A szabadságharc szentesi bajnoka

110 éve hunyt el Hajdú Lajos református iskola-igazgató (I.)

Börtönrajz Hajdú Lajosról1849 nyarán a szabadságharc végnapjait élte. Az orosz és osztrák hadak megállítása érdekében a magyar kormány népfelkelésre szólította fel a nemzetet, amelynek szervezése Szentesen is megkezdődött. A lakosság végső küzdelemre történő mozgósításában kitűnt a köztekintélynek örvendő református iskolai rektor, Hajdú Lajos, aki a kritikus napokban lelkesítő beszédet intézett a szentesi néphez, általános felkelésre buzdítva az előrenyomuló császári seregek ellen. Szózatát kinyomtatta és a nép között osztogatta. Hazafias felbuzdulásáért utóbb kemény büntetésben részesült.

A berendezkedő császári hatalom Hajdú Lajost 1849 szeptemberében elfogatta, s lázítás címén haditörvényszék elé állította. Tettét az Aradon működő Cs. Kir. Rendkívüli Haditörvényszék felségsértésnek minősítette, és kötél általi halálra ítélte. A súlyos büntetést később kegyelemből 20 évi vasban töltendő várfogságra és teljes vagyonelkobzásra változtatták. Kezdetben az olmützi, majd a josefstadti várbörtönben raboskodott. Ez utóbbi helyen együtt sínylődött Boros Sámuellel, Szentes szabadságharc alatti polgármesterével. 1856 áprilisában közkegyelem útján szabadult.

Hajdú Lajosról tudni kell, hogy Szentesen született 1813. július 6-án, kisnemesi családban. Apja Hajdú András tanító, anyja Gorzás Lídia. Korán árvaságra jutott. Alsó fokú iskoláit és a gimnáziumot szülővárosában végezte. 1831–1836 között a debreceni református kollégiumban bölcseleti, jogi és teológiai tudományokat hallgat; 1837-től ugyanitt esküdt felügyelő, segédkönyvtárnok, majd elemi iskolai tanító. 1839–1841 között a de-recskei középiskola igazgatója. 1842-ben külföldi tanulmányútra indult, a berlini egyetem hallgatója. Hazatérése után segédlelkész Nagymarján. 1845 decemberében a szentesi református egyház meghívta a gimnáziális osztályok igazgató-tanárának, professzori címmel. 1848/49-ben a tanítás mellett komoly publicisztikai munkát fejtett ki. Hazafias tárgyú politikai cikkei jelentek meg számos vidéki újságban: a debreceni Alföldi Hírlapban, a Tiszavidéki Újságban és a Szegedi Hírlapban. A várfogságból történt szabadulása után a kisújszállási református egyház meghívta a helyi gimnázium vallástanárának. Később a magyar irodalmat, történelmet, latin és görög nyelveket tanította, s több ízben viselte az igazgatói tisztséget. A személye iránti közmegbecsülést jelzi, hogy 1861-ben a Hajdú kerület tiszteletbeli törvényszéki táblabírává választotta, és díszpolgári címmel ruházta fel.

Hajdú Lajos szabadulása után mindvégig megmaradt a kisújszállási gimnázium nagyra becsült tanárának. Sok évtized után – nyugalomba vonulásának évében – 1891-ben hazalátogatott Szentesre, hogy találkozhasson 60 évvel korábbi volt iskolatársaival, valamint 1848/49. évi tanítványaival. A "szabadságharc szentesi bajnoka" – ahogyan a Szentes és Vidéke c. újság emlegette – valószínűleg ekkor járt utoljára szülővárosában. Kisújszálláson hunyt el 1901. február 24-én; sírját egy szürke gránit emlékoszlop jelzi a déli temetőben. A történelem vihara igen korán elsodorta ugyan szűkebb pátriájából, de életművével méltán kiérdemelte, hogy emléke ne merüljön feledésbe Szentesen sem. E szándékot jelzi a róla elnevezett kis utca (1967), valamint a református általános iskola falán elhelyezett márványtábla (1998).

(Folytatjuk)

Labádi Lajos