Cseuz László hatodik útja

Cseuz tanár úr a 2008-as olimpiáról szeptember elején "gurult be" a városközpontbaÉrdemes tartósan sportolni, a saját egészségével gazdálkodni az embernek, mert például nyugdíjas korában is vállalkozhat olyan feladatra, ami a fiatalabbaknak is komoly próbát jelentene. Egyébiránt Szentes jó hírét is öregbítendő a nagyvilágban. Tulajdonképpen erről szól Cseuz László testnevelő tanár legfrissebb elhatározása. Kezdetként húsz évvel ezelőtt kerékpározott Barcelonába, az első olyan olimpiára, ahol személyesen megjelent. Most készül a hatodik olimpiai útra, amelyik a jövő esztendőben elvezet majd Londonig. Teljesítményének igazából nem az olimpiai stadion lesz a színhelye, hanem a csaknem négyezer kilométernyi távolság "legyőzése" kerékpárral.

- .Gondoltuk, hogy téged nem hagy nyugodni London és újra a kerékpárod nyergébe pattansz! Hiszen fizikailag és akaraterő, képesség szempontjából rendben vagy, nincs problémád, és persze csábít az újabb kalandos kihívás. Ezzel kommentálták az ismerősök, a sportbarátok, és a "drukkerek" a mostani tervemet. A rokonszenv és a biztatás már önmagában is nagy segítséget jelent - meséli.

Persze Londonig még szakaszosan fokozni kell az edzésmunkát, és ezen kívül több előkészületi teendő is vár Cseuz Lászlóra. Az sem lesz kis dolog, hogy ismételten szponzorokat, támogatókat keressen és találjon Szentesen és azon kívül is. Egy nyugdíjas testnevelő tanár nem dúskál anyagiakban. Már levélben fordult patronálásért a Magyar Olimpiai Bizottsághoz, a sportügyek szakállamtitkárához, és hasonlóképpen tesz lépéseket más intézmények felé is. Nem mellékesen fel kell újíttatnia kerékpárját a Londoni útra, amivel a pekingi olimpiát is megjárta.

- Az útitervem a következő: kerékpáron megyek Dunkerque-ig, majd onnan komppal érem el Dover fehér szikláit, utána újra kerékpározom Londonig. Tizenkét napig tart az odaút, vissza ugyanennyi ideig, és ha minden sikerül akkor hét napig tartózkodom Londonban. Remélhetőleg ott találkozom majd szentesi sportolókkal is, elsősorban a vízilabdás lányokkal.

Eddigi távolléteinek tapasztalata, hogy az úton más járművek vezetői, utasai mindig barátságosan üdvözölték és segítséget, felvilágosítást nyújtottak. Ha pedig honfitársakkal jön össze az ember, hatványozódik az eset. Az önállóságon, a veszélyeken, a találékonyságon útközben nem lehet filozofálgatni, ott mindig azt a tennivalót kell megoldani, ami éppen adódik. A kerékpáromon ott lesz majd jövőre is a kis magyar zászló, a trikóm hátán pedig a felirat: "Hungary-Szentes-London".

-bert