerint már jogerőre emelkedett a Petőfi Szálló módosított építési engedélye. A város az eddigi beruházóval, a Pendolával vagy mással képzeli el az épületegyüttes hasznosítását?

– Jelenleg az önkormányzat álláspontja az, hogy keres másokat is, de a Pendola-Szentessel még nem szakított.

Bíró Dániel