2010. január 15.

Beteg testben szárnyal a szellem

Több alkalommal láthattuk már Jarolics Béla (képünkön dr. Csíky Lászlóval) pasztellképeit, vagy grafikáit a városi könyvtárban, ezúttal az utóbbi időszak termését tették közszemlére. A megnyitón azzal kellett szembesülnie a látogatóknak, hogy a leginkább kedvelt, a Szentest és a környékbeli tanyavilágot bemutató témájához most is visszatérő művész egy súlyos betegség árnyékában alkot.

Jarolics Béla korábban reklámgrafikusként és szövegíróként aratott sikert szakmai körökben, s ezt a mintegy négy évtizedes múltját ezeken a képein sem tudja és akarja megtagadni. Ezt emelte ki a megnyitón dr. Csíky László karikatúra szobrász, aki - nem mellékesen - Jarolics Béla orvosaként és jóbarátjaként mutatta be magát. Hogy Jarolics reklámgrafikus, a finom átmenetek jelzik szénceruzás képein: nem zárja le a határokat fekete vonallal, csak érzékelteti, magyarázta az orvos-szobrász. Arra is felhívta a figyelmet rendhagyó, a képeket körbe járó megnyitóján dr. Csíky, hogy az alkotó szerinte a társtalanság ellen is küzd, hiszen a legtöbb képén párban álló tárgyakat láttat.

A vernisszázson maga a kiállító művész is intézett pár szót közönségéhez. Jarolics Béla keserűen gondolt vissza arra, hogy egy éve még úszóként versenyzett, most pedig kerekesszékbe kényszerült. Azt magyarázta, mennyire nehéz ezt megélni, mire orvosának tanácsa érkezett: "Ez csak a test, szabadulj fel!"

Bár megtörtnek tűnt, az optimizmus azért, úgy látszik, nem hagyta cserben Jaroli-csot. Miközben közönsége szemlélte pasztelljeit és grafikáit, megtudtuk tőle, csontrák támadta meg, állapota ezért romlott le rohamosan. Azt mondja, visszajött Szentesre, hogy anyjának segítségére legyen, de két hónapja elvesztette, majd pedig maga is lebetegedett. Szeretne kilábalni a szörnyű kórból, de azt halljuk tőle, csak magára számíthat, csak ő biztathatja saját magát, neki kell mindent megtenni a felgyógyulásért. A Dr. Sipos Ferenc Parkerdő Otthonban egyágyas szobát kapott, s abban igyekszik a grafikákkal körülvenni magát. Folyamatosan megy az alkotás, büszkélkedik, s továbbra is a fekete-fehérrel van barátságban, a reklámgrafikának ez a két szín az alapja, barna árnyalatúkat csak a hangulat miatt készít. Reklámokat mindenestre ma már nem vállal, mint megtudjuk tőle, azért, mert nincs meg hozzá a felszerelése, s a kézi munka már nem divat.

A könyvtár falain látható képek két portré kivételével mind az otthonban készültek. A téma a város környékének hangulata, melyet legkedvesebb sportja, a horgászat közben épített magába. Nem gátolja, hogy nem tud sétát tenni a természetben, nincs szüksége fotókra, hiszen a látványt mindig elraktározta az agyában, s emlékezetből fest, mondja. Az öreg fák, a határban elhúzódó tanyák mind-mind elpusztulnak - ezt menti meg szándéka szerint nekünk a vásznon. Meglátja a kidőlő fa gyökerét, meglátja a romlást, véleménye szerint erre csak az képes, aki szívvel-lélekkel csinálja.

(darók)