Szövetkezetben gondolkodnak

Molnár Attila – a Jobbik Mozgalom polgármesterjelöltje

Szentesen született. A Horváth Mihály Gimnáziumban érettségizett, emellett a közgazdasági és a mezőgazdasági középiskolában is szerzett szakképzettséget. Mezőgazdasági mérnöki diplomával a tarsolyában saját vállalkozásban könyvelőként dolgozik. Nős, 2 gyermek apja, és van egy 9 hónapos kislány unokája.

– Kapcsolatom a Jobbik Mozgalommal korábban interneten, a médián keresztül, az ott kapott források ismeretével kezdődött. Azután 2009-ben döntöttem úgy, hogy belépek a helyi szervezetbe. Munkámmal, tudásommal igyekszem segíteni a Jobbik Mozgalmat. Több egyesületnek könyvelek, pályázatokat készítek, elszámolásaikat végzem.

– Programjuk jó része az országos programmal harmonizál. Természetesen beleszőtték a szentesi terveket, problémák megoldását.

– Így van. Mi azzal kezdtünk el foglalkozni, hogyan lehet új munkahelyeket teremteni a városban, hogy ne külső befektetőkre, vállalkozókra kelljen várni. Ne kelljen nekik olyan kedvezményeket adni, ami később nem térül meg. Olyan munkahelyeket, amelyek nem ideig-óráig, hanem a hosszú távon való foglalkoztatásról szólnak.

– Amit olvasok, nem új, de érdekes felvetés: kiindulópontjuk a szövetkezeti rendszer.

– Ez a Jobbik által támogatott hangyaszövetkezeti típus. Azokat a kistermelőket, kisvállalkozókat fogná össze és segítené a munkában, akik a piacon önállóan nem képesek a komolyabb vetélytársakkal felvenni a harcot. Látni kell, hogy ha most idejön egy vállalkozás, semmi garancia nincs arra, hogy 5–10 év múlva is itt marad. Megkapja a telket, felépíti vállalkozását, a saját eszközeivel megpróbál megmaradni, ellentétben egy olyan szövetkezettel, amit szentesiek hoznak létre és dolgoznak benne azért, hogy a helyi piacon szentesi embereknek nyújtson szolgáltatást. Ez utóbbi nem fog elmenni innen. Egy kívülről jövő vállalkozás addig marad, míg neki megéri, azután továbbáll. A szövetkezet saját erőforrásaira támaszkodva szociálisan sokkal érzékenyebb lesz olyan szempontból, hogy jövedelme itt tartja Szentesen. Ez előny lehet a multikkal szemben.

– Milyen beruházásokban gondolkodnak?

– Ha ezt a szövetkezetet meg tudjuk alapítani, és fel tudjuk fejleszteni, a keretein belül olyan beruházásokat szeretnénk megvalósítani, mint például egy fedett vásárcsarnok létesítése. Ez azért lenne jó, mert a vásárlóknak megadná azt a lehetőséget, hogy itt, bent a városban jó körülmények tudna vásárolni szentesi termékeket. Az egész gazdasági program arról szól, hogy tartsuk bent a jövedelmet a városban. Kiindulópontja elsősorban a mezőgazdaság, ennek van itt hagyománya. Kis mennyiségű mezőgazdasági termék feldolgozására nem nagyon van lehetőség. A kistermelők most már eladhatják termékeiket például boltokban, de a központi konyha már nem vásárolhat tőle. A húsértékesítés terén egy vágóhíd lenne a megoldás.

– Mennyire gondolkodnak kistérségben?

– Szentes a központja ennek a kistérségnek, amelynek a fejlődése Szentestől függ. Kölcsönösen kell egymást segíteni.

– Oktatás, kultúra…

Az oktatás terén Szentesen két olyan problémát látunk, amin érdemes lenne javítani. Igaz, kormányzati szinten már változott a helyzet, nem szabad különbséget tenni az egyházi és az önkormányzati iskolák között. Több párt beszél arról, hogy Szentesen legyen felsőoktatás. Amíg egyetlen helyi fenntartású középiskolája nincs a városnak, akkor mit akarunk a felsőoktatással? Kerüljenek vissza a középiskolák, induljon el egy olyan szakmai munka, amely lehetőséget adna a későbbi felsőoktatásra. A másik dolog a nemzeti öntudat már kisiskolás korban történő megerősítése. A tisztelethagyomány ápolása, a Magyar Honvédelem Napjának megtartása.

– Egészségügy, sport…

– Az egészségügy kicsit túlmutat a szentesi önkormányzaton, a háziorvosi, védőnői szolgálat aránylag jól működik, amiben probléma van, az országos gond: az egészségügy alulfinanszírozása. Szentes Nemzeti Sportváros. A hagyományokat őrizni kell, a címnek meg kell felelni. Kidolgoztunk a sport támogatásával kapcsolatos elképzeléseket. Mi elsősorban a tömegeket megmozgató közös programokat támogatnánk, amit több egyesület hozna létre.

– Sokan felkapták a fejüket a népesedéssel kapcsolatos elképzeléseik hallatán…

– A város népességével kapcsolatos: a fejkvóta, amit visszakap a város más 30 ezres lakossági szám fölött, és más alatta. Legalább ötszáz fővel kellene gyarapodnunk, hogy elérjük. Ugye ez jelenleg 120 millió forintot jelent a városnak évente. Erre szeretnénk megoldást találni: hozományprogrammal próbáljuk megoldani, ami alapvetően arról szól, hogy egymillió forintos alaptőkét szeretnénk adni minden szentesi gyermeknek, aki itt születik, elvégez legalább egy középiskolát és életcélja továbbra is Szenteshez köti. Ez egy kamatozó betét lenne, a pénzt a 18. életévüket betöltött fiatalok vehetnék fel, és olyanra költhetnék, ami az életvitelt elősegítheti. Fontos, hogy aki itt él, az el tudjon helyezkedni, tudjon magának lakást vásárolni.

– Van Szentesnek egy, a Jobbik Mozgalomban tevékenykedő országgyűlési képviselője. Mennyiben segíti a helyi szervezetet?

– Ebben a hónapban már kétszer volt nálunk. Részt vesz a fórumainkon. Ő az, aki ezeket a hangyaszövetkezeteket próbálja szervezni, népszerűsíteni. Természetesen segíti a munkánkat.

Lovas József