2010. október 8.

Élete a sakk

Dr. Makay Andor (képünkön) imád sakkozni. Elmondhatjuk: életeleme a szellemi sportág. Az alapokat az édesanyjától tanulta el. Hivatalosan 1952-ben Hódmezővásárhelyen, az Építők Sportkörben kezdett el versenyezni a Bethlen Gábor Gimnázium diákjaként. Érettségi után elvégezte az Állatorvostudományi Egyetemet, majd később ugyanott állategészségügyi igazgatási-szervezési szakállatorvosi vizsgát tett.

Közben Szentesen, a Városi Tanács mezőgazdasági osztályán helyezkedik el higiénikus állatorvosként, azt követően az akkori Barne-vállnál pályázott meg egy főállatorvosi állást, ahol megbízott, majd kinevezett kirendeltségvezető főállatorvosa lett a Csongrád Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomásnak.

Szigorú, következetes embernek ismerték. 2001-ben nyugdíjazták, ám mellette még 2008-ig, 70 éves koráig dolgozott a Hungerit Zrt.-nél. Szakmai életútja elismeréseként Életfa Emlékérem kitüntetést vehetett át a földművelési minisztertől. Tagja volt a Szentesi Városi Tanácsnak, mellette számos országos szervezetnek, egyesületnek. Az I. osztályú versenybírói minősítést 1993-ban szerezte meg. 1978-tól 2008-ig a Szentes Járási Sakkszövetség elnöke, a megyei sakkszövetség elnökségi tagja.

És akkor a sakk… Már írtuk, először a hódmezővásárhelyi Építő SK., majd 1967-től a Szentesi Spartacus SK. csapatában játszott, utóbbinak később szak-osztályi elnöke lett. Mint mondja, akkortájt remek sakkélet alakult ki a városban. Az I. osztályban játszottak. Nem töretlenül. S hogy kiestek, 1978-ban széthullott a gárda, Fekete Mihály akkori klubelnök szinte az egész csapattal átigazolt Makóra.

A megmaradt csapat irányítását dr. Makay Andor vette át, a megye I-ben kezdtek, majd onnan feljutottak az NB II-be. '94-ben megnyerték az országos sakkcsapat versenyt. '95-től 2001-ig az NB I/B-ben játszottak. És szinte kezdődött minden elölről: 2010-ig NB II., majd a megyei I. osztály. Közben lemondott, Fábián Nagy Sándor vette át a csapat irányítását, Makay segíteni próbál a csapaton, gyakran neki is be kellett állnia. Ekkor 8. helyen álltak a bajnokságban. Azután jön a zuhanás, a csapat kiesett, 13 játékos, valamint a szakosztályvezető is eligazolt. Azóta szinte vegetálnak. Azt mondja, elsősorban az anyagiak miatt. Pénzügyi problémáik vannak. Idén tavasszal átigazolt egy pesti NB II-es csapathoz, a Vízügyi Sport Clubhoz. Vendégjátékosként megpróbál ugyan segíteni, de nehezen megy, mivel nem akarja senki elvállalni a vezetést.

– '78 óta szeptembertől május végéig a sakkal foglalkoztam, a vasárnapjaim foglaltak lettek. A hétfői, csütörtöki edzéseken általában ott kellett lenni. Még a szertáros is én voltam. Egyedül Kőhalminé Forrai Julianna segített a munkámban. Felkarolta a fiatalokat, gyerekeket, kinevelte a tehetségeket, de azután nem igen akartak a sakkal foglalkozni.

– Pénz nélkül ma már nem csinálnak az emberek semmit. 2001 után szinte semmivel sem nőtt az ellátmányunk. Úgy kellett összekuncsorogni egy-egy versenyre a pénzt, hogy egyáltalán el tudjunk utazni. Lassan elfogytak a játékosaink. Talán Kőhalminé elvállalja, de erről még nincs döntés. Szervez, minden nyáron tábort szervez. Szentesen megvolt a sakkélet, 1903 óta beszélhetünk róla, '27-ben Alje-kin világbajnok adott itt negyventáblás szimultán versenyt a Petőfiben – meséli, majd még hozzáfűzi:

– 2008-ban az elnök vette át a stafétabotot, én a háttérből próbálom segíteni. Az igazság az, akkor játszhatnék Szentesen, ha a vendég-játékosi díjat befizetik. Tavaly költöztem el Pestre. A fővárosban él a két lányom, az unokáim is ott vannak. Most a szentesi lakásomat árulom.

(lovas)