100 éve, 1910. máj. 16-án a Szentes és Vidéke Ipartestület díszközgyűlésén leleplezték Soós Ferenc portréját, aki 48 éven át volt a csizmadia szakosztály elnöke.
30 éve, 1980. máj. 16-án a Városi Galériában megnyílt Enyedi Zoltán szegedi fotóművész kiállítása.
125 éve, 1885. máj. 17-én Szentes székhellyel megalakult a Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat. Az ország legnagyobb ármentesítő társulata három vármegyére terjedt ki; Békéstől Apátfalváig 29 várost, községet és uradalmat foglalt magába, közel 600 000 hold ártérrel. A társulat elnökévé gróf Károlyi Tibort, alelnökévé Návay Lajost választották. Első főigazgatója a szentesi illetőségű Fekete Márton lett.
40 éve, 1970. máj. 17-én Szentesen volt Balázs Árpád Erkel-díjas zeneszerző Türkmén kesergő c. új darabjának ősbemutatója. (A szentesi születésű mester 1988-tól Szentes díszpolgára.)
65 éve, 1945. máj. 18-án dr. Négyesi Imre polgármester megromlott egészségi állapotára hivatkozva kérelmezte hivatalából történő felmentését és nyugdíjazását.
75 éve, 1935. máj. 21-én a Szentesi Polgári Párt és a Szentesi Kisgazda Párt egyesüléséből megalakult a Szentesi Polgári és Kisgazda Párt. Mivel az új párt hatóságilag jóváhagyott alapszabály nélkül kezdte meg működését, hamarosan vizsgálat indult ellene.
65 éve, 1945. máj. 21-én a Szociáldemokrata Párt helyi szervezete nagygyűlést tartott a Kossuth téren, amelyen megjelent és felszólalt Takács Ferenc iparügyi miniszter. - Ugyanekkor a Polgári Demokrata Párt gróf Teleki Géza kultuszminisztert látta vendégül.
65 éve, 1945. máj. 22-én dr. Négyesi Imre lemondását követően Vajda Imre földmunkást, volt megyei és városi képviselőt, a szentesi munkásság elismert vezetőjét választották Szentes város polgármesterévé. (1948. jan. 10-én lemondott hivataláról. 1959- 1990 között utca őrizte nevét Szentesen.)
20 éve, 1990. máj. 22-én 75 éves korában elhunyt Szabó László (1915-1990), a szentesi Árpád Zöldség Termelőszövetkezet Állami-díjas nyugalmazott elnöke, aki 25 éven keresztül állt a szövetkezet élén.
90 éve, 1920. máj. 24-én Szentesre látogatott Haller István vallás- és közoktatási miniszter. A ligeti múzeum megtekintése után részt vett a Keresztény Egyesülés Pártja választási nagygyűlésén, amelyen beszédet mondott dr. Miklós Ferenc nemzetgyűlési képviselőjelölt megválasztása érdekében.
85 éve, 1925. máj. 24-én Jókai-emlékünnepet tartottak Szentesen a népszerű író születésének 100 éves évfordulója alkalmából. A Tóth József Színházteremben rendezett megemlékezésen Juhász Gyula költő elszavalta Hódolat Jókainak c. saját szerzeményű alkalmi ódáját. A nagy író munkásságát a szentesi születésű dr. Négyesy László irodalomtörténész, egyetemi tanár méltatta.
340 éve, 1670-ben a korabeli török defterben 120 szentesi családfő neve szerepelt (közülük 81 telkes gazda, 39 pedig zsellér). 19 juhos gazdánál 6195 darab juhot írtak össze; a sertések száma 964 db. 16 fő összesen 56 méhkas után adózott; 17 szőlősgazda pedig összesen 1930 pint bor (kb. 3250 liter) után fizetett. A gabonatermés adatai: 809 mázsa búza, 228 mázsa árpa, 42 mázsa köles. A névanyagból kitűnik, hogy a település megőrizte színmagyar jellegét. Az összlakosság száma kb. 600 fő lehetett.
260 éve, az 1750. évre tehető a Petrák-krónikaként ismert első kéziratos várostörténet elkészülése, Petrák Ferenc földműves-csizmadia (?) munkája, amely számos későbbi átírásban maradt fenn. (Az eddig előkerült, kibővített változatokat dr. Takács Edit főlevéltáros tette közzé 1997-ben, a Tanulmányok Csongrád megye történetéből c. sorozat XXV. önálló kötetében.)
Összeállította:
Labádi Lajos