Túlélni a károkat

Az újesztendőben időszerű mezőgazdasági kérdésekkel fordultunk Csikai Miklóshoz (képünkön), a szentesi Árpád-Agrár Zrt. elnök-vezérigazgatójához, a Magyar Agrárkamara tiszteletbeli elnökéhez. Íme, kíváncsiságunk első megfogalmazott része:

- Parlamenti döntés nyomán az újév első felében kinevezett miniszteri biztos felügyeli majd az eddig ön-álló Magyar Agrárkamara mélyreható szervezeti és működési átalakítását. Más országos mezőgazdasági szervezet esetében nem hallottunk ilyen jellegű változásról, ezért indokolt, miként érintik a friss fejlemények a kamarát?

- Az, hogy a szóban forgó változás felülről irányított folyamat, teljesen új dolog számomra. Tizennégy évig voltam a Magyar Agrárkamara, úgymond "hivatalban lévő" elnöke és annak idején elsőnek mindig a megyei szervezetek jelölték ki demokratikusan a küldötteket és ők választották meg, illetve hagyták jóvá a kamarai vezetőséget. Ez most megfordult - miként említettem - ellentéteként az "alulról-felfelé" történő építkezésnek. Egyelőre semmiféle megkeresés, vagy egyéb egyeztetés nem érkezett a Kamarához. A kormányzat erősíteni akarja a kamarai köztestületet azzal, hogy élelmiszergazdasági és vidékfejlesztési irányokban is ki akarja terjeszteni a kamarai működést. A hírek és ígéretek szerint az átalakítási program kidolgozása után kerül sor a közös, illetve társadalmi vitára. Ez annál is inkább elvárható, mivel az országban - különböző tartalommal - lényegében, három köztestület működik sorukban a Magyar Agrárkamarával. Mértékadó tények közé tartozik, hogy a kamarai tagság önkéntes és egyharmad - egyharmad arányt jelentenek az őstermelők, továbbá a magángazdálkodók, és szintén egyharmadnyi létszámot a társas vállalkozások. Az külön nyomatékul szolgál, hogy akik országos viszonylatban előállítják a piacképes mezőgazdasági terméket, azok kétharmad részben tagjai a kamarának.

- Mit tart legfontosabb tennivalónak az új szerveződésű Agrárkamara és általában az agrárkormányzat számára?

- A Magyar Agrárkamarának mindig az volt a célja, hogy serkentse és segítse a mindenkori kormányt - akár a vélemények ütköztetésével is - a mezőgazdasági szereplőket szolgáló intézkedések és fejlesztési tervek kidolgozásában és megvalósításában.

Jelen időszakban legfontosabb és mindennapi feladat - az időjárási következmények miatt - a gazdálkodókat ért vízkárok, és egyéb veszteségek mérséklése! A túlélés érdekében javítani, bővíteni kell a termelési feltételeket és körülményeket, nem utolsó sorban az élelmiszer ellátás javára. Ez egyébként kulcskérdés az idei eredményes gazdálkodás szempontjából is.

Új beruházások

- Még odébb van az Árpád-Agrár Zrt. tavalyi gazdálkodásának összegzése, mégis az általános jelenségekből kiindulva mit lehet most röviden mondani?

- Nagyon nehéz esztendőt hagytunk magunk mögött. Csak jellemzésül: bérelt földterületünk mintegy 40 százalékán adódtak belvízkárok, de kifizettük a bérleti díjakat. Egészében véve sikerült pozitív oldalra billenteni a gazdálkodást, benne a növénytermesztés, a kertészet, és más ágazatok teljesítményével. Ugyanakkor végére érkezett az ötös számú üzemegységünkben - volt Alkotmány Tsz. - a kéthektáros üvegházi kertészet kialakítása. Ez mostanában egyik legnagyobb beruházása volt gazdaságunknak. Megkezdtük a tehenészeti telepen a híg- és szerves trágya tároló építését, ami harmonizál az Európai Unió előírásaival. Egyébként tavaly minden hónapban készítettünk számadást, és így nemsokára összegezni tudjuk az egész elmúlt évi működésünket az átfogó konkrétumok jegyében - fejezte be szavait az Árpád-Agrár Zrt. vezérigazgatója.

-bert