Külföldön folytathatja Vass Sándor

December 6-án ült utoljára a Bodrogi Bau Offshore Outlet Szentesi VK férfi vízilabda csapatának kispadján Vass Sándor, aki a két fordulóval korábbi, OSC-től elszenvedett 16-5-ös vereséget követően felajánlotta lemondását a klub vezetőségének, melyet el is fogadtak. A vezetőedző másfél éven keresztül volt a Szentes mestere. Határtalan lelkesedéssel kezdte, végezte munkáját, éppen ezért borítékolható, hogy nem ilyen távozásról álmodott. Mint ahogy azt lapunknak elmondta, ha újra kezdhetné ezt a szezont, több dologban változtatna a játékosokhoz való viszonyát illetően.

- A vezetőség a tizedik hely megszerzését tűzte ki célul a bajnokság kezdete előtt. Mennyire volt reális ez az elvárás a csapattal szemben?

- Egy jól sikerült alapozáson voltunk túl, éppen ezért - bár sejthető volt, hogy nem lesz kieső az OB I-ből idén - a 11. helyet mindenképpen el szerettük volna kerülni. Úgy gondolom, hogy ez a társaság, akár a 8-9. hely megszerzésére is képes lehet, persze mindehhez egy jó nagy adag szerencsére is szükség lenne.

- Mennyire volt elégedett az őszi teljesítménnyel?

- A Szeged elleni első mérkőzésünk gyengébbre sikeredett, a Honvéd, az Eger és a Vasas ellen viszont jól teljesítettünk, majd következett a Pécs elleni siker. A Szolnok ellen 39-szer lőttünk kapura, mégis kikaptunk. Az OSC elleni teljesítményünk elfogadhatatlan volt, a három pontért utaztunk a fővárosba, ahol súlyos vereséget szenvedtünk. Sajnos a medencében egyetlen olyan játékosom sem akadt, akire számíthattam volna, hogy összerázza a csapatot.

- Ezt követően felajánlotta lemondását, amit el is fogadott az elnökség.

- Sokszor kérdezték tőlem, hogy ellenem játszott-e a csapat ezen a találkozón. Sosem jártam ennek utána, de nem is fogok, minden játékosnak a saját lelkiismeretével kell elszámolnia. Természetesen ezt az eredményt nem tudtam elfogadni, jeleztem az elnök úrnak, hogy változtatásra van szükség a csapaton belül. Ha ez nem történik meg, akkor felajánlom a lemondásom. A vezetőség el is beszélgetett a játékosokkal, felsorolták nekik a problémákat, szankciókat hoztak, majd közölték velem, hogy elfogadták a lemondásomat. Az fájt a legjobban, hogy azok közül az emberek közül, akik korábban a támogatásukról biztosítottak, segítséget ajánlottak a munkámhoz, most senki nem mondta azt, hogy gondoljam át még egyszer ezt a dolgot, és egyáltalán: miért döntöttem így?

- Azt mondják túlságosan is játékos-párti volt, azonban sokan visszaéltek ezzel. Mi az amin mindenképpen változtatna, ha újra kezdhetné ezt a szezont?

- A közös munka kezdetén segítséget kértem tőlük, hogy ha valami problémát látnak, ha úgy érzik változtatni kell valamiben, akkor szóljanak, beszéljük meg. Talán túl sok engedményt tettem feléjük, elnéző voltam bizonyos dolgokban, közel engedtem magamhoz őket, különösen egy-két játékost. Ez a dolog végül ellenem fordult. Megtanultam, hogy kikérhetem a játékosok véleményét, de húzni kell egy határvonalat, mert a főnök én vagyok, a végső döntéseket én hozom meg. Ebben kellett volna sokkal keményebbnek, határozottabbnak lennem, és sokkal kevesebb engedményt tennem.

- Hogy értékeli a másfél éves teljesítményét?

- Az első évben gyakorlatilag a semmiből kellett a csapatot összehozni, elértük a célunkat, és bent maradtunk az első osztályban. Ebben a bajnokságban már valahogy a saját ambícióim is csökkentek, mivel úgy éreztem, hogy kevésbé volt partner néhány játékos a közös munkában.

- Marad a klub alkalmazásában vagy új kihívások elé néz?

- Február 15-ig kell lerendeznünk az egyesülettel a még függőben lévő ügyeinket, de időközben tárgyalásokat folytatok egy katari csapattal, ahol utánpótlás edzőként számítanának rám. 9 hónapos munkáról lenne szó és 30 gyerekkel kellene foglalkoznom. Előfordulhat az is, hogy esetleg maradok a szentesi klub alkalmazásában, mint utánpótlás edző, de csak a következő szezontól. Addig is, ha itthon vagyok, lemegyek az uszodába és megnézem a csapat meccseit.

H. V.