Húsz év múlva.

A középiskolai tanulmányok lezárása, az érettségi vizsga fontos lépés egy fiatal életében. Sokféle utat választhat, indulhat jó, vagy rossz irányba, hoztat jó és rossz döntéseket. A város öt középiskolájában kérdeztünk egy-egy most érettségiző diákot a vizsgákkal és a terveikkel kapcsolatban. Mindenkinek ugyanazt a három kérdést tettük fel: hogyan és mennyit készülnek a nagy próbatételre, mivel töltik majd a nyári szünetet és végül, hogyan látják önmagukat húsz év múlva.

A Bartha János Kertészeti Szakképző Iskola tanulója volt az elmúlt négy évben Borbély Enikő. A 12. A osztályos diák a következőképpen válaszolt a kérdésekre.

- Az érettségi könnyűnek tűnt, amikor kész voltam az írásbelivel, de most, a dolgozat kijavítása után már belátom, nem is volt az. A szóbeli még egy kicsit várat magára. Egyelőre csak olvasgatom a tételeket. Az intenzív felkészülés még várhat egy kicsit. A nyarat pihenéssel és kirándulással töltöm. Biztosan kimegyek a testvéremhez Ausztriába. Németből érettségiztem, de a szünidőben is foglalkozom a nyelvvel. Szükségem lesz rá, ősztől Szolnokon tanulok idegenforgalmi szakon. Húsz év múlva biztosan, de már szerintem 5 év múlva is Ausztriában leszek. Szívesen élnék ott, a német nyelvvel már most is jól boldogulok. A megszerzett végzettségemmel biztosan el tudok majd helyezkedni Graz, vagy Bécs környékén.

Dezső Fruzsina, aki a Boros Sámuel Szakközépiskola 13. B osztályába jár, így felelt.

- Nehéznek találtam az írásbelit, de a szóbelin elért eredmény még majd változtat a jegyeken. Úgy éreztem, nem olyan feladatokat kaptam a vizsgán, mint amilyenre készültem. Az órákon mintha könnyebbeket oldottunk volna meg. A szóbeli tételeket egyedül dolgozom ki, lassan hozzákezdek a tanuláshoz. Azt hiszem, két hét nagyon intenzív felkészülés hatékonyabb, mint hetekre széthúzni. Nyáron egy nagyon rövid üdülést tervezek a párommal. Hosszabb utazgatás nem fér az időbe, mert hamarosan munkába szeretnék állni. Valószínűleg egy boltban alkalmaznak eladóként, így nekem a nyári szünet egy hét lesz, amit a Balatonon töltök. Húsz év múlva biztosan itt fogok élni Szentesen a párommal. Ősztől Egerben tanulok szociál-pedagógiát, levelező tagozaton. Ha elvégzem a főiskolát, szívesen helyezkednék el itt, a tanult szakmámban, de a kereskedelem is érdekel. Talán majd családi vállalkozásban fogok tevékenykedni.

Nagy Norbert a Horváth Mihály Gimnázium végzőse, 12. D-s. Az ő válaszai így hangzottak.

- Én úgy éreztem, a négy évi tanulás elég az írásbeli vizsgához. Bár, az igazsághoz hozzátartozik, hogy bennem nem is nagyon tudatosult, hogy hasznos a folyamatos készülés. Dráma tantárgyból emelt szintű vizsgát tettem, a többiből úgy gondoltam, elég a középszintűt választani. A szóbelire még nem kezdtem el a felkészülést. Az eddigi, az írásbelin elért eredményeim elmaradnak attól, amit vártam, pedig akkor nem tűntek nehéznek a tesztek. A szünidőben minél több időt igyekszem majd a barátnőmmel tölteni. Ez az elsődleges tervem a nyárra. Szeretnék valamilyen diákmunkát találni. Korábban is voltak már ilyen próbálkozásaim, nem sok sikerrel. Nem utolsó sorban pedig egyfajta önvizsgálatot fogok tartani azzal kapcsolatban, hogy mit szeretnék elérni az életben, hogy mi a fontos a számomra. Színművészeti képzésre jelentkeztem Budapestre és Kaposvárra. Ezt az utat is járhatom, bár nem tudom, van-e ma Magyarországon olyan alternatív színház, ahol igazán jól érezném magam. Ha ez nem sikerül, akkor húsz év múlva talán itt leszek a gimnáziumban és drámát - és az élet nagy igazságait - tanítok a gyerekeknek. Esetleg megalapítom itt az első állandó társulatot.

Fazekas-Vígh Tamás, a Pol-lák Antal Műszaki Szakközépiskola 12. A osztályából volt a következő válaszadó.

- Angolból és informatikából emelt szintű vizsgát választottam, a többi tantárgy középszintű. Úgy vélem, nem volt túl nehéz, szinte elég volt a sikerhez, ha valaki odafigyelt négy éven keresztül. Még nem készülök a szóbelire, inkább pihenéssel töltöm a napjaimat. Szerencsére soha nem volt problémám a tanulással, első hallásra megjegyzek mindent. Az utolsó két évben kitűnő voltam itt. Édesanyám jelenleg Angliában van, ott próbál elhelyezkedni, nyáron biztosan kimegyek hozzá. Ezen kívül nincsenek különös terveim a szünidőre; pihenéssel, bulizással és kirándulással töltöm ezeket a hónapokat. Szeptembertől szükségem lesz az energiára, az ELTE informatikus-programozó szakára járok. Erről azt mondják, nem bekerülni, hanem bent maradni nehéz. A nyelvtudásom már most is stabil, az egyetemen olyan végzettséget kapok, amivel szerteágazó lehetőségeim lesznek. Így azt mondhatom, húsz év múlva semmiképpen nem leszek közelebb, mint Anglia, de az Egyesült Államok is szóba jöhet.

Kádár Dóra a Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola 12. K osztályából így válaszolt.

- Nem mondhatom, hogy túl nehéz volt az írásbeli vizsga. Talán a német sikerült a legjobban. A szóbeli tételekkel eddig még nem foglalkoztam. Hamarosan hozzáfogok, hogy kidolgozzam és megtanuljam az anyagot. Egyedül látok hozzá, mert ha osztálytársakkal próbálkozunk együtt készülni, abból mindig csak beszélgetés lesz. A szünidőben mindig dolgozni szoktam, ezt most is így szeretném. Egy fontos feladat vár még rám a nyáron: gyógymaszszőrnek készülök, egy ilyen végzettséget adó intézményt szeretnék találni. Ha mégsem sikerül, itt maradok egy kétéves boltvezetői képzésen. Úgy gondolom, húsz év múlva Szentesen fogok élni, mert jól érzem itt magam. Ha nagyon muszáj lenne, legfeljebb egy Szeged nagyságú városba költöznék el, de csak itt, a környéken. Szeretnék majd a saját vállalkozásomba dolgozni, maszszőrként.

Kedves fiatalok! Bízunk abban, hogy két évtized elteltével, ezt a lapot a családi archívumból elővéve büszkén mutathatjátok az utánatok jövő generációnak, hogy igen, így terveztem akkoriban és minden sikerült.

Kép és szöveg:
Králik Emese