2010. szeptember 10.

A paradicsom

Dr. Horváth György, a kertbarátkör elnöke a paradicsommal kapcsolatban ad tanácsokat. Ez a növény is megtalálható sok kiskertben. Az olaszok aranyalmának nevezik, Közép- és Dél-Amerikából terjedt el az egész világon. Rengeteg fajtája van. Kezdetben ez is dísznövény volt a paprikához hasonlóan, majd kikerült a kertekbe és elfoglalta a táplálékláncban az őt megillető helyet. Magyarországon Budapest, Hatvan, Kecskemét és Nagykőrös környékére volt a jellemző a termesztése, előbb csak a házi kertekben, majd a konzervgyárak éhségének a kielégítésére nagyüzemileg is.

Nagyon munkaigényes növény, fejtrágyázást, öntözést és gyomirtást igényel. A piacra termelők karózzák és kötözik, a konzervipar számára nagyobb táblákon gyalogműveléssel termesztik. Előbb csupán ételízesítésre és sűrített, konzervált állapotban használták, majd levesként, főzelékként, mártásoknak, de nyersen, ivóléként, vagy salátának is fogyasztják. Táplálkozási értéke abban rejlik, hogy harmonikus összetételben tartalmazza a különböző aromaanyagokat, amelyet más növények ízben nem tudnak megközelíteni. Mint minden piros színű gyümölcs, ez is sok antioxidánst tartalmaz, amely növeli a szervezet ellenállóképességét. A vitaminok közül jellemző a C, de még 11-12 féle egyéb vitamint és jelentős mennyiségben karotint is tartalmaz. Hámozva a diétás étrendben is fogyasztható, így könynyebben emészthető. Élelmezési célok mellett gyógyhatása is jelentős. A tomatin nevű alkaloidájából gombás betegségek, gyulladásos folyamatok elleni kenőcsöket készítenek. A zöld paradicsom fogyasztása veszélyes, mert mérgező hatású szolanint tartalmaz.

Hosszú tenyészidejű, melegigényes, az ültetés ideje április végén van. A palántákat mélyen kell ültetni, mert a földbe került száron is gyökerek fejlődnek. A paradicsom gondos ápolást igényel, a talajt rendszeresen kell kapálni, és legalább kétszer kell (palántázás után és a bogyók fejlődésekor) nitrogénnel trágyázni. Az öntözést is meghálálja. A kártevők és a kórokozók ellen főként a nyár elején kell permetezni.

A folytonnövő töveket egy szálra ajánlatos engedni: a legerősebb hajtást kell meghagyni. Amikor az alsó száráról már leérett a bogyó, akkor célszerű az alsó leveleket leszedni, hogy ne vegyék el a tápanyagot a feljebb lévő terméstől. A hónaljhajtásokat tőből kell kitörni. Ha úgy látjuk, hogy a tövek idő előtt elöregszenek, elszáradnak, érdemes néhány hónaljhajtást késsel levágni, és tápdús talajban legyökereztetni. Így egészen a fagyokig szüretelhetünk. Azt is megtehetjük, hogy néhány tövet szorosan egymás mellé ültetünk a kert sarkában, majd fóliával letakarjuk. Ezzel a módszerrel karácsonyig szedhetjük a bogyókat.

Szabadföldön a paradicsom szedése – átlagos körülmények között – július közepén kezdődhet. A kertben termesztett növény bogyóit érett állapotban ajánlatos leszedni. A félérettek is beérnek, de az ízük kevésbé kellemes. A gyümölcsöket reggel szüreteljük, amikor a nap még nem melegítette fel.

Garai Sz. Imre