Hat Kurca-zsilipből a három alsó megújul

Horgászok a Felső-Kurcán. Itt a legszennyezettebb az iszapMég idén nyáron megkezdődhet a Kurca Szentes és Szegvár közötti szakaszának kotrása, azonban az Alsó-Kurca zsilipjeinek átépítése át fog csúszni 2012-re. A főgyűjtő csatorna város feletti, az egyes és a kettes zsilip közötti szakasza a legszennyezettebb, de ennek kotrására és a vízutánpótlás Vekeren keresztül történő biztosítására még várni kell.

Az elmúlt évtizedekben – főleg a főcsatorna város feletti szakaszán, illetve a mindszenti bögénél – romlott a Kurca vízszállító képessége, ezért megnőtt a térség belvíz-érzékenysége és veszélyeztetettsége. Hogy a problémát orvosolja, két pályázatot nyújtott be a vízügyi hatóság, de csak az egyik, a Kurca alsó, Szentes és Szegvár közötti szakaszára vonatkozó beadvány nyert végül támogatást. A 685 milliós összegből – amit nem kell önerővel kiegészíteni – kikotorják a két település közötti közel 7 kilométer hosszú mederszakaszt, illetve három vízkormányzó műtárgyat lebontanak, a helyükre pedig újakat építenek. A beruházás kapcsán Jászné Gyovai Ágnes, az Atikövizig szentesi szakaszmérnökségének vezetője elmondta, utoljára 1966-ban újították föl a Kurca zsilipjeit, a fonott rőzséből készült szárnyfalaknál rendre szivárog a víz. A közbeszerzés elhúzódása miatt leghamarabb az ősz végén foghatnak hozzá a tiltók átépítéséhez, arra viszont jó esély van, hogy a kotrást a területileg illetékes nemzeti park által kijelölt időszakban, július derekától október végéig, még idén elvégezzék Szentes alatt. Újdonság lesz, hogy a kitermelt iszapot a meder szélén helyeznék el, méghozzá úgy, hogy a parti sáv nyáron víz alatt, télen pedig szárazon lenne.

A pályázati anyag készítése során a szakemberek felmérést készítettek a Kurca medrének és partjának jelenlegi növény- és állatvilágáról. A vizsgálat megállapította, hogy a természetes állapotra utaló növényfajok száma alacsony, az öszszes növényfajnak csupán 35 százaléka. A főcsatorna állatvilága nem csak halakban bővelkedik: 12 madárfaj fészkel, további 19 faj pedig átvonul vagy telel ezen a területen. Olyan európai közösségi jelentőségű állatfajok is élnek itt, mint a vöröshasú unka, a mocsári teknős vagy a vidra, de országos védettséget élvez a bölömbika és a törpegém is.

A Kurca Szentes feletti, az egyes és a kettes zsilip közötti szakasza a legszennyezettebb, itt ugyanis kiszélesedik a meder, lassul a víz folyása, így a legtöbb hordalék lerakódik. Az iszap ezen a részen nehézfémekkel szennyezett. Ennek a kotrására, a környék használt termálvizeinek Tiszába vezetésére és a Kurca vízminőségét figyelő monitoring rendszer kiépítésére egy beadványban pályázott a vízügyi hatóság, de a 700 milliós munkához nem nyertek egyelőre támogatást. Amint lehet, ismét próbálkoznak. Szintén pályázati forrásra lenne szükség ahhoz, hogy végleg megoldódjon a Kurca vízutánpótlása. A vízügyi és természetvédelmi szakemberek is egyetértenek abban, hogy az egyetlen megoldást a szarvasi holtág vizének gravitációs úton történő levezetése jelentené: a frissítés a Vekeren keresztül érné el a Kurcát. Ehhez azonban több csatornaszakasz átépítésére lenne szükség. Jászné Gyovai Ágnes ehhez annyit fűzött hozzá, hogy az érintett szervezetek készek az együttműködésre, mindannyian egy kiaknázható pályázati felhívásra várnak.

B. D.