Városi státuszt kapott a kórház

A dr. Bugyi István kórházban továbbra is cél a megyei státusz. (A szerző felvétele.)A remélt megyei helyett csupán városi státuszt kapott a kormány által elfogadott Semmelweis-tervben a szentesi kórház. A fenntartó megyei önkormányzat szerint még nincs kőbe vésve a felosztás, ezért folytatják a lobbit és a fejlesztéseket. Baráth Lajos főigazgató viszont úgy fogalmazott, amíg nincs új műtőtömbünk, átmenetileg városi kórház maradna a szentesi.

Szentes egyelőre alulmaradt a megyei kórházi státuszért folytatott versenyben. A hazai egészségügyi rendszer átszervezését megalapozó Semmelweis-tervet a napokban fogadta el a kormányzat. E szerint hat szintet vezetnének be a betegellátásba: a háziorvos után kistérségi járóbeteg központ, városi, majd megyei kórház következne, nagytérségi központok lennének az egyetemi klinikák, s végül a speciális gyógyító munkát folytató országos szakmai központok zárnák a sort. Ebben a felosztásban szeretett volna a megyei szintre kerülni a szentesi kórház, és ezt a célkitűzést az intézmény vezetése mellett a fenntartó Csongrád megyei önkormányzat is magáévá tette. Ennek érdekében határozatot is elfogadott a megyei közgyűlés, de úgy tűnik, hiába.

Csak alapszakmák

A Semmelweis-tervben csupán városi státuszt kapott a szentesi kórház, épp úgy, mint a vásárhelyi és a makói. Régiónkban megyei kórházként jelölték meg a gyulait és a kecskemétit, Csongrád megyében viszont nem osztottak ki ilyen státuszt. Hogy mekkora a különbség a két szint között, a dokumentumból egyértelműen kiderül: míg a városi kórháznál elsősorban az "alapszakmákban" biztosítják ellátást, ami sürgősségi, traumatológiai, belgyógyászati, sebészeti, szülészeti és gyermekgyógyászati ellátást jelent, addig megyei szinten a "kis szakmák" is megjelennek, vagyis teljes körű ellátást kell biztosítani. A szentesi kórház ellátási területén is csökkentene a Semmelweis-terv.

A Tisza-zug 16 ezer lakóját a dél-közép magyarországi nagytérségbe sorolták, így nekik előbb Szolnokra, majd a fővárosba kellene menni, ha komolyabb ellátásra szorulnak, holott erről a két megye határozatban döntött, hogy Csongrád megyében, Szentesen kerül sor a betegek ellátására. Érdekes adat, hogy országos összehasonlításban a 10 ezer lakosra jutó ágyszám Csongrád megyében a legmagasabb.

Miután nyilvánosságra hozták az átszervezési tervet, lapunk kíváncsi volt a fenntartó megyei önkormányzat álláspontjára, kitartanak-e a megyei státusz létjogosultsága mellett, hiszen a kórház külön beadvánnyal fordult a minisztériumhoz és az államtitkársághoz. Gémes László, a megyei egészségügyi bizottság elnöke szerint a terv csupán iránymutatás, nincs kőbe vésve, amit belefoglaltak, ezért további lobbizásra és a fejlesztések folytatására készülnek, hogy rangjához méltó helyre kerüljön a szentesi kórház az új egészségügyi rendszerben. Gémes hozzátette, az Országgyűlés illetékes bizottságának, a szakállamtitkárságnak, az OEP-nek és az ÁNTSZ-nek is eljuttatták a megye határozatát, hogy a szentesi megyei kórház legyen. Kaptak pozitív visszajelzést, illetve az is eldőlt – szemben a Semmelweis-tervben leírtakkal –, hogy augusztustól már nem ingyen látják el a tiszazugi betegeket Szentesen, hanem OEP finanszírozás fejében.

Pályázat augusztusban

Sokszor sokan úgy emlegették a Szentesre tervezett új műtőtömböt, mint ami meghatározhatja a kórház jövőjét. Hogy mikor jutunk el az építésig, egyelőre megválaszolhatatlan. Az első körben nem nyújtott be pályázatot a kórház, viszont régiónkból Baja és Orosháza intézményének már 2010-ben, Gyulának, Békéscsabának, Hódmezővásárhelynek és Kiskunhalasnak pedig idén ítélték meg a jelentős, milliárdos nagyságrendű támogatást. Utóbbi városokban a kivitelezések ősszel meg is kezdődhetnek.

Az új pályázati kiírás augusztusra várható – tudtuk meg Baráth Lajostól. A szentesi kórház megbízott főigazgatója szerint 6 hónap maradt a betegutak átszervezésére, a várositól eltérő szakmai profilok megtartására, vagyis a megyei státusz elérésére. Ennek érdekében több levelet is írtak már a döntéshozóknak. Ha ez addig nem sikerül, új helyzet következik. Mivel nem csak az alapszakmákban, hanem összesen 17 szakterületen folyik gyógyító munka a Kurca partján, csökkenhet ezek száma, de Baráth Lajos szerint nem nagyon. A városi kórházi státusz egészen addig megmaradna, amíg meg nem épül az új műtőtömb.

Bíró Dániel