Képzelt vita a Dózsa-ház átkereszteléséről

Horthy kormányzó megítélése

Aki az elmúlt heti lapszámban olvasta a Horthy vagy Dobovszky című képviselő-testületi tudósítást, joggal gondolhatta, hogy igen parázs vita folyt a Dózsa-ház átkeresztelése ügyében, amelynek én voltam az egyik főszereplője. A szóban forgó írás többször citálja a nevem, de az nem derül ki, hogy nekem egyáltalán mi volt a szerepem az ügyben, illetve mit képviseltem a napirenden lévő kérdésben. Szükségesnek tartom ezeket elmondani, hogy az olvasók korrekt véleményt alakíthassanak ki.

Azzal kell kezdenem, hogy az érintett 2009 decemberi közgyűlésen nem volt érdemi vita a fennforgó ügyben, amelyen jómagam nem is voltam jelen. A történet azzal kezdődött, hogy a "Jobbik" helyi szervezete írásban kezdeményezte, hogy a Dózsa-házat kereszteljék vissza Horthy-házra. Beadványukhoz mellékelték az általam 10 évvel ezelőtt írt, a Csongrád megye építészeti emlékei című kötetben megjelent szócikket, amely tartalmazza a Dózsa-ház építésének történetét. Ebből megtudhatták, hogy a készülő épületet eredetileg Horthy Miklós kormányzóról nevezték el (mint általában mindent azokban az időkben). Megtudhatták azt is, hogy 12 év múlva (1945-ben) a sportlétesítményt Dózsa-házra keresztelték át, s azóta, vagyis 65 éve ezen a néven ivódott be a köztudatba, - de ezt nem tartották fontosnak kiemelni.

Az érvényben lévő jogszabályok értelmében a fenti beadványt a jegyzői iroda megküldte szakmai véleményezésre a területileg illetékes levéltárnak. Így jöttem be a képbe én, mint a helyi levéltár vezetője. A feladatom az volt, hogy történeti-helytörténeti szempontból véleményezzem: indokolt-e, támogatandó-e a Dózsa-háznak Horthy-házra történő visszakeresztelése? Mivel sem a Civil TV által közvetített képviselő-testületi ülésen, sem a Szentesi Életben nem ismertették szakvéleményem lényegét, csak utalgattak rá, szükségesnek tartom, hogy a nagyközönség megismerje írásban kifejtett szakmai állásfoglalásomat.

Szakvéleményem bevezetőjében felidéztem az ominózus épület történetét, kitértem az 1945-ös névváltoztatásra, elmondva, hogy Dózsa-ház néven vonult be a város történetébe. A szakvéleményem további része így szólt: "Már önmagában ez a körülmény is elegendő indok lenne ahhoz, hogy szakmailag ne támogassam az épület átkeresztelését, ill. visszakeresztelését Horthy-házra. De ezen túlmenően figyelembe kell venni azokat a történelmi tényeket is, amely a Horthy név használata ellen szólnak. Horthy Miklós személye és politikája vitatott volt már saját korában is, s napjainkban talán még inkább az. Az ország lakosainak többségében rossz emlékeket ébreszt a Horthy-korszak: elsősorban a hatalomra jutását kísérő fehérterror, a zsidótörvények bevezetése, a németekkel való szövetség, a háborúba való belépés, a nyugati hatalmaknak küldött hadüzenet, a 2. magyar hadsereg pusztulása, a deportálások engedélyezése. miatt. A kormányzó csupán a nagyhatalmak kegyének köszönhette, hogy háborús bűnösként nem állították nemzetközi bíróság elé. Ezek mind-mind olyan elévülhetetlen bűnök, amelyek szakmailag kizárják, hogy Horthy Miklós bármilyen létesítmény, intézmény, utca vagy tér névadójaként szerepelhessen."

A december végi közgyűlésen Halmai István képviselő szólt terjedelmesebben a tárgyhoz, nem fukarkodva a szakvélemény készítőjére szórt gyalázkodó jelzőkkel, minősítésekkel. Hívő kereszténytől szokatlannak tűnt ez a gyűlölködő vehemencia, de lelke rajta. Tévén néztem a képviselő úr személyem elleni kirohanását, így nem reagálhattam. Ennél jobban zavart, hogy írásos véleményem egyetlen pontjára sem reagált, hanem teljesen más irányú történeti fejtegetésekbe kezdett. Számadatokkal igyekezett bizonygatni a Horthy-rendszer nagyszerűségét, magasztalva a kormányzó urat. Arról hallgatott, hogy a gazdasági konszolidáció gróf Bethlen István zseniális politikájának volt köszönhető, az iskolaépítési akció pedig gróf Kle-belsberg Kunó nevéhez kötődik. (Mindkettő Szentes város díszpolgára, talán nem véletlen!) A képviselő úr Horthy kormányzó helyett Dózsa György történeti megítélésére igyekezett terelni a szót, majd teljesen érthetetlenül bedobta a mindenki által nagyra becsült Dobovszky József István építész nevét, érezve, hogy Horthy kormányzó támogatásában egyedül marad.

Talán ismert, hogy az elmúlt időszakban számos cikkben megemlékeztem Dobovszky munkásságáról és az általa tervezett ragyogó épületekről. Ígérhetem a képviselő úrnak, hogy a róla írandó szakvéleményem támogató hangvételű lesz, hisz érdemei vitathatatlanok. De szépen kérném, hogy ne a Dózsa-házat akarja elneveztetni róla, már csak azért se, mert a vázlattervek elkészítésében ugyan valóban rész vett, de 1930-ban váratlanul elhunyt, így a részlettervek kidolgozása és az 1932-37 közötti építkezés irányítása Antal Endre városi mérnök nevéhez kötődik. Egy szép emléktábla vagy utcanév maradandóan megőrizhetné Dobovszky József István emlékét.

Labádi Lajos