2010. március 19.

A magyarság élő pillanata

Az ünnep előtti pénteken az óvodások is megemlékeztek 1848-ról a Kossuth térenA városi fúvószenekar ritmusos zenéjére gyülekeztek az ünneplők március 15-én délelőtt a Kossuth téren. Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc évfordulójának tiszteletére rendezett városi ünnepségre elmondhatjuk, hogy megtelt a tér. Az ünnepélyes zászlófelvonást követően a megyeháza előtt felállított színpadon a Rajkó Művészegyüttes tánckara, valamint a Fivérek, Seres Antal, Seres Róbert és Seres Krisztián adott műsort.

A 162 esztendővel ezelőtti történésekre Szirbik Imre polgármester emlékezett. Szólt arról, hogy 1848. március idusa több mint öt emberöltő távolságából köszönt ránk. Nemzeti ünnepünk valamennyi magyar szívét megdobogtatja, függetlenül attól, hogy határain belül vagy kívül él e hazának.

1848 március idusa a történelem során a magyarság élő pillanata volt, összeforrasztotta a népet. És nemcsak a magyarokat, hiszen tudjuk jól, a forradalom lángja Párizsban lobbant fel, végigsöpörve Európán jutott el Budapestre.

A polgármester emlékeztetett március 15-re.

- Kossuth hajón indult Pozsonyból Bécsbe, hogy kineveztesse az ország nádorát és elfogadtassa a törvényeket, hiszen Pesten az ifjúság mozdult meg. A forradalom és szabadságharc egyirányba vitte az országot. Abba, amely szabadságharcba torkollott, erőt és táplálékot adott. A nemzet szívébe zárta Petőfit, vele a Nemzeti dalt. Azok a történelmi sorsfordító órák és napok az egység, a szabadság, a jövő iránti vágy kifejezői voltak. Magyar ünnep. A mi szabadságharcunk. És a mi Világosunk is lett - mondta a szónok, majd így folytatta beszédét:

- Bem, Damjanich egy-egy népet képviselve harcolt a szabadságért. Úgy lett magyar forradalom és magyar szabadságharc, hogy Európa legjobbjai itt küzdöttek érte. Aztán következett a megtorlás, ahogy Arany fogalmazott: a hóhér és a halál. Majd 1848/49 nemzedéke fölismerve a világ folyását, 1867-ben a kiegyezés útját választotta. Nem kevés önmarcangolással, meghasonlással olyan kiegyezést hozott tető alá, amely Magyarország gazdasági és társadalmi fejlődését hozta. 1848. március idusa a szabadság, az emberi jövő, a fejlődés zálogaként ott maradt a szívekben. És azt üzeni nekünk, hogy csak együtt, csak összefogva, csak közösen, erőt, tudást egyesítve lehet az országot előrevinni. Az egymás ellen való fordulás csak tragédiát hozhat. 1848 kapcsán megemlékezünk Petőfiről, Kossuthról, Battyányiról, a 13 aradi tábornokról.

De most itt, Szentesen, a Kossuth téren hajtsunk fejet a több száz szentesi ember előtt, akik Kossuth hívó szavára zászlója alá gyülekeztek. Földművesek, iparosok, egyszerű kétkezi emberek tették katonaként, amit tenni kellett. Elődeink voltak. Őseink, akik ezt a várost örökül hagyták ránk, utódokra.

Az ünnepi műsor után az önkormányzat, társadalmi szervezetek, pártok helyezték el koszorúikat Kossuth Lajos és Horváth Mihály szobránál (képünkön). Déltől a Pilvax Kávéház éttermében folytatódott a program a Megyeháza Konferencia és Kulturális Központban.

Lovas József