Gerillaháború és nyomor

Vietnám, a kontrasztok országa 3.

Nyomornegyedek, természeti kincsek, a nagyvárosokban felhőkarcolók tömkelege is jellemzi azt az országot, melyről talán mindenkinek ez a szó ugrik be először: gerillaháború. Vietnámot azonban a 2. világháború sem kerülte el, ugyanúgy ahogyan Kambodzsát sem. Kozma Sándor a két ázsiai ország ezen arcával is megismerkedett tavalyi útján.

Ma fegyelmezett, kulturált, jól öltözött katonaság jellemzi az országot, ahol a 20. század talán leg emberpróbálóbb csatái dúltak egykoron. Az ottani honvédségnél jelenleg szárazföldi szolgálatban 3, a flottánál 5 évet kell eltölteni, s mindezt hasonló módon, mint nálunk a sorállományos szolgálat idején. Korábban is így volt ez, azok esetében is, akik az amerikai katonák ellen küzdöttek meg olyan ütközetekben, amely felemésztette az országot.

Kambodzsa lepusztultságáért is részint a háború, de a 2. világégés a felelős. Ahogy Kozma Sándor megtudta: Ott több bomba hullt, mint a második világháborúban az egész világon. Egy négyzetméterre 16,5 kilogramm (vas) bombarepesz jut. Tele van robbanószerkezetekkel az egész térség. A Pol-Pot rezsimben pedig kiirtották az orvosokat, tanárokat, egyszóval az értelmiségi réteget, illetve az egészségkárosodottakat. Rengeteg az analfabéta most is, a nyomor pedig az infrastruktúra teljes hiányával párosul. A lestrapált gépjárművek olyan rossz utakon zötykölődnek, amelyek kátyúfeltöltéséhez az asszonyok most is gyékénykosárban hordják a köveket, hogy elterítsék azokat.

Kirándulása során az üzletkötő olyan egykori szerszámokat is láthatott, mint például a faeke, amellyel rizstelepet szántottak. Találkozott nyomornegyedek bádogviskóiban élőkkel, akik méltatlan körülmények között, függőágyakon aludtak, az utcán végezték a napi betevőt biztosító munkát, melyek között például hegesztés, barkácsolás szerepelt. Ugyanitt étkeztek, a csontokat maguk alá dobálva.

- Furcsa volt számomra, hogy nincsenek Vietnámban köztemetők. A hozzátartozók halottaikat a saját földjükön (rizstelepeken, kertben, udvarban) temetik el szertartás nélkül. Temetési szertartást pedig csupán 3 év elteltével a tetem kiásásával és annak márványból készült, síremlékben való elhelyezésével tartanak. A nyomorral ellentétben csodálatos építményekhez is volt szerencsénk. Nemcsak a szállodák, hanem a laktanyák, a kórházak, sőt még a gyárépületek egy része is a modern kort tükrözte - mondta Kozma Sándor.

A vietkongok területével való ismerkedés külön napot, programot jelentett a kiránduláson. - Vietnámban 250 kilométernyi alagútrendszer épült az amerikai megszállás alatt. Ehhez kapcsolódva 5, 15 és 20 méteres mélységben alakítottak ki különböző szinteket. A földfelszínen a harcoló csapatok, alatta a hadosztály, a hadsereg parancsnokság volt elhelyezve. Legalul pedig a kórházat, családokat, és a gyerekeket szállásolták el. Köztük voltak olyanok is, akik két éves korukig nem is voltak a felszínen. Az alagútrendszerben és a szinteken tökéletes levegőztető rendszer van kialakítva, s úgy álcázva, hogy az teljesen észrevehetetlen volt az idegenek számára. Többféle földbe ásott harci csapdát is láttunk, amelyeket szintén nem lehetett észrevenni, és ha beleestek a harcoló amerikaiak, akkor lehetetlen volt számukra megszabadulni a fogságtól, a haláltól. A hadimúzeumban 16 és 32 mázsás bombák voltak kiállítva, ezeket ha az amerikai hadsereg ledobta a területre, akkor 4 kilométeres körzetben mindent elpusztítottak. 700 ezer amerikai, és 200 ezer vietnámi esett el a vietnámi értelmetlen háborúban. Falvakat irtottak ki teljesen, a félelem pedig olyan fokot öltött, hogy amerikai amerikaira is lőtt sok esetben - elevenítette fel az idegenvezetőtől és a tolmácstól hallottakat Kozma Sándor, aki nem élt az amerikai géppuskák kipróbálásának lehetőségével a hadimúzeumban.

Cseh-Lakos