A székely atyafi bátortalanul ácsorog a befagyott folyó partján. Szeretne átmenni, de nem mer. Kétségbeesésében így fohászkodik.
– Ó, istenem, csak most az egyszer tekints le rám kegyesen, és épségben segíts át a folyón!
Nekibátorodva útnak indul, és már a túlsó part közelében jár, amikor felkiált:
– No, most már átjutok nélküled is!
Ebben a pillanatban megreped a jég, és az atyafi beleesik a folyóba. Méltatlankodva mászik ki a vízből:
– Istenem, veled már viccelni sem lehet?
Meghal a skót milliomos, de a fia egyetlen könnyet sem ejt érte. A temetés utáni istentiszteleten a sekrestyés körbejár a persellyel, hogy adományokat gyűjtsön jótékony célokra. A milliomos fia ekkor felpattan, és elkezd keservesen sírni.
– Mi történt? – kérdezik a többiek.
– Most, hogy a persely zörgésére nem ugrott fel az apám, most döbbentem rá, hogy tényleg meghalt.
A rendőr fia áll a térkép előtt, és kérdezi az apját:
– Apu, hol van az Alpok?
Mire a rendőr:
– Kérdezd meg anyádat, ő rak el mindig mindent…
Pártértekezlet végén.
– Elvtársak, akkor most zárásképpen énekeljük el a Real Madridot!
A mellette ülő elvtárs rázni kezdi:
– De párttitkár elvtárs, nem a Real Madridot, hanem az Internacionálét!
– A franc egye meg, ezt a két csapatot mindig összekeverem!
Találkozik a tücsök és a hangya. A hangya most is dolgozik.
– Hogy vagy hangya? – kérdi a tücsök.
– Köszönöm. Dolgozom, gyűjtögetek, mert nemsokára itt a tél, és kell az ennivaló az én népes családomnak. És te?
– Egész jól. Csináltam néhány jó bizniszt, egész este muzsikálok a nyugatiaknak, most vettem belőle Ladát.
– Nem lesz ennek jó vége – rázza a fejét a hangya. – Mi lesz, ha jön a tél?
Nemsokára újra találkoznak. A tücsök egy vadonatúj Mercédesszel áll meg a gyűjtögető hangya előtt.
– Hogy vagy?
– Köszönöm. Gyűjtögetek télire. Hát te?
– Van egy új Mercim, tele vagyok csajokkal, elzenélgetek. Most indulok egy nyugati turnéra.
– És Párizsba is elmész?
– El én…
– Akkor kérlek keresd meg LaFontaine sírját, és köpd le a nevemben!