Minden március 2. csütörtökén tartják a vese világnapját 2006 óta, mely magyar kezdeményezésre indult útjára, a Nemzetközi Vesetársaság és a Vesealapítványok Nemzetközi Szervezetének pártfogásával. A világnap indokát a vesebetegek és a művese kezelésre szorulók számának rohamszerű növekedése adja. A Dr. Bugyi István Kórház területén működő művese állomáson jelenleg több, mint 50 beteget dializálnak.
Népbetegségnek számít a vesebetegség, a magas vérnyomással (2 millió ember), és a cukorbetegséggel (1 millió fő) küzdők után felzárkózást mutat a vesemegbete-gedések fél milliós száma – rögzítette a tényt Mihalcsó Miklós.
A művese állomás vezető főorvosa elmondta, hogy sokszor problémát jelent, hogy nem is tud betegségről az illető, holott az időben történő felismerés gyó-
gyulást, kezelhetőséget jelenthet.
A veseproblémákkal küzdőknek nincsenek fájdalmaik, a betegségnek nincsenek speciális tünetei, csak olyan jelzéseket ad a szervezet, mint például a gyengeség, az étvágytalanság, az émelygés vagy a hányinger. Csupán később derül ki sokszor, hogy ezeknek a panaszoknak a hátterében veseelégtelenség áll.
– Éppen ezért fontosak a szűrővizsgálatok, melyekkel időben észlelhető a baj. A labor- és vizeleteredmények kórossága ugyanis rávilágíthat a problémára. Ezért javallott az évenkénti szűrővizsgálat elvégzése mindenkinél – hívta fel a figyelmet a főorvos.
A vesebetegséggekkel foglalkozó szakterület az urológia és a nefrológia. Előbbi a sebészeti, utóbbi a belgyógyászati megoldások területe. A nefrológiai ambulancián hetente háromszor végeznek ilyen vizsgálatokat, háziorvos, szakrendelés és kórházi orvosok beutalójával jelentkezhet itt a beteg.
Itt történik a hemodialízis is, mely a művese kezelés gyakoribb formája. Az eljárás során készülék segítségével szűrik, mossák át, tisztítják a páciens vérét. Így szabadítják meg hetente háromszor a méreganyagoktól, mely a betegnek életmentő kezelés. A kevésbé ismert és ritkábban alkalmazott hasi dialízist otthon végzik, naponta négyszer. Ennél a típusnál a hasba kezelőoldatot engednek, mely a hashártyán keresztül mossa ki a méreganyagokat.
– A művese kezelés során a probléma, hogy számos rizikófaktor van, ami a beteg életét nehezíti. Nemcsak a hagyományos rizikófaktorokra kell gondolni, tehát a dohányzásra, a stresszre, a magas koleszterinre, az elhízásra, a mozgásszegény életmódra, hanem a só- és folyadék túlterhelésre, a vérszegénységre és az alultápláltságra. Ezek mind felgyorsítják az érelmeszesedést, s ezáltal okozhatnak szív- és érrendszeri megbetegedéseket. Ma már ezeket is kezelni tudjuk – jelentette ki Mihal-csó Miklós, aki arról is beszélt, hogy a művesebetegek túlélési aránya egyre jobb, és jó életminőségben, jó állapotban, akár munkaképesen tudnak élni. Szentesen is világszínvonalú eszközökkel, felszereléssel dolgoznak, van olyan betegük, aki évtizedek óta jár kezelésre. Tehát valóban fontos az időben történő felismerés.
Az idei évben erre akarják felhívni a szélesebb közvélemény figyelmét a szakemberek, mindamellett, hogy a világnap idei kiemelt témája a szív- és érrendszeri megbetegedések kérdésköre. Szlogenjük: óvja veséit, mentse meg a szívét!
Cseh-Lakos