Két barlangász sétál a hegyekben. Egyszer csak az egyikük bezuhan egy szakadékba. A barátja utána kiált:
– Hogy vagy, élsz még?
– Igen – hangzik a válasz.
– Nem fáj a fejed?
– Nem!
– Nem tört el a lábad?
– Nem!
– Semmi baj a kezeddel?
– Semmi!
– Huhh, tiszta mázli! Akkor mássz ki, és menjünk tovább!
– Várj egy kicsit, még nem értem le az aljára!
A sündisznó bébi eltéved a sötétben, és bekeveredik az üvegházba. Hosszas bolyongás után, amikor nekimegy egy kifejlett kaktusznak, boldogan tárja szét mancsocskáit:
– Mama!
A lottósorsolás délelőttjén a szegény skót imádkozva jár föl-alá a szobában, és hangosan imádkozik:
– Jaj Istenem, csak most segíts meg, hogy enyém legyen a főnyeremény! Csak most az egyszer segíts, hogy én nyerjek!
Egy idő után elunja a Teremtő az imádkozást és így szól a skóthoz:
– Szívesen segítek, jóember! De legalább vegyél egy szelvényt!
A Ceausescu család készülődik este a lefekvéshez. Elena a fésülködőasztalnál szépíti magát, mikor átszalad egy egér a szobán.
– Jaj, Istenem! – sikolt fel Elena.
– Itthon szólíts nyugodtan apukámnak! – válaszolja Nicolae.
Új fiatal sebész első napja a műtőben.
– Na hogy ment? – kérdi az orvos az asszisztenst.
– Kivett egy porcot, eltávolított egy vakbelet, megszögelt egy combcsontot és mindössze egy apró hibát követett el.
– Mit?
– Elfelejtette közben váltani a betegeket.
A rendőrnek fia születik, akit Dezsőkének keresztelnek. Az apa minél hamarabb látni akarja a fiát, és berohan a kórházba. Az első kórteremhez lép, ahol ki van írva: gyönyörű gyerekek. Bemegy, ám a fiát nem leli. Átmegy a második szobába, melyre a következő van írva: nem olyan szép gyerekek. A rendőr beszalad, ám a csemete ott sincs. Letörve ballag át a következő kórterembe, melyen a csúnya gyerekek felirat áll. Dezsőke itt sincs. Hát most már mindegy, tovább ballag, és a következő ajtón is belép, melyen a selejtes gyerekek felirat díszeleg. A fiú itt sincs. Szomorúan ballag tovább, és a következő ajtón ezt olvassa: Dezsőke.