Segély helyett munkát

Vélemények az "Út a munkához" programról

Mint már arról beszámoltunk olvasóinknak, 2009 januárjában elindulhatott az "Út a munkához" program, mely a segélyezés helyett a közcélú munkavégzést preferálja és lehetőséget biztosított a munkanélküliek foglalkoztatására. A korábbi években a törvény 30-40 fő közcélú foglalkoztatását tette lehetővé, míg az "Út a munkához" program keretében 2009-ben Szentesen a mai napig 364 fő dolgozhatott hosszabb-rövidebb ideig.

A Munkaügyi Központ tájékoztatója alapján 2009-ben folyamatosan emelkedett a regisztrált munkanélküliek száma, a legutóbbi adatok szerint 1494 fő regisztrált munkanélküli volt, közülük 483-an pályakezdők.

A törvény módosítása után minden aktív korú rendszeres szociális segélyben részesülő személy jogosultságát felülvizsgálták, melynek értelmében 439 személy állhat a program rendelkezésére. Mészáros Ágnes, a program szervezője elmondta, hogy a munkák felajánlása során 34-en eleve visszautasították azt, közben különböző okok (igazolatlan hiányzás, alkoholfogyasztás, stb.) miatt összesen 70-en kerültek ki az ellátásból egy év alatt. A tervben 25 intézmény csatlakozott a programhoz, 210 munkahellyel.

Értékelő megbeszélésen mind a foglalkoztatottak, mind a foglalkoztatók részéről kedvező vélemények alakultak ki a programról. A közben megtartott konferencián Szűcs Erika miniszteri biztos országos példaként említette meg a dolgot.

A képviselő-testület legutóbbi ülésén Hornyik László, a szociális bizottság elnöke hasznosnak és jónak nevezte a programot. Kiemelte a 12 fős karbantartó brigádot, mint mondta, minőségi munkájukkal, jó teljesítményükkel, megbízhatóságukkal megalapozták a közcélú foglalkoztatás elismertségét. A közcélú foglalkoztatás keretében megvalósult csapadékvíz-elvezető árkok (20 km), a betonlapos járdák felújítása (17 km), faültetés, parkfenntartás, valamint a város közterületeinek rendben tartása jelentős költségmegtakarítást eredményezett.

Pásztor Antal a munkaruha- és az eszközhiányra figyelt fel a beszámolóban, mire az előadó így válaszolt: "A programban a központi költségvetés finanszírozza a bér- és járulékköltségek 95 százalékát. Az önkormányzat a saját forrásából 5 százalékot. Az összes kiadás, az eszközök, a munkaruha egy az egyben az önkormányzati költségvetést terheli. Amikor készítettük a programot, akkor meg kellett azt fontolni, hogy foglalkoztassunk több embert, adjunk több embernek lehetőséget, és ebben a helyzetben ne biztosítsunk munkaruhát, mert az a munkakörökhöz nem volt kötelező, így több ember tudjon dolgozni."

Kálmán János kifejtette: örül annak, hogy létrejött a program, de véleménye szerint ez egy szükséges rossz.

Helyette a munkahelyek számát kellene növelni. Különösen akkor, amikor a rendeletalkotó már szabályozta azt is, hogy egy családon belül csak egy fő vehet részt a programban, ami számomra azt jelenti, hogy rosszabbodott a helyzet.

Móra József, a kereskedelmi, mezőgazdasági és idegenforgalmi bizottság elnöke kijelentette: az Út a munkához program egy olyan központi munkahelytámogatás, amivel a munka világából kiesett emberek ismét hasznos tagjaivá válhatnak a társadalomnak. Kozák János, a pénzügyi bizottság elnöke elmondta, nem vitatják, a program jól sikerült, eredményét elérte. Mégis szerinte ez egy olyan hiánypótlásféle, mert az igazi megoldás az lenne, hogy ha munkahelyeket teremtenénk, és nem biztos, hogy azt az önkormányzatnak kell véghezvinnie. Bízik abban, hogy 5-10 év múlva az emberek valós munkahelyeken találják meg számításaikat. "Úgy emlékszem, 40-60 milliárd forint között költött erre a programra az állam. Ha ennek az összegnek csak a 10 százalékát mondjuk, a kórházak problémájára fordította volna, akkor most a szentesi kórház is lényegesen könnyebb helyzetben lenne" - mondta.

Baranyi Imre, a városrendezési bizottság elnöke szerint a munkahelyteremtés önkormányzati feladat is. Mindenki, aki ebben tenni tud, annak ebben szerepe és feladata van. Bejelentette: sok ember jutott így munkához. Volt olyan, aki a számos kudarc miatt már nem is mert érdeklődni, munka után menni. Ezzel talán az önbizalmukat is visszaadtuk, újra mernek majd pályázni. Ez is egyfajta munkahelyteremtés, hiszen hasznos dolgokat végeztek, végeznek az emberek.

Kálmán János megjegyezte: a közfoglalkoztatottaknak nem annyi a munkabére, mintha valódi, úgymond "normális" munkahelyen dolgoznának.

Dr. Gyenes Ágota, a lakásügyi bizottság elnöke elmondta: a kettősség abból adódik, hogy a kórházban jó pár évvel ezelőtt egy csődbiztosi tevékenység folytán közel 130 munkavállalót küldtek el. A feladat a kórházban maradt, az ott dolgozókra így még több munka hárult. Ebben a programban az volt igazán üdvözítő, hogy bizonyos feladatokra találtak munkavállalókat. Óvónőt például, akit a gyerekosztályon foglalkoztatnak.

Geréné Dunaháti-Vas Márta kitért arra, hogy a programmal sokat profitáltak az intézmények. Annyi felújítást, karbantartást talán tíz év alatt nem tudtak elvégeztetni, mint most egy év alatt. Két évvel ezelőtt egy csoportszobát 120 ezerért festettek ki, most egy óvodát tudtak annyiból kifestetni. És minőségi munkát végeztek.

Szirbik Imre polgármester válaszában kitért arra, hogy egy családból csak egy személy kaphat úgynevezett rendelkezésre állási támogatást, kvázi szociális segélyt anélkül, hogy foglalkoztatva lenne, a másik családtagnak vagy közhasznú foglalkoztatásban kell részt vennie, vagy azzal egyenértékű képzési folyamatban. Véleményezte: ez azt is jelenti, hogy 2010-ben többen fognak megjeleni közmunkára, mint 2009-ben. A programmal kapcsolatban úgy is fogalmazhatnánk: segély helyett munkát. Ezt a pénzt a költségvetés eddig is elköltötte. Segély formájában utalta ki. Most teljesítményért adja, tehát értékteremtés folyik. A polgármester említést tett arról, hogy közmunkaprogramban őrzik a buszpályaudvarnál a kerékpárokat. Azóta ott egyet sem loptak el.

* * *

2010-ben is folytatódik a közmunkaprogram Szentesen. 2010-től lehetővé vált, hogy a többségi állami tulajdonban lévő szervezetek is csatlakozzanak a programhoz. Most már a Volán, a MÁV és a Közútkezelő Kht.-nál is lehet foglalkoztatni közhasznú személyeket. A szentesi önkormányzat kiterjesztette ezt a megyei intézményekre is, így többek között a Dr. Bugyi István Kórház, a Szentes Városi Rendőrkapitányság, a középiskolák, a Vízgazdálkodási Társulat, a Víz- és Csatornamű Kft. és a MÁV is bekapcsolódhat a programba. Szorgalmazzák a vállalkozók bekapcsolódását is.

Lovas József